A Budapesti Árutőzsde

Megnyitó gondolatsorában Méhn Gábor, a BASF Agro-divíziójának vezetője elmondta, hogy a rendezvény célja szakmai alapon átfogó képet nyújtani az ágazatot érintő gazdasági kérdésekről – tőzsdei árak, exportlehetőségek, állami támogatások, költségviszonyok –, melyek alapvetően befolyásolják a termelés jövedelmezőségét.

Ehhez az irányvonalhoz kapcsolódott előadásával Gaborják Csaba, az Order Bróker Részvénytársaság vezérigazgatójának előadása, melynek témája a kukorica biztonságos és jövedelmező értékesítése a Budapesti Árutőzsdén.

Magyarországon nagyon sok termelő, kereskedő használta már a tőzsdét, de azoknak a köre, akik rendszeresen teszik ezt, meglehetősen korlátozott. Sokan szereztek keserű tapasztalatokat a meggondolatlan, sok esetben szakszerűtlen műveletek következtében – a helyes használatra vonatkozóan szolgált néhány hasznos támponttal az előadó.

Mindenekelőtt elmondta, hogy a tőzsde rendkívül szigorú szabályok között, folyamatos felügyelet mellett működő, biztonságos piac. A biztonság egyik fontos eleme a Központi Elszámoló és Értékház (KELER RT.), mely szavatolja, hogy az áruért valóban pénzhez, pénzért pedig áruhoz jusson a résztvevő.

Az árutőzsde a folyamatnak csak egy szereplője, mely nem mindenható, de tudatos, értő alkalmazásával nagyban csökkenthető az értékesítés, ill. vásárlás kockázata. A tőzsde sok résztvevője biztosítja, hogy a piaci árak folyamatosan széleskörű réteg értékítéletén alapuljanak. Az árak természetes mozgásának oka az árutőzsde határidős piaci voltában keresendő, ami időben mindig előre mutat. (Például a 2001-ben elvetendő és 2001. novemberében szállításra kerülő árura már tavaly szeptemberben kötöttek üzletet, a 26–27.000-es nyitó ár „fénysebességgel" közelítette meg decemberre a 29.000-es árat, hiszen akkor még a rossz terméskilátások befolyásolták az árukészlet alakulását. Majd a piac kezdett csillapodni, s febr. 28-ra 24.000 Ft körüli áron állt meg. – Közel 4000 Ft ingadozás, és még el sem vetették a kukoricát!)

A gazdákat persze leginkább az érdekli, hogy megtérül-e a betakarítás után a kukoricatermesztésre fordított költség. A betakarítás pillanatában az aktuális piaci áron tudjuk csak értékesíteni a kukoricát, ami vagy hasznot, vagy veszteséget hoz, a termelési költségek viszont évről évre stabilan nőnek. A termelési költséget a gazdáknak előre kell kalkulálni, és ehhez kell viszonyítani az értékesítés bizonytalansági tényezőit.

A tőzsde segítségével tervezhetőbbek a bevételek, a piac ármozgása okozta szélsőséges amplitúdókat „levágjuk". Természetesen ebből adódik az értékesítés kockázata is: az egyik évben extraprofitra tehetünk szert, míg a következőben feláldozunk a haszonból a biztonság érdekében. A veszteségeinket viszont valahogy finanszírozni kell, ami a termelők nagy többségének – akiknek sokszor a napi finanszírozási műveletekre is hitelt kell felvenni – igen nagy gondot jelent. Ennek a folyamatnak a kiszűrésére ajánlja a tőzsde az ún. opciós ügyletet.

Az opciós piacot akkor célszerű igénybe venni, amikor a jövőre vonatkozó kilátások sok bizonytalanságot rejtenek, nem egyértelműek a trendek, és a piaci pozíciók bármelyik irányba elmozdulhatnak. Az ügylet lényege, hogy nem kell végleges elkötelezettséget vállalni az üzletkötéskor, hanem csak jogot szerzünk arra, hogy kedvező feltételek esetén a tőzsde nyújtotta árszinten értékesíthetessük a kukoricát – szemben a szabadpiaci értékesítéssel. Legnagyobb előnye, hogy az opciós díj kifizetésével jogot szerzünk, és nem kötelezettséget vállalunk!

Az előadó által vázolt tőzsdei lehetőségek mindenképpen elgondolásra érdemesek, hiszen minden termelő megfelelő haszonhoz szeretne jutni – a lehető legnagyobb biztonság mellett.

Támogatások

A konferencia második előadója az ORGAN `93 Kft. képviseletében Rutkai Géza volt, aki az agrártámogatások és pályázatok témakörében nyújtott felvilágosítást.

Bevezetésként elmondta, hogy az agrártámogatások kapcsán szélesebb léptékben kell gondolkodni, hiszen maguk az agrártámogatások nemcsak az FVM kompetenciájába tartoznak, más tárcák ill. források is bővíthetik az agrárium lehetőségeit. Van tehát pénz az agrárium számára, csak a hozzájutás nehézkes... A lehetséges támogatási források az alábbiak:

FVM támogatások

SAPARD támogatások

Területfejlesztési támogatás

Központi források

Decentralizált források (megyei ill. regionális, kb. 250 mill. Ft/megye)

Regionális, PHARE és tükörprogramok

Széchenyi terv (GM) – csak áttételesen kapcsolódik, pl. (falusi) turizmus

A Sapard támogatás kapcsán Brüsszelben rögzítették az európai és magyar fél közötti pénzügyi megállapodásokat, ez annyit jelent, hogy hazánk számára évente 38 millió Euro (kb. 10–10.5 milliárd Ft) EU- forrás áramolhat be a vidék és agrárfejlesztés céljaira.

A részletes pályázati kiírásokat érdemes a Közlönyben, Interneten, valamint az FVM hivatalokban keresni.

Gazdaságossá tehető-e a kukoricatermelés?

Méhn Gábor előadásában kiemelte, hogy először mindig az értékesítést kell biztosítani, majd a technológia minden elemére ki kell kalkulálni a várható költségeket. Ennek illusztrálására mutatta be a kukoricatermesztés költségarányait egy 2000. őszi felmérés adatai alapján:

Az anyagköltségek %-os megoszlása (kb. 50.000 Ft/ha)

vetőmag 27,6%

energia 1,7%

egyéb ktsg. 3,2%

műtrágya 38,3%

növényvédő szer 29,1%

A költségek %-os megoszlása vetőmag 9.4%

növényvédelem 9,9%

traktor ktsg. 14,4%

kombájn, tehergk. 12%

szárítóüzemi ktsg. 8%

egyéb összesen 12,3%

gazdasági + főágazati ált. ktsg. 12.8%

földbérlet 6,4%

A magas biológiai potenciállal rendelkező vetőmagokra egyre nagyobb arányban áldoznak a termelők. Az ezekben rejlő előnyöket azonban csak megfelelő agrotechnikával, szakszerű növényvédelemmel és tápanyag-utánpótlással lehet igazán kiaknázni. E gondolatmenet jegyében a konferencia záróakkordjaként a BASF gyomirtási javaslatait hallhatták az érdeklődők, akik a rendezvény során számos hasznos gyakorlati ismeret birtokába jutottak.