A Maraton egy olyan kétvonalas hibridkukorica, amely ötvözi az intenzív és extenzív típusú hibridek kedvező tulajdonságait. Gyengébb termőhelyi adottságok mellett többet képes teremni, mint a speciális, ilyen feltételek közé ajánlott hibridek, kedvező körülmények között pedig versenyképes bármely intenzív típusú hibriddel. Megjelenésében pedig egy szép, látványos, zöldszáron érő kukorica mutatja kvalitásait.

A Maraton előállításakor követtük azt az erdeményes hagyományt, mely szerint a Magyarországon előállított, a hazai edafikus-klimatikus adottságokhoz jól alkalmazkodó törzset kereszteztünk a Corn Belt-ből (USA)-származó, de Franciaországban egy jelentős szelekción átesett beltenyésztett törzzsel. A hibrid kiugró kísérleti eredményeket adott Franciaországban és Magyarországon is. Az OMMI 3 éves kísérleteinek átlagában több mint 10%-kal termett többet, mint a standardok, s az új, vele együtt minősített minden hibridnél nagyobb termést adott. A minősítése óta is kiváló teljesítmény jellemzi a Maratont. Az OMMI kísérletekben az új standardokkal 5 kísérleti évben (1994–1998) tehetünk öszszehasonlítást, s ennek a végeredménye: 1. Maraton, 2. Dunia st., 3. DK 493 st. Kiemelkedően jó alkalmazkodóképességének alapja a szárazságtűrés, széles tőszámoptimum és tápanyagfeltáróképesség.

A folyamatos tőszámsűrítéses kísérletben a Maraton termése szinte érzéketlennek mutatkozott a tőszámra. A termése csak a legalacsonyabb (20 ezer tő/ha) és a legmagasabb tőszámban (100 ezer tő/ha) nem érte el a 10 t/ha-t. Ilyen szintű tolerancia a magas tőszámtartományban a Maratonnál korábbi érésű, kisebb „testű" hibridekre jellemző. Alacsony tőszámtartományban a Maraton nagy termése a kimagasló egyedi produkciójának, hatalmas tárolókapacitásának – csőméretének – köszönhető.

A vetésidő késésére a hibridek jelentős terméscsökkenéssel reagálnak. A Maraton ez alól is kivétel. Noha a kísérleteinkben a Maraton is a korai vetésben (április 16.) adja a maximális termést, a későbbi vetésekben mutatott terméscsökkenése kevesebb, mint azt a hibridek átlagában várnánk. Még a legkésőbbi vetésben is 10 t/ha termést ért el, ennek oka a Maraton igen jó hő- és szárazságtűrése.

A Maraton a gazdaságos kukoricatermeléshez további jó tulajdonságokkal járul hozzá: vízleadása gyors, betakarításkori szemnedvessége megfelel FAO számának (450). A kiemelten gyors vízleadással reklámozott, a FAO 400-as tenyészidő csoport elején érő hibridek és a standardok szemnedvessége betakarításkor nem alacsonyabb, mint a Maratoné.

A Maraton nitrogén műtrágyareakciója eltér monokultúrában és vetésváltásban. Húszéves kukorica monokultúrában, – 20 éve nem trágyázott (0 kg N) kezelésben – 6 t/ha feletti termést adott. 60 kg/ha N adag mellett termése meghaladta a 10 t/ha-t, 120 kg/ha N mellett megközelítette a 12 t/ha-t.

39 éves monokultúrában – 39 éve nem trágyázott kezelésben (0 kg/ha N 39 éve) – a termése „csak" 3.5 t/ha volt. Meg kell jegyezni, hogy ez lényegesen több, mint a hibridek átlagtermése ebben a kezelésben. 80 kg/ha N adag mellett termése meghaladta a 8 t/ha-t, 160 kg/ha mellett pedig több, mint 10 t/ha-t termett. Ebben a kezelésben ez volt a legjobb termések egyike. Monokultúrában tehát 100–140 kg/ha N adag mellett aknázhatjuk ki leghatékonyabban a Maraton genetikai képességét.

A vetésváltásnak különösen alacsony N adagok mellett van előnye. Ilyen körülmények között a Maraton a maximális termést – 11 t/ha-t – már 60–80 kg/ha N adag mellett képes volt elérni. Ez természetesen nem a Maraton képességének a maximuma, hanem csak az adott év, adott hely lehetőségeinek a felső határa. A Maraton az OMMI kísérletekben több évben, több helyen ennél lényegesen többet termett, pl.: Iregszemcse (`95) 13.54 t/ha, Iregszemcse (`96) 13.57 t/ha, Iregszemcse (`98) 14.11 t/ha, Debrecen (`97) 14,76 t/ha, Debrecen (`98) 14.89 t/ha, Gyulatanya (`97) 13.86 t/ha, Gyulatanya (`98) 14.78 t/ha, Kaposvár (`96) 13.46 t/ha. Saját, öntözéses kísérleteinkben nem ritka a 15–16 t/ha termésátlag sem.

Az üzemi termesztési próbák megerősítették a kisparcellás kísérletek korábbi tapasztalatait. Az elmúlt öt évben összesen több mint 100 helyen értékeltük a Maraton teljesítményét fél hektáros parcellákon. A Maraton évenkénti átlagtermése minden évben meghaladta a 8 t/ha-t, 2 évben a 10 t/ha-t is. Az évenkénti maximális termése mindig 10 t/ha felett volt, 1997-ben és 1999-ben 13 t/ha felett.

A Maraton növényei zöldszáron érnek, a levelek kedvező őszön hosszú ideig megőrzik életképességüket, asszimilálnak, tovább növelik a termést és stabilan tartják a szárat. A Maraton szárdőlésre amúgy sem hajlamos, az álló növények aránya betakarításkor – öt év átlagában – több mint 98%.

A Maraton értékeit már nemcsak Magyarországon, hanem több más országban is állami minősítéssel honorálták.