Az eredményes és gazdaságos gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gabonatáblák gyomfertőzöttségének ismerete, mert megfelelő gyomirtó szer csak ez alapján választható ki. Jelenleg több mint 70 készítmény engedélyezett, majdnem mind I. forgalmi kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a vásárlásához és felhasználásához felsőfokú növényvédelmi képesítés kell. A gyomnövények fiatalkori ismerete nagyon fontos. Három gyomfelvételezés szükséges: az első ősszel; a második kora tavaszszal, mikor a gabona még nem indult fejlődésnek; a harmadik a magról kelő gyomfajok tömeges kelésekor, a búza bokrosodásának kezdetén. Az őszi búza általában jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, de az intenzív fajták nem bokrosodnak annyira és alacsonyabbak, ezért a gyomokat kevésbé tudják elnyomni. A búzában leggyakrabban előforduló, jelentős kárt okozó gyomnövények a kétszikűek (széleslevelűek) közül a mezei acat, ragadós galaj, napraforgó árvakelés, apró szulák, ebszékfű, vadrepce, pipacs, libatop, hamvas szeder. Egyre terjednek, és jelentősek az egyszikű (fűféle) gyomnövények, mint a parlagi ecsetpázsit, nagy széltippan, hélazab, rozsnok fajok. A védekezés időpontja szerenként változó, de általában az őszi búza 2–3 leveles állapotától a bokrosodás végéig, szárba indulás kezdetéig tart. A későbbi kezelések a búzát is károsíthatják, valamint a fejlettebb gyomokat már nem tudja a szer elpusztítani. A gyomirtás során figyelni kell, hogy a szer ne sodródjon el más érzékeny kultúrnövényekre, mint pl. a szőlő, gyümölcs, zöldségnövények.

A készítmények csoportosítása

1. A hormon típusú készítmények a kétszikű gyomnövények levelein keresztül gyorsan, 3–4 óra alatt felszívódnak, eljutva a növény föld alatti részeibe is. A növény belső hormonális egyensúlyának zavarát idézik elő. A föld feletti hajtások megvastagodnak, csavarodnak, majd elpusztulnak. Ezen szerek használatánál be kell tartanunk, hogy éjszakai fagyok esetén, 25 °C feletti léghőmérséklet esetén, pangó vizes területeken és szárbaindult búzában nem végezhető velük gyomirtás.

A hormon típusú gyomirtó szerek jelentősége az évelő kétszikűek kalászosokban való előtörése miatt megnőtt. Hátrányuk, hogy számos ellenálló kétszikű gyomfaj (galaj, ebszékfű, pipitér, poloskafű, zsombor) ellen hatékonyságuk nem megfelelő.

2. A szulfonilurea származékok a 80-as évek második felétől kezdődően jelentek meg. Előnyük, hogy alacsony dózisban adagolhatók. Viszonylag sok gyomnövényre hatásosak, de főleg hormonbázisú szerekkel szokták kombinálni őket a rezisztencia (ellenállóság) elkerülése érdekében. Egyes hatóanyagoknál figyelembe kell venni az utóveteményre szóló korlátozást. A gyomirtó hatás látható tünetei: Azonnali növekedés gátlás, sárgulás, egyes gyomoknál antociános elszíneződés, ezt követően satnya növekedés, és 4–6 héttel a kezelés után teljes pusztulás.

3. A protox gátló hatásmódú szerek néhány gyomot a totális gyomirtókhoz hasonlóan kontakt módon leperzselnek, a kultúrnövényt és más gyomokat megkímélik. Előnyük, hogy hatásosak olyan gyomok ellen, amelyeket a hormonok és a szulfonilureák nem irtanak (pl. galaj, veronica fajok, árvacsalán fajok, mezei árvácska). Másik előnyük, hogy alacsony hőmérsékleten is jól hatnak. Hátrányuk, hogy kiváló permetezéstechnikát igényelnek. A kombinációk kialakításánál – az őszi búza károsításának elkerülése érdekében – körültekintőnek kell lenni. A kezelés hatására a búza levelei végén esetleg apró perzselés látható, amit később kihever a növény. Bokrosodás végéig használhatók. A kezelést érdemes estefelé, 17–18 óra körül kezdeni.

4. A kontakt szerek gyors és jó hatást adnak. A kezelést követően a gyomnövények elszáradnak. Hátrányuk, hogy az évelő kétszikűekre hatástalanok, ezért kombinációkban használják.

5. Speciális gyomirtók egy-egy egyszikű gyomfaj ellen kiemelkedően jó hatékonyságúak. A megfelelő széles hatás érdekében a tábla gyomösszetételének megfelelően kombináljuk más készítményekkel.