A törvény külön fejezetben tárgyalja a vágóállat tartására és kíméletére vonatkozó szabályokat, a veszélyes állat tartásával kapcsolatos előírásokat, részletezi az állatkísérletek végzésének alapvető feltételeit. Külön foglalkozik többek között az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó szabályokkal. Mindezen előírásokról a későbbiekben részletes tájékoztatást adunk.

A törvény a záró rendelkezések közt tárgyalja többek között az állategészségügyi hatóság azon szomorú, de a szakmánk szabályai szerint a lehető leghumánusabb módon végrehajtandó kötelezettségét, mely szerint bizonyos esetekben köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról is gondoskodni.

Melyek ezek az esetek?

– ha az állat továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna,

– ha az állat gyógyulása nem várható,

– ha az állatnak nincs tulajdonosa, illetve a tulajdonos ismeretlen,

– vadon élő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan.

Ki kérheti az állat életének kioltását?

Ezt indokolt esetben kezdeményezheti:

– az állat tulajdonosa,

– a jegyző,

– a természetvédelem állami területi szerve.

Szeretném kiemelten felhívni a figyelmet az ember és az állatok érdekeit egyaránt közösen szolgáló jövőbeni sikeres együttműködés szempontjából az egyik leglényegesebbnek tartott azon előírásra, mely szerint

„Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismerését az oktatás és az ismeretterjesztés eszközeivel is elő kell segíteni.

Ennek a feladatnak a végrehajtását az állami és az önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani."

Ezt a nemes gondolatot remélem, hogy a következő generációk felnövekvő ifjúsága már a világ legtermészetesebb dolgaként fogja megtapasztalni és „magába szívni" a legtöbb családi közösségben otthon, és a nemzeti alaptanterv szerves részeként tanulni a különböző képzési szinteken.

A törvény a záró rendelkezései között azt is felsorolja, hogy

Ki jogosult fellépni az állatvédelmi jogszabályok megsértőivel szemben?

Természetesen minden állampolgár jogosult bejelentést tenni és az eset kivizsgálását kérni az illetékes hatóságtól, ha ilyen esetet észlel.

A társadalmi szervezetek ezirányú jogosítványait a törvény külön is nevesíti:

„Az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt. Jogosultak egyúttal az állami szervektől, illetve az önkormányzatoktól a megfelelő és a hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni. Ezek a társadalmi szervezetek az állatvédelmi jogszabályok megsértése esetén a bíróság előtt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – pert indíthatnak."

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számára a törvény kötelezettséget írt elő arra, hogy az állatvédelmi hatósági feladatok végrehajtásának elősegítésére, az állatvédelem szerepének és jelentőségének terjesztése, valamint a társadalmi részvétel biztosítása céljából hozzon létre egy szakértői testületet.

A megalakított Állatvédelmi Tanácsadó Testületen belül működik egy 9 fős Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács, melynek legfőbb feladata a kérelmezők által az illetékes állategészségügyi hatósághoz elbírálásra beterjesztett állatkísérleti engedély-kérelmek szakmai-etikai véleményezése.

A végrehajtási rendeletek

A mintegy 95%-os nagyságrendben a vonatkozó Európai Uniós szabályozással összhangban megalkotott, s a mai napig megjelentetett kilenc végrehajtási rendelet teszi lehetővé, hogy az egyes részterületekre vonatkozó előírások alapján tudjuk áttekinteni a ránk váró feladatokat.

Hogyan kell az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírásokat alkalmazni a mindennapi gyakorlatban?

Kezdjük ezek közül az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Kormányrendelet legfontosabb megállapításával: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű – állatvédelmi bírságot köteles fizetni."

A bírság összege 5.000 forinttól 150.000 forintig terjedhet. (Lényeges és előremutató az a „megkötés", hogy a bírság az azt kiszabó szerv bevételét képezi, és kizárólag az állatvédelemmel kapcsolatos kiadási többletének fedezeteként lehet felhasználni. Ennek ellenőrizhetősége érdekében az állatvédelmi bírságból befolyt összegeket elkülönítetten kell kezelni.)

Melyik szervek szabhatnak ki állatvédelmi bírságot?

A bírságot feladatkörében kiszabhatja

– a települési, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,

– az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás,

– az illetékes természetvédelmi hatóság.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy a bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.

Talán ebből a szempontból a leglényegesebb kérdés következik:

Kivel szemben szabható ki állatvédelmi bírság?

– aki a törvény hatálya alá tartozó állatok valamelyikének szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, illetve testi károsodást okoz,

– aki nem gondoskodik a felügyelete alá tartozó állat tartási-, takarmányozási-, illetve ivóvíz igényének rendszeres, megfelelő minőségben történő kielégítéséről,

– aki nem gondoskodik az állat biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról és ennek rendszeres ellenőrzéséről,

– aki nem gondoskodik a felügyelete alatt lévő állat ápolási és higiéniai szükségleteinek megfelelő szintű kielégítéséről,

– aki nem, vagy nem szakszerűen gondoskodik az állat mozgásigényét kellően kielégítő szabad mozgáslehetőségről,

– aki elmulasztja az állat állategészségügyi ellenőrzését és ellátását,

– aki megszegi a veszélyes állat tartásának engedélyezésére, illetve tartására vonatkozó előírásokat,

– aki engedély nélküli állatkereskedést folytat,

– aki a működési engedélyhez kötött állattartási módok (foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állatttenyésztés) bevezetéséhez, illetve a működés megkezdéséhez nem szerzi be az előírt hatósági engedélyt,

– aki engedély nélkül, illetve az abban foglaltaktól eltérő módon végez állatkísérletet,

– aki az állatkísérletek során kötelezően előírt adatszolgáltatást nem, vagy hiányosan teljesíti,

– aki az állat egészségét veszélyeztető ajzó-, illetve doppingszert alakalmaz verseny vagy kiállítás során,

– aki cirkuszi mutatvány vagy oktatás céljából végzett idomítás során állatkínzó módszert vagy ilyen eszközt alkalmaz,

– aki az állat életét indokolatlanul kioltja.