A későbbi viták elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy a felek a szerződésben a szolgáltatás minőségét és mennyiségét egyértelműen, pontosan, szabatosan határozzák meg. A törvény eligazítást ad arra nézve, hogy a felek a szolgáltatás mennyiségét, minőségét, a minőség és mennyiség vizsgálatának módját, a mennyiségi és minőségi kifogásolás rendjét milyen módon határozhatják meg.

A mennyiség meghatározása történhet a mezőgazdasági termék jellegének megfelelő mértékegységben (súlymérték, űrmérték, darabszám stb.); meghatározott terület teljes termésében (például 50 hektáron termett búza), illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában (például 100 tyúk tojása, 10 szarvasmarha által adott tej, stb.).

A szolgáltatás minőségét, a minőség és mennyiség megvizsgálásának a módját, valamint a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét a felek meghatározhatják:

– szabványra,

– más előírásra,

– mindkét fél által ismert szokványra,

– mintaszabályzatra való utalással,

– vagy szabatos leírással.

A megrendelő mennyiségi és minőségi kifogás esetén köteles a kifogást alátámasztó bizonyító eszközöket, igazolásokat beszerezni, illetve megjelölni; gondoskodni a kifogásolt termék azonosságának megállapításáról, és lehetővé tenni a termelő számára a kifogás megalapozottságának ellenőrzését vagy felülvizsgálatát. Fuvarozóval történő szállítás esetén köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket is megtenni (például kárjegyzőkönyvet felvétetni, hivatalos súly- vagy darabszámlálást végeztetni), és erről a termelőt haladéktalanul értesíteni. Ha ezeket az intézkedéseket elmulasztja, nem követelheti a termelőtől azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg ő felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.

A minőség kérdésében felmerülő vita esetén a minőség meghatározására jogosult szerv véleményt nyilvánít a vitássá tett minőségi hibáról, egyben a felek bármelyikének kérelmére százalékosan megállapítja az értékcsökkenést, valamint nyilatkozik arról is, hogy a termék a szerződésnek megfelelően, avagy más célra felhasználható-e. A szakvélemény költségeit a kezdeményező félnek kell előlegeznie. A szakvélemény költségeit a termelő akkor viseli, ha a megrendelő kifogásait vitatta, de a minőségi vizsgálat a kifogás alapjául szolgáló hibát megállapította. Egyéb esetben a szakvélemény költségei a megrendelőt terhelik.

Kifogásolás fuvarozás esetén:

Fuvarozás esetén a megrendelő a kiszolgáltatáskor köteles a küldeményt, valamint a mennyiséget és minőséget befolyásoló körülményeket ellenőrizni. A terméket a teljesítés helyén mérlegelés alapján kell mennyiségileg átvenni. Ha hivatalos mérlegelésre nincsen lehetőség, a kirakás megkezdése előtt a termelő helyi megbízottját (ennek hiányában a megrendelő telephelye szerint illetékes helyi szakigazgatási szerv által kijelölt személyt) meg kell hívni. A mérlegelésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A mennyiségi átvétel a jegyzőkönyvben megállapított súly szerint történik. Ha a megrendelő ezt elmulasztja, a mennyiségre a fuvarokmány adatai az irányadók.

A kiszolgáltatáskor ellenőrizni kell:

– kocsirakománynál a fuvareszköz állapotát, a rakodás módját, fedett kocsinál a kocsizárak épségét és azonosságát; nyitott kocsinál a rakomány felületét;

– konténerben történő szállításnál a konténerzárak állapotát.

Ha a kiszolgáltatás előtt vagy a kiszolgáltatáskor a megrendelő szerint a fuvareszköz vagy a küldemény nincs megfelelő állapotban, illetőleg a megrendelő az áruban kárt (hiányt, sérülést) fedez fel, – amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik – a fuvarozótól haladéktalanul kármegállapítási jegyzőkönyv felvételét kell kérnie. A jegyzőkönyv egyik példányát a megrendelő az átvételi elismervényhez csatolja, vagy 3 napon belül a termelőnek küldi meg. A jegyzőkönyv felvételét a megrendelő köteles az átvételi elismervényre feljegyezni.

Ha a küldeménynek a kiszolgáltatásakor fel nem ismerhető, de utólag felfedett olyan hibái (hiányai) vannak, amelyek fuvarozás közben következtek be, ezekről a kiszolgáltatást követő 3 napon belül lehet a fuvarozótól kármegállapítási jegyzőkönyv felvételét és szemle tartását kérni.

Ha a megrendelő az igényt a fuvarozóval szemben nem maga érvényesíti, köteles a kármegállapítási jegyzőkönyvet és az igény érvényesítéséhez szükséges más okiratokat a termelőnek 8 napon belül megküldeni.