A legerősebb lehűlések is alig sülylyedtek –10 °C alá, s az ilyen hőmérsékletet a szabadban élő növényeink károsodás nélkül elviselik. (A közepesen fejlett gabonák ugyanis kibírnak –17 °C-ot, ugyanennyit viselnek el a szőlőrügyek is, a gyümölcsrügyek pedig akár –25 °C-os hideg után is életképesek maradnak.)

A hideg elmaradása ezzel szemben kedvezett a talajban, valamint a szabadban (fák kérgében és egyéb búvóhelyeken) áttelelni kívánó rovarkártevőknek. A néhány alkalommal előfordult –10 °C-os hideg alig ritkította számukat, így tavasszal és nyáron nagy számban várható megjelenésük és kártételük. A növényvédelemre tehát jelentős feladat hárul majd.

A januári jelentős csapadék következtében a talaj nedvességkészlete már-már a teljes telítettséghez közelített, de februárban a szokásos csapadékmennyiségnek még az 50%-a sem érkezett. Sok helyen (főként a nyugati és déli vidékeinken) már 70% alá süllyedt a vízkészlet. A március eleji rendkívül bőséges csapadék északi és északkeleti vidékeinkre jutott, helyenként ennek mennyisége meghaladta a 100 mm-t. Nem csoda, hogy a rövid idő alatt érkezett víz, kiegészülve a hegyekben megindult hóolvadásból eredő vízzel, a Tiszán újabb súlyos árvizet idézett elő.

A talajok nedvességkészlete az ország szinte teljes területén jó feltételeket biztosít a tavaszi vetésekhez.

A februári enyhe időben a napi középhőmérséklet gyakran meghaladta a +3 °C-ot, és ez elegendő hidegtűrő növényeink fejlődéséhez. A gabona és a gyepterületek egyre zöldebbé váltak, de a jószág februárban még nem talált elegendő legelnivalót.

A gyümölcsfákban és a szőlőkben is megindult a nedvkeringés, de a február végén bekövetkezett lehűlés visszafogta a fejlődésüket. Ez olyan szempontból kedvező, hogy virágzás idején kisebb valószínűséggel éri majd növényeinket fagyhatás.

Összességében megállapítható, hogy az enyhe tél inkább kedvezett a mezőgazdasági és kertészeti termelésnek. Különösen az üveg- és fóliaházak tulajdonosai örülhetnek, mert a növények számára optimális hőmérsékletet lényegesen kevesebb energiával érhették el.

Március második felében az évszaknak megfelelően alakul a hőmérséklet. A napi csúcsérték 13-15 °C között lesz, éjszaka megszűnnek a fagyok. A talaj közelében azonban lehetnek gyenge mínuszok, de ezek még nem találnak fagyérzékeny vegetációkat. Ismét bővében leszünk a csapadéknak: szinte naponta várható eső, zápor és ennek során annyi vízmennyiség érkezik, amely a hónap elején leesett mennyiséggel kiegészülve a márciust az átlagosnál csapadékosabbá teszi.

Április elején gyors hőmérsékletemelkedésre lehet számítani. A csúcshőmérséklet 15-18 °C között lesz, de egyes helyeken akár 20 °C fölé is emelkedhetnek a maximumok. A hónap második harmadában kisebb hőmérsékleti visszaesés következik be, de néhány nap után ismét melegszik az idő. A hőmérsékleti minimumok csak ritkán kerülnek 5 °C alá. Általában kevés lesz a felhő és bőségesen süt majd a nap. Rövidebb időszakokban azonban erős felhősödés is bekövetkezik, amelynek során esőkre, záporokra is számíthatunk. Fagyok már nem valószínű, hogy lesznek áprilisban, az időjárás rendkívül kedvező lesz a mezőgazdasági és kertészeti tevékenység végzésére.