Meg kell ismételni a védekezést mostmár a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog ellen, de csak környezet- és méhkímélő szerekkel. Egész évi szorgos munkánkat viheti el ez a két apró kártevő, mely a kifejlett becőt károsítja. Az idő előtti becőfelpattanással és a mag elhullásával pedig a termés csökken.

A repcebecő-ormányos kártétele főleg a csapadékos április-májusban várható a becőben lévő magok rágásával.

A repcében károsító ormányosok közül a legjelentősebb kártevő ez. A tojásrakás ideje április végétől május elejéig terjed, amikor a fiatal becők 2–6 mm hosszúak.

Megjelenését és egyedsűrűségét sárgatállal vagy hálózással állapíthatjuk meg. A sárgatálat a virág magasságába helyezzük el. A tojásrakás időszakában növényenként egy bogár már indokolhatja a védekezést, különösen ha esős az időjárás.

A repcebecő-gubacsszúnyog tojásait a 10 mm-nél nagyobb becőbe rakja, melyeket a repcebecő-ormányos által fúrt lyukon át képes elhelyezni, így elsősorban a repcebecő-ormányost kell elpusztítani. Ha négyzetméterenként vagy hálócsapásonként 10 becőormányosnál többet találunk, azonnal védekezni kell. Védekezőszernek mindig lennie kell raktárunkban, hogy e két kártevő erős felszaporodása esetén azonnal meg tudjuk kezdeni a permetezést.

A művelősoros vetésekben a permetezés nem jelent gondot, de még a hagyományos módon vetett táblákon is olcsóbb, mint a repülőgépes permetezés. Virágzása előtt még magasra állított szántóföldi kerettel a zsenge bimbószárak elhajolnak, csak a kerékcsapa nyoma okoz kiesést és nem túl szép látványt, de ez hamar helyre jön. A veszteség pedig így elenyésző a két rovar kártételével szemben. A terméskiesés már 30-40% is lehetne a kártevők miatt, amely elvinné a nyereséget.

Az időjárástól és a növény fejlettségétől függően kell döntenünk az alkalmazott szer használatáról. Ha a permetezés időpontja és a virágzás között legalább várhatóan 10 nap van, akkor zöldbimbós állapotban nagyon jó környezetkímélő szerek alkalmazhatók (Nurelle D, Sumi-alfa, Chinmix stb.). Meleg időjárás esetén azonban ez az időszak lerövidülhet, és a virágokat látogató méhek miatt méhkímélő technológiát kell alkalmaznunk.

A méhkímélő permetezést Zolone 35 EC 1,7 l/ha-ral a megadott technológia szerint végezzük, vele adva a folyékony nitrogén műtrágya utolsó adagját is. Az utolsó permetezéssel együtt alkalmazzunk a gombabetegségekkel szemben gombaölőszert is, különösen akkor, ha nem használtunk Foliour Solot. 1 kg/ha Thiovit vagy 1 l/ha Konker keverve Zoloneval biztosan megvédi az állományt a kártevőktől, a Sclerotiniától, a fómás megbetegedésektől és az alternáriától, azaz a repce megdőlésétől. Igaz ugyan, hogy a jó repce aratás előtt közvetlenül megdől, de nem a betegségektől, hanem a becő súlyától.

A különböző betegségek miatt a repce korán megdől és kifehérednek az apró becők. A növény könnyen kihúzható a talajból, a mag a becőkben pedig igen apró és értéktelen.

A jelzett károk és betegségek mind arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt a termést megmentő védekezést végezzük el, amely nagyon sokszor elmarad, és így az egész évi jó ténykedésünket teszi tönkre. Ha ezt az utolsó növényvédelmi munkát is időben és jó minőségben végezzük el, biztosak lehetünk a hektáronkénti 2,5 t feletti termésben fajtától függetlenül. A modern fajták pedig 3 t/ha felett teremnek. Ezzel a permetezéssel az aratás előtti növényvédelmi munkák befejeződnek, már csak a jó termést kell veszteségmentesen learatni.