A szaktudás, a területi adottságok ismerete, a várható gyomösszetétel, a gépkapacitás mind olyan tényező, ami a döntés meghozatalakor ismert vagy tervezhető. A termesztési technológia elemeit (talajművelés, tápanyag utánpótlás, hibrid-választás, növényvédelem, öntözés stb.) így a helyi „specialitásokhoz`` lehet adaptálni.

A tervezhető tényezőkkel ellentétben az évjárat, az időjárás mindig bizonytalan, kiszámíthatatlan: ezeket befolyásolni nem tudjuk, viszont alkalmazkodhatunk hozzá!

Magyarországon az évjárat 47–55%-ban határozza meg a termés nagyságát (Mogyorósi, 1998). Ezt figyelembe véve olyan technológia kialakítására kell törekednünk, ami az itteni éghajlati viszonyaink között a lehető legnagyobb termést adja, ésszerű költségek mellett.

A kukorica gyomirtása (mint a termést meghatározó másik fontos tényező) minden évben tartogat számunkra meglepetéseket. Nem lehet csak egy technológia mellett letenni a voksot, hiszen ami jól működött a csapadékos évjáratokban, az nem biztos, hogy ugyanazt az eredményt hozza egy száraz tavaszon is. (1. ábra)

A grafikonon is jól látható, hogy korai postemergens gyomirtással a kezeletlen kontrollhoz képest, a csapadékos évjárathoz hasonló termésnövekedést érhettünk el a száraz évjáratban is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanolyan magas termést is nyerünk, hiszen az – a száraz idő miatt – az eleve alacsonyabb. Jól mutatta ezt a 2000-es év, amikor a kukoricatermés az 1999-es 55–65 %-át érte csak el!

A tavalyi hosszú, aszályos tavasz és nyár miatt a kukoricatermelők nagy kárt szenvedtek. Biztosnak hitt preemergens technológiák mondtak csődöt és okoztak veszteséget – egyrészt a gyomosodás, másrészt a nem tervezett, „tűzoltó" munkában végzett postemergens kezelések pluszköltsége miatt. (2. ábra)

A felmérésben résztvevő kukorica termelők területén az állománykezelések nagysága közel 76%-kal haladta meg az előzetesen tervezett mértéket. Ez a pluszköltség (kb. 190 millió Ft) a nem várt időjárás számlájára írható – szerencsére a kukorica magas átvételi ára ezt részben kompenzálta.

Mit lehet tenni, hogy az ilyen extrém időjárási körülmények ellenére is a költségszint a tervezett kereteken belül maradjon?

A DuPont által kidolgozott célzott postemergens technológiák megállták a helyüket a csapadékos és a tavalyi aszályos viszonyok között is (ld.1. ábra). Sok bemutatón láthatták a termelők, hogy a preemergens kezelések csak postemergens kiegészítéssel hoztak megfelelő eredményt. A célzott postemergens kezelések előnye, hogy kevésbé függenek az időjárástól (nem igényelnek bemosó csapadékot) és rugalmasan alkalmazhatók, ill. variálhatók az adott terület gyomosodási viszonyaihoz, valamint az adott hibridhez és termesztési technológiához.

A „célzott" mellé még a „tervezett" jelzőt is oda kell illeszteni. Minden termelő ismeri a maga területét, gépkapacitását, talajviszonyait és pénzügyi lehetőségeit. Így ésszerű kockázatvállalás mellett előre megtervezhető, hogy a kukorica-területből mennyit kíván célzott postemergens technológiával kezelni.

2000-ben a következő kísérletben az állomány gyomirtásban részesített területek adtak több termést (3. ábra). Az adott árakon számolva ez 8000–9000 Ft többletjövedelmet biztosított hektáronként az alapkezelt területekhez képest.

A DuPont javaslata rugalmasan alkalmazható:

A kukorica érzékeny a gyomosodásra különösen száraz viszonyok között, amikor kevés a víz a talaj felső rétegeiben. A tolerálható gyomversengés hossza 4–6 hét. Ebben a periódusban, vagyis a kukorica 3–6 leveles állapota között kell figyelnünk a gyomok kelését, és be kell avatkozni, ha a borítottság megközelíti a kritikus küszöböt!

Hazai viszonyok között egyre nagyobb teret hódítanak a korai vetések jó kelési erélyű, gyors fejlődésű, hidegtűrő fajták alkalmazásával. Ezek a hibridek egy valódi korai postemergens gyomirtás után (Basis®) gyorsan fejlődve zárják a sorokat, a később kelő gyomoknak már nem engednek életteret.

I. A Basis®-ra alapozott korai postemergens gyomirtási technológia:

1. Korai vetés, lehetőleg gyors fejlődésű korai hibridek.

2. Kezelés Basis®-szel a kukorica 5 leveles koráig, az egyszikűek 1–3, a magról kelő kétszikűek 2–4 leveles korában.

A Basis® hatékony a magrólkelő egy-és kétszikű gyomok ellen: kakaslábfű, muharfélék, libatop-félék, disznóparéj-félek, selyemmályva, libatop fajok és egyéves keserűfű fajok. Ez a hatásspektrum olyan gyomokat is tartalmaz, amelyeket a preemergens készítmények nem képesek hatékonyan pusztítani. Ugyanakkor a Basis® – annak ellenére, hogy postemergens készítmény, nedves talaj esetén 10–14 napos talajhatással is bír.

Ha a kukoricát egyébként is kultivátorozzuk, akkor azt 10–14 nappal a Basis®-es kezelés után tegyük.

A kukoricaterületek nagy részét olyan nehezen irtható, nagymagvú, mélyről kelő gyomok is fertőzhetik, amik ellen egyébként sem hatásosak a preemergens készítmények. Ilyen estben a Basis® kiválóan és gazdaságosan alkalmazható, mivel alacsony dózisú kétszikű partnereket hozzáadva egy igen hatásos, teljes gyomspektrumot lefedő megoldáshoz jutunk:

Basis® 20 g/ha + 2,4D 0,5 l/ha + atrazin 0,5 kg aktiv/ha + Trend 90 100 ml/100 l permetlé – ez a tankkeverék a fent leírt gyomok melett hatékony a veszélyes, nehezen irtható csattanómaszlag, szerbtövis fajok, feketecsucsor, szeder és folyondárszulák ellen is.

II. A Titus®-ra alapozott, öt levelesnél fejlettebb kukoricaállomány gyomirtása:

Ha a kukorica gyomirtása csak ötleveles állapota után válik aktuálissá, akkor a Titus®-ra alapozott technológiát ajánljuk.

A Titus® kombinálható az adott terület gyomviszonyaihoz illő kétszikű irtó partnerrel pl.: 2,4 D 0,5–1,2 l/ha, Banvel 0,3–0,5 l/ha, Refine 10–15 g/ha, atrazin 0,5–1 kg aktiv /ha dózisban.

Ha a terület erősen fertőzött nehezen irtható kétszikű gyomokkal, akkor hármas keverék javasolt:

Titus® 40 g/ha + atrazin 0,5–0,7 kg aktiv/ha + 2,4 D 0,5 l/ha vagy Banvel 0,3–0,5 l/ha + Trend 90 0,1 %. (100 ml/100 l permetlé)

III. A Fenyércirokkal és tarackbúzával fertőzött területek kezelése Titus®-ra alapozott technológiával:

A fenyércirok és tarackbúza ellen a Titus® ajánlott dózisa: 40–50 g/ha.

III/1 Egyszeri kezelés:

várjuk meg, amíg az évelő egyszikűek elérik a 15–20 cm-es nagyságot, válasszunk a Titus®- hoz az adott területen jelenlevő kétszikű gyomok irtásához szükséges kétszikű irtó partnert. (Pl.: 2,4 D 0,5–1,2 l/ha, Banvel 0,3–0,5 l/ha, Refine 10–15 g/ha, atrazin 0,5–1 kg aktiv /ha dózisban).

III/2 Osztott kezelés:

Ha a rhizómás egyszikűek nagyon elszaporodtak, csak az osztott kezelés ad ellenük kellő hatékonyságú védelmet. Ahhoz, hogy a területet minden kultúrában mentesítsük, szívós, több éves küzdelemre van szükség.

A kukoricában az első kezelést akkor végezzük, amikor a rhizómás alak 10–15 cm-es nagyságot ér el. Ha a kukorica ekkor még nincs 5 leveles, alkalmazhatunk Basis®-t (15 g/ha-os dózisban), vagy ha a kukorica az 5 leveles kort már elérte, Titus®-t (30 g/ha-os dózisban). A területen levő kétszikű gyomok ellen válasszunk megfelelő kétszikűirtó tankkeverék partnert!

A második kezelést akkor végezzük, amikor a rhizómás alakok újrahajtottak vagy keltek, és elérték a 10 cm-es nagyságot. Ekkor már csak Titus®-t alkalmazhatunk, 20g/ha-os dózisban. Ekkor, ha szükséges, szintén adjunk kétszikű irtó partnert a permetléhez.

A Basis® vagy Titus® használata esetén mindig ezeket a herbicideket adjuk először a vízzel félig töltött permetezőtartályba, majd ha teljesen feloldódtak, akkor adjuk hozzá a kétszikűirtó komponenst. Adjunk még vizet a tartályba, majd a teljes oldódás után adjuk hozzá a Trend 90 nedvesítőszert.

Száraz, aszályos időszakban a gyomok védekeznek a vízvesztés ellen (vastagabb bőrszövet, viaszosabb réteg, zárt sztómák stb.). Ilyen esetben a herbicidek felvétele is gátolt. Ezt leküzdhetjük, ha a permetléhez nitrogén műtrágyát adagolunk, miután már a Trend-et már hozzáadtuk a permetléhez.

Javasolt anyagok:

Nitrosol 8–10 l/ha,

Ammónium-nitrát vagy ammónium-szulfát 3–4 kg/h-os dózisban.

Ha szilárd műtrágyát használunk, a permetléhez való hozzáadás előtt oldjuk fel vízben.

A készítmények használata előtt olvassa el és kövesse a termékek csomagolásán található címke előírásait!