Csemegekukorica

Európában a csemegekukorica vetésterülete becslések alapján mintegy 65 000 ha, a termésátlag eléri a 16 t/ha-t. Franciaországban 22–23 ezer hektár a vetésterülete, a terméstömege 19 t/ha. Magyarországon a vetésterület 19 105 ha (1999), az átlagos terméstömeg 12,5 t/ha-t ért el. A teljes termelés 255 729 tonna ebből az export 341 tonna, (57 millió Ft), a piaci értékesítés 9 947 tonna (1999), a bruttó termelési értéke folyóáron 5 205 millió Ft, 1997-ben 3 580 millió Ft volt.

Világviszonylatban, és hazánkban is a legnagyobb területen termesztett szabadföldi zöldségféle. Magyarországon a termesztése a házi kertekben már a `30-as években számottevő volt. A szuperédes fajták nemesítésének kezdete az `50-es évekre tehető. A korszerű termesztése, feldolgozása, valamint jelentős fogyasztása a `80-as években alakult ki.

A csemegekukorica a takarmányozásra termesztett kukoricának közeli rokona, amitől egy recesszív gén jelenléte különbözteti meg, minek következtében nagyobb a cukortartalma. Jellemzője, hogy kellemes ízű, értékes táplálék, jelentős a kalcium, vas, foszfor, magnézium, nyers rost-, fehérje-, szénhidrát-, zsír- és vitamintartalma.

A szuperédes hibridek (sh2) 25–35% cukrot és kevesebb keményítőt tartalmaznak, mint a normál édes (su), vagy a cukortartalom-növelt (se) fajták. Az ipar mintegy 95%-ban normál édes, 5%-ban, szuperédes fajtákat dolgoz fel. A megtermelt csemegekukorica 53–55%-a a konzervipar, 45%-a a hűtőipar alapanyaga. A terméstömeg néhány %-a kerül frissen piacra és exportra. A fejlett értékesítési lehetőséggel bíró országokban kizárólag a szuperédes, sárga szemű csövek a keresettek. Belföldi friss piaci célra és exportra is ez a csoport a legalkalmasabb. A szuperédes hibridek éréslefutása kedvezőbb, mint a másik két csoportba tartozóké, ugyanis magasabb cukortartalmuk miatt optimális érettségi állapotban hosszabb ideig takaríthatók be.

Az ipari feldolgozásra szánt csemegekukoricát mindig helybe vetjük. A csemegekukorica mag keléséhez szükséges minimális hőmérséklet 10 °C felett van. A vetés a tavaszi fagyok elmúltával (amikor a talaj hőmérséklete már 10 °C fölé emelkedett) kezdhető. Hazánkban a sokévi átlag alapján a vetés általában április 15–20 közötti időszakra tehető. Gyors és egyenletes magkelés 15 °C talajhőmérséklet esetén várható. Ha a talaj hőmérséklete 20 °C-nál magasabb, a kelés gyors (5–8 nap), hideg talajban akár 20–25 napig is elhúzódhat. A korai és hideg talajba történő vetésre elsősorban a normál édes fajták vetőmagja (a kevesebb tápanyag tartalma miatt) 13–15 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten kockázatos.

A friss fogyasztás és a feldolgozóipar folyamatos igényét hőegységen alapuló számítással végzett vetéssel lehet tervezni, ill. megoldani. A hőegység egyenlő a napi maximális hőmérséklet + a napi minimális hőmérséklet osztva kettővel és ebből levonunk 10 °C-ot. A tenyészidő alapján az igen korai fajtáknál 800 °C, a korainál 800–870 °C, a középkorainál 870–930 °C, a középérésűeknél 930–960 °C, a későieknél 960 °C feletti az igényelt hőösszeg (vetéstől a törésig). A nyugati és a skandináv államokba irányuló export a szuperédes fajtákat igényli. Ha ezt a fajtatípust tervezzük vetni, csak kiváló minőségű, minél nagyobb ezermag tömegű, jó csírázóképességű vetőmagot és gyors fejlődési tulajdonsággal rendelkező fajtát célszerű választani. A hazai friss piaci követelmény is megköveteli, hogy a kukorica csuhélevele ragyogó sötétzöld, a csövön végig érő, tetszetős legyen. A szemsorok legyenek szabályosak, a szemek élénken fénylőek, jó ízűek és pulton tarthatóak.

A csemegekukoricát lehetőleg frissen trágyázott (25–30 t/ha) talajba vessük, és a talaj felvehető tápanyagtartalmát, valamint a termesztés körülményeit figyelembe véve műtrágyákkal szükséges kiegészíteni (szervestrágyázás nélkül az összes hatóanyag közepes tápanyagellátás esetén hektáronként 135 kg N, 160 kg P2O5, 200 kg K2O). Enyhén savanyú talajokon a kalcium és a magnézium, a lúgos talajokon a bór és mangán felvételében jelentkezhet zavar, ami lombtrágyázással megszüntethető.

A vetés idejére mélyen porhanyós, jól beérett, rög- és gyommentes, kellő mennyiségű vizet tartalmazó talaj szükséges. A vetésmélység általában 3–5 cm, gépi betakarítás esetén a csőtörőhöz igazodva 91 vagy 102 cm sortáv és 20–22 cm tőtávolság felel meg. Hektáronként 55–56 ezer tő javasolható. Kis területen, házi kertben 70 cm sortávolság, 20–22 cm-es tőtávolsággal, 50–60 ezer tő/ha állománysűrűség a megfelelő. A fattyasodás elkerülése érdekében a fajta optimális állománysűrűségét célszerű megvalósítani. Nagyon fontos az egyszerre kelés és a táblán lévő növények egyenletes növekedése, fejlődése. A korai szedés érdekében a vetőmagot 5×5 cm-es tápkockába is érdemes vetni. Fóliaházban és 20 °C hőmérsékleten kell tartani, míg a növények a 10–12 cm nagyságot el nem érik, majd ezt követően szabadföldbe kiültethetők. A korábbi szedés érdekében a rövid tenyészidejű fajták magvetését a talaj melegedésének elősegítése miatt érdemes takarni. A csemegekukorica folyamatos szedését (júniustól október végéig) nemcsak több fajtával, hanem szakaszos vetéssel is lehet biztosítani.

Pattogatni való kukorica

A pattogatni való kukorica tápanyagtartalma kevesebb, mint a csemegekukoricáé, átlagosan 80% szénhidrátot és 12% fehérjét tartalmaz. Étrendi hatása kiváló. Felhasználása az édesiparban egyre nő. Vetésterülete hazánkban mintegy 1000 ha. A termesztésben lévő fajták termőképessége 3,5–4,0 t/ha. Küllemében eltérő, gyökérzete kisebb, szára vékonyabb és alacsonyabb. Az érett szemek üvegesek és fényesek, nem ráncosak. Optimális tőszáma 5–6 tő/m˛. Termesztéstechnológiája a csemegekukoricáéval csaknem megegyező.

Bab és zöldbab

A bab zöldségként csak zölden, biológiai érés előtti állapotban szedhető. A bab kéthasznú növény, hiszen zölden és száraz formában is kiváló táplálék. A zöldbab aminósavakat, A, B1, B2 és E vitamint, kalciumot, foszfort, vasat, különféle ásványi anyagokat valamint rostot is tartalmaz. A szárazbab magja 20–25% fehérjét, 50–55% szénhidrátot, 3–4% hamualkotó részt tartalmaz.

A FAO adatai szerint Európa zöldbab vetésterülete 130 ezer, a szárazbab vetésterülete 440 ezer hektár. A hazai statisztikai adatok szerint 1999-ben Magyarország zöldbab vetésterülete 3928 ha, a terméstömege 32 852 tonna, a termésátlag 56,5 t/ha. A termelői piaci ár 40,40 Ft/kg, az összes termelési érték folyó áron 1 899 millió Ft, a kivitel 203 tonna volt. A szárazbab vetésterülete 4548 ha, a termés 5 801 tonna, a piaci átlagár 336,7 Ft/kg. Az összes termelési értéke 1 231 millió Ft, a kivitel 1255 tonna.

A bab melegigényes növény (22 °C), 0°C-on elfagy és a csíra is elpusztul, ezért csak 12 °C-nál melegebb talajba célszerű vetni. A hüvely már 15 °C-on is jól fejlődik. A bab a közömbös kémhatású, középkötött, jó minőségű és termőképességű talajokon fejlődik kielégítően. Magvetéshez porhanyós, nedves, aprómorzsás, ülepedett, gyommentes magágyat kell készíteni. Fővetés esetén a talajt előző év őszén mélyszántással kezdjük előkészíteni. Ezzel a tarlómaradványokat a talajba juttatjuk, a talajnedvességet, a talajszerkezetet megóvjuk, és a gyomosodás ellen is tudunk védekezni. A fővetésnél az őszi mélyszántás után tavasszal simítóval (március) majd fogasolással vagy kombinátorozással lezárható a talaj. A vetés előtti utolsó művelet a kombinátorozás. Vetés után ajánlható a hengerezés művelete is.

Jó előveteményei a szervestrágyázott kertészeti kultúrák. A cukorrépa, a későn betakarított kukorica, napraforgó kockázatos elővetemények, ezért lehetőleg e növények után ne vessük. A vetést május első hetétől július 10-ig érdemes szakaszosan végezni. A fővetésű késői vetésnél (május vége) már gyomosodhat a talaj, ezért egy-két gyomirtó kombinátorozásra szükség lehet. A másodvetésű zöldbabnál a talajelőkészítés műveleteinek a számát a talajszerkezet és a főnövény határozza meg. Két-három fokozatosan mélyülő tárcsázással + rögtörő hengerrel elkészíthető az aprómorzsás szerkezet. A vetés előtt ajánlott 15–20 mm-es vízadaggal a területet beöntözni. A termelők szívesebben öntöznek vetés után, kelés előtt, ezzel a gyomirtó szereket is bemosatják a talajba. A fővetésű szakaszban a magágykészítéssel egy időben egyszikű gyomok ellen trifolium hatóanyagú Olitref 480 EC (1,8 l/ha) gyomirtószer alkalmazható. A kétszikű gyomok ellen harmadik három leveles fejlettségi állapotban lévő állományban védekezhetünk bentazon hatóanyagú Basagran WSC (1,5–2,0 l/ha) gyomirtószerrel, kizárólag 20 °C alatt (késő délután, vagy kora reggel) A jó talajelőkészítésen kívül a bab esetében az egyenletes vetési mélységnek (3–5 cm) és tőtávolságnak (8–9 cm) igen nagy a jelentősége. Fontos, hogy a mag nedves talajba kerüljön! Hektáronként 220–280 ezer magot célszerű vetni. A sortávolságot a betakarító géphez kell igazítani. Legelterjedtebb sor és tőtávolság a 40–50×5 cm.

A zöldbab és szárazbab főként a családi gazdaságok növénye. A kukorica kiváló köztes növénye a szárazbab. Egy hektáron 20 ezer fészek alakítható ki, amibe 4–6 db bab mag vethető a kukorica sorába. Szárazbabnak a vetőmagot sávosan is vethetjük. Sávosan, 4–5 sor kukoricát 8–10 sor bab vált fel. Ezzel a módszerrel kismértékben még a szárazság és a szél ellen is lehet védekezni.