A talajban lévő gyommagvak folyamatosan csíráznak, ellenük az általános talajfertőtlenítésen kívül csak a mechanikai gyomirtás lehetséges.

A talajban sok olyan kórokozó gomba él, amelyek képesek elhalt növényi részeken is megélni, de ha élő növény kerül beültetésre, akkor azt is megfertőzik. Ilyenek a palántadőlést okozó gombák, amelyek a növényeket csírázástól 6–7 leveles korig fertőzik, és sokféle növényt károsítanak. A betegségnek kétféle megjelenési formája van, attól függően, hogy a kórokozók milyen fejlődési stádiumban támadják meg a növényt. Csírafertőzéskor a magból kibújt csírák a talajban megbarnulnak, elpusztulnak. Ennek következtében a kelés hiányos lesz. Palántakorban fellépő fertőzéskor a szártő vizenyős lesz, elvékonyodik, megbarnul, elrothad, a palánták foltokban kidőlnek. Ilyenkor védekezésre már nincs lehetőség.

A hervadásos betegségeknek több kóroka lehet.

• Az élettelen, nem fertőző kórokok, amelyek termesztéstechnológiai hibákból erednek, pl. a talaj magas sótartalma, túladagolt trágya vagy műtrágya.

• Kórokozók, amelyek esetenként baktériumok, de legtöbbször gombák.

A hervadásos betegség egyik oka, mikor a kórokozó a szállító szöveteket károsítja, a másik ok, mikor a kórokozók a szártövön vagy a száron foltosságot vagy rothadást okozva idézik elő a növények hervadását. Ezek a kórokozók is a talajból fertőznek.

A talajban élő kártevők jelentős károkat okozhatnak. A drótférgek és a pajorok elrágják a növények gyökereit. Növényházakban fokozott mértékben jelentkeznek a meztelen csigák és a lótücskök. A legveszélyesebbek a növényeket károsító fonálférgek. A gyökérgubacs fonálférgek az év során robbanásszerűen szaporodnak és súlyos kártétel alakulhat ki. A gyökérgubacs fonálférgek lárvái a talajszemcsék közötti kapilláris vízben keresik fel a gyökereket, majd behatolva belső élősködőként táplálkoznak és szaporodnak. Egy évben több nemzedékük is kifejlődik. A fonálférgek kártétele a növények táplálék- és vízfelvételének a megbénításában nyilvánul meg. A károsított gyökereken kisebb-nagyobb (sokszor dió nagyságot is meghaladó) gubacsokról lehet felismerni a fertőzést, mely általában foltszerűen jelentkezik.

A védekezés lehetőségei:

1. Általános hatású talajfertőtlenítési módszerek.

• Az üvegházak és fóliasátrak vegyszeres fertőtlenítését Basamid G, Ipam, Formalin, Metabrom 980 nevű készítményekkel a nyári növényváltás időszakában végezhetjük el. Ezek a talajfertőtlenítő szerek a termesztett növényekre is ártalmasak! A fertőtlenítés elvégzéséhez 2–4 hétre van szükség, mert a talajba juttatott vegyszerek gőzei ennyi idő alatt fejtik ki hatásukat. A műanyag fóliával a kezelt talajfelületet le kell takarni. A kezelés végén a talajt szellőztetni kell sekély rotációval, hogy a szer gőzei véglegesen eltávozzanak.

• A talajfertőtlenítés leghatékonyabb módja a talajgőzölés. A gőzölés minden élő szervezetet elpusztít. A talajt 30 percig 95 °C-ra felmelegítjük. A gőzölt talajt lehűlés után azonnal használatba lehet venni. A gőzölés hátránya, hogy a hasznos élő szervezeteket is elpusztítja, emiatt a későbbi fertőzés gyorsabban elhatalmasodhat.

2. A palántadőlés ellen a védekezés összetett feladat.

• A vetőmag csávázásával a mag felületén terjedő kórokozókat pusztítjuk el.

• Vetés után közvetlenül, majd 8 nap múlva beöntözéssel juttatjuk ki gombaölő szereket (1 m˛-re 3–5 l vízben oldva).

A palánták kiültetése után a beöntözést meg kell ismételni.

Felhasználható növényvédő szerek: Previcur 607 SL, Chinoin Fundazol 50 WP, Dithane DG, Dithane FL, Vondozeb DG, Ronilan FL, Rovral 25 FW, Antracol WP, Merpan 50 WP.

3. Talajlakó kártevők ellen használható talajfertőtlenítő granulátumok a Basudin 5G, Diazinon 5G, Diazol 5G, Vydate 10 G.

4. A lótücsök elleni speciális készítmények a Buvatox 5G, Gallition 5G, Arvalin L.

5. A meztelen csigák elleni speciális készítmények Delicia csigaölő szer, Metaldehid 5G, Mesurol csigaölő szer.

6. A biológiai védekezés új módszer a talajkárosítók ellen. Ennek során a védekezésre egy másik élő szervezetet használunk. A növénykárosító fonálférgek természetes ellenségei a ragadozó (hurokvető) gombák. A talajlakó rovarok ellen rovarparazita fonálférgek használhatók fel. Sajnos ezek a módszerek a gyakorlatban még nem terjedtek el, a kutatások folynak ez irányban.

A talajból támadó károsítók súlyos károkat okozhatnak az intenzív művelésű zöldséghajtatásban. Az ellenük való védekezés minden esetben megelőző jellegű legyen, hiszen a tünetek megjelenésekor már nem tudunk hatékonyan védekezni ellenük.