Közvetlenül a kelés után sok változás megy végbe a napos csirkében. A frissen kelt csirkék testtömegének majd 20 %-os sziktartalma folyamatos energiaforrást jelent a kelés utáni napokban. Ebben az időszakban a csirkéknek át kell állni a szik emésztéséről a szilárd takarmány emésztésére. Az első élethétben intenzíven a bélcsatorna és a máj fejlődik a többi szervhez viszonyítva (csontos váz és izomzat). Fontos megemlíteni, hogy a csirkénél az első napokban fejlődik ki a bél mikroflórája és immunrendszere, az első élethét után pedig a csont és izomszövetek fejlődnek erőteljesen.

A prestarter fontossága

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy az első pár napban a csirkék takarmányozására nemcsak külön figyelmet kell fordítani, de speciális összetételű tápot is kell használni. Mielőtt azonban rátérnénk a prestarter tárgyalására, feltétlenül ejteni kell néhány szót az ivóvízről. A naposkori elhullás csökkentése érdekében a kelés után első és legfontosabb dolog az, hogy a csirkék ivóvízhez jussanak – még a szilárd takarmány felvétele előtt. (Amerikai gyakorlati tapasztalatok alapján a naposkori elhullás egy százalékkal csökkenthető ilyen módon).

Miután a csirkék ittak, megkezdhetik a szilárd takarmány felvételét.

Milyen legyen ez a szilárd takarmány?

A prestarter fontosságának meghatározására kutatási program indult a holland Provimi cégnél. A legfontosabb kérdések a következők voltak:

Kelés után mikor kell megkezdeni a broilercsirkék takarmányozását?

Milyen legyen a táp fizikai formája?

Miben különbözzön a prestarter összetétele a szokásos broiler indító táptól?

Mennyi prestartert kell adni ahhoz, hogy a jobb termelési eredmények ökonómiailag is kifizetődők legyenek?

Kezdjük a takarmányozást 2 mm-es granulátummal, amilyen korán csak lehetséges!

A gyakorlatban a csirkék általában 24–30 órával a kelés után kapnak takarmányt. Fontos kérdés, hogy a tápot a csirkéknek korábban, vagy esetleg később kell-e adni a jobb fejlődés érdekében? A holland kísérleti farmon ezt vizsgálták először. A kísérleti farmra 6 órával a kelés után érkeztek a csirkék. Az első csoport azonnal kapott tápot, a többi pedig folyamatosan, mindig 12 órával később kapott, mint az előző. Az utolsó csoport 66 órával a kelés után kapott takarmányt. Az 1. számú táblázatban látható a csirkék 7 és 21 napos súlya.

A számokból látható, hogy ha a kelés után 30 órával vagy annál később adunk csak takarmányt, a növekedési ütem kisebb lesz. A 21 napos korban végzett mérésnél a különbség még markánsabb.

A kísérletből megállapíthatjuk, hogy a takarmányt a kelés után a csirkéknek a lehető legrövidebb időn belül oda kell adni, de feltétlenül 30 órán belül. Természetesen nemcsak ez adja a súlybeli különbséget. A kísérlet során azt figyelték meg, hogy a szilárd takarmány jelenléte a bélcsatornában segíti a szik emésztését is, sőt a szilárd takarmány felvétele serkenti a bélhámsejtek fejlődését! Ennek hatására a táplálóanyagok felvétele jobb lesz a hizlalási periódusban.

Arra is rámutattak a kutatók, hogy nemcsak a kelés után eltelt idő, hanem a takarmány fizikai formája is nagyon fontos. Négyfajta takarmányt teszteltek:

• dercés,

• 2 mm-es granulált,

• 3 mm-es granulált és

• morzsázott (3 mm-es

granulátumból) takarmányt.

A 2 mm-es granulátum és a morzsázott forma az első hét után 15–20 %-kal növelte a testtömeg-gyarapodást a 3 mm-es granulátumhoz és a dercéshez viszonyítva. A morzsázott forma etetése esetén az első héten kb. 10 % takarmánypazarlást tapasztaltak. A fentiek alapján a 2 mm-es forma tűnik a legjobbnak.

Speciálisan összeállított takarmányok előnyei

A fentiek vizsgálata után egy speciálisan összeállított takarmányt hasonlítottak a gyakorlatban használt szokásos broiler indító táphoz. A prestarter összeállításának érdekessége, hogy nagyon sok alkotóból tevődik össze: minden olyan alapanyagból van benne, ami bármilyen előnyt is adhat a termelési eredmények és az egészségi állapot területén. A prestarter hatására intenzívebben fejlődik a bél mikroflórája, ezáltal nő a táplálóanyagok felszívódása, és stimulálja a bélbolyhok fejlődését is. Miután kialakult az összetétel, meg kellett határozni az ökonómiailag hatásos dózist. Egy kísérletben különböző dózisban (100, illetve 150 g/csirke) adott prestarter hatékonyságát vizsgálták a kontrollhoz képest.

A grafikon adataiból látható, hogy 150 g BroMax (az első héten etetve) alkalmazásával jobb hizlalásvégi testtömeg érhető el. A kísérletben a takarmányhasznosítás tekintetében nem volt különbség.

Ökonómiai értékelés

A hizlalás végére – 42 napos korban – a BroMax-szal etetett állomány 4 dkg-mal jobb végsúlyt ér el azonos takarmányfelhasználás mellett, ami a jobb immunstátuszból eredő kevesebb elhullással és egyenletesebb állománnyal magyarázható. Jelenleg a nagyüzemi vágóhidak 185+17,9 (állami támogatás) Ft/kg-os árat fizetnek a broilerért. A többlethozam 2 kg-os átlagsúlyt feltételezve (202,9×0,04) csirkénként 8,12 Ft. A BroMax ára kilónként 31,05 Ft-tal több, mint az indító tápé (99,9–68,85). Egy csirke takarmányozása a BroMax-szal 4,66 Ft-tal (31,05×0,15) kerül többe. A számításból kitűnik, hogy 1,74-szeres a megtérülés!

A fentiek alapján mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi broilertartásban javasoljuk a BroMax használatát, hiszen a jobb végsúly és az elhullás csökkentése mindenhol alapvető érdek.