A. Mennyiségi hiány esetében

Régi hiánnyal kapcsolatos jegyzőkönyv felvételéhez a termelőt a kifogások és a szemle időpontjának, valamint helyének egyidejű megjelölésével táviratilag (telefaxon) meg kell hívni. A jegyzőkönyvet a kifogásolás postára adásától számított 48 órán belül kell felvenni. Ha a termelő a jegyzőkönyv felvételénél képviseltetni kívánja magát, ezt 24 óra alatt választáviratban (faxra) közölni köteles. Ha ezt elmulasztja, a megrendelőnek a helyi szakigazgatási szervhez kell fordulnia a jegyzőkönyv felvételéhez alkalmas személy kijelölése végett, majd a kijelölt személyt a jegyzőkönyv felvételéhez kellő időben meg kell hívnia.

A mennyiségi hiányról szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a felvétel helyét és idejét;

• a jelenlevő személyek nevét, annak feltüntetésével, hogy milyen minőségben működtek közre;

• a termelő és megrendelő megnevezését;

• a fuvarlevél keltét és számát;

• azt az időpontot, amikor a termék a megrendelő raktárába érkezett valamint a termék tárolási és őrzési módját;

• a megszemlélt termék megnevezését, bruttó, tara és nettó súlyát, valamint azt a bruttó, tara és nettó súlyt, amit a termelő a szállítólevélben megjelölt;

• a göngyöleg állapotának leírását;

• annak feltüntetését, hogy a csomagolási jelzés rendben van-e; a hiány mértékét a feltehető ok feltüntetésével (romlás, törés, lopás stb.), a hiány megállapításának módját (mérlegelés, térfogat és fajsúly szerint történő mérés stb.) és a hiány miatt érvényesíteni kívánt igényt.

Ha a jelenlevők közül bárki a jegyzőkönyv egyes megállapításaival nem ért egyet, különvéleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a termelő képviseletéről nem gondoskodott, a jegyzőkönyvet a felvételtől számított 24 órán belül ajánlott levélben kell címére megküldeni.

B. Minőségi hiba esetén:

A megrendelő telepén megállapított minőségi hiba esetében – ideértve a később felfedezett hibát is – a mennyiségi hiány megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

– ha a termelő a távirati meghívásra nem válaszol és a minőség meghatározására jogosult szerv vagy kirendeltsége a jegyzőkönyv felvételénél a közreműködést nem vállalja, a megfelelő személy kijelölése végett a helyi szakigazgatási szervhez kell fordulnia.

– a termelő a választáviratában közölheti, hogy a szemlén nem kíván részt venni, de kéri a termék minőségének ellenőrzését.

– Élő állattal kapcsolatos minőségi kifogás esetén a szakértői véleményadásra jogosult intézettől helyszíni szakértői szemle megtartását kell kérni.

– A minőségi hibára vonatkozó jegyzőkönyvnek mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyeket a mennyiségi hiányról szóló jegyzőkönyvbe fel kell venni, azzal az eltéréssel, hogy a hiány mértékére vonatkozó adatok helyett a jegyzőkönyvbe kell foglalni a termék minőségi hibáinak pontos leírását, a feltehető okokat, a felmerült kár mértékét és a megrendelő nyilatkozatát arra, hogy a termelővel szemben milyen igényeket kíván érvényesíteni.

– Ha a termelő képviselője a szemlén megjelent és a felek a minőségi hiba, a termék átvétele, illetőleg az értékcsökkenés mértéke tekintetében megegyezni nem tudnak, a minőség meghatározására jogosult szervtől – akár telefonon is – útmutatást kell kérni. Ebben az esetben a jegyzőkönyvbe fel kell venni a szerződésben foglalt minőségi kikötéseket (szabvány stb.), a minőségellenőrzéshez szükséges adatokat, valamint azt a rendeltetési célt is, amire a megrendelő a terméket fel akarta használni.

Ha minta (próba) vételére van szükség, azt az erre vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. Szabvány hiányában a megrendelőnek a mintavétel módjára nézve a minőség meghatározására jogosult szervtől kell útmutatást kérnie. A jegyzőkönyvben a mintavétel módját is fel kell tüntetni. A mintát a felvett jegyzőkönyv egyik példányával együtt a minőség meghatározására jogosult szervnek kell megküldeni.

A hibás teljesítés azonban nemcsak a végtermékkel, hanem a közbenső kötelezettség vállalásával is összefüggésben lehet. (Így hibás teljesítésnek kell minősíteni azt is, ha a megrendelő pl. nem megfelelő naposcsibéket ad át, minőséghibás takarmányt szolgáltat, stb.) Ilyen esetekben a bíróságok általában a felróhatóság arányában ún. „kármegosztást" szoktak alkalmazni.

A hibás teljesítés esetére a Ptk. négyféle szavatossági helytállást ír elő: a kijavítás és az árleszállítás mellett a dolog kicserélésére valamint a szerződéstől való elállásra is lehetőséget ad. A szavatossági igények közül a jogosult választhat. Jogosultsága azonban nem teljesen korlátlan, hiszen a kicserélés és az elállás esetében az csak a törvényben meghatározott külön feltételek fennállása mellett érvényesül. Dr. Horváth Henriette