A napi csúcshőmérséklet a melegebb periódusokban az ország jelentős területein 20°C közelében volt, míg a hűvösebb szakaszokban még a 10°C-t sem érték el. Éjszaka csak kevésszer süllyedt fagypont alá a hőmérséklet, a leghidegebb napokon sem mértek –5, –6°C-nál hidegebbet, főként északi vidékeinken.

A meleg időszakok voltak a markánsabbak, így a március középhőmérséklete 4–5°C-kal haladta meg az átlagos értéket.

Sok volt a csapadék: a legkevesebb Szeged körzetében, ott mindössze 40–50 mm érkezett, míg északkeleti vidékeinken jóval 100 mm feletti értékeket mértek. A csapadék országszerte meghaladta az átlagot, sőt, az északkeleti területeken ennek háromszorosa. Nem véletlen, hogy ezt a vízmennyiséget nem tudta magába fogadni a már amúgyis átnedvesedett talaj. A lefolyó vízmennyiség – kiegészülve a hegyekben megindult hóolvadásból keletkező vízzel –, hatalmas mennyiségben próbált a Tiszán lefolyni, ami a mederben nem sikerült, s ezért rendkívüli árvízhelyzet alakult ki.

A szokásosnál enyhébb időjárás kevesebb csapadékkal folytatódott április első felében.

Az időjárás így nagyon kegyes volt a mező- és kertész gazdákhoz, mert márciusban megteremtette a talajok jó nedvességellátottságát és az enyhe idő a vegetációt nagyon kedvező fejlettségi állapotba hozta. Igaz, a sáros talajok sokszor lehetetlenné tették a szabadföldi munkákat, de az április eleji napos, száraz időben be lehetett pótolni az elmaradt vetéseket és egyéb időszerű munkákat.

A télen is szabadban élő vegetációk fagykárt nem szenvedhettek, mert a leghidegebb napokon sem süllyedt –17°C alá a hőmérséklet.

A szokásosnál melegebb időben a vegetációk mintegy 10–15 nap fejlődési előnyt szereztek: a mandula pl. már március 20-a, a kajszi pedig 26-a tájékán virágba borult, s a többi gyümölcsünk is a közvetlen virágzás előtti állapotba került április elejére.

A gabonák és a gyepfelületek is gyorsabban növekedtek a szokásosnál, így a legelőre kihajtott jószág is előbb jutott friss élelemhez.

Az enyhe időjárásnak természetesen hátulütői is vannak. Az áttelelő rovarkártevők száma nemigen csökkent, s a gombakártevőknek is kedvezett az időjárás. A jónak mutatkozó termést tehát csak intenzívebb növényvédelemmel tudjuk majd megtartani!

A jó termés nagymértékben függ az időjárás további alakulásától is.

Előrejelzéseink alapján már tudhatjuk, hogy áprilisban is folytatódik a növények fejlődése szempontjából kedvező időjárás.

Április 20-tól napos lesz az idő, 20–25°C közötti napi maximumokkal és 8–10°C közötti minimumokkal. Ezek kissé magasabbak a szokásosnál. A hónap utolsó pentádjában hűvös és nedves légtömegek érik el hazánkat, így a hőmérséklet 20°C alá esik vissza, valamint esőkre, záporokra lehet számítani.

Májusban is változékony lesz az időjárás. Szinte hullámszerűen követik egymást az enyhébb, száraz, majd a hűvösebb, nedves légtömegek. A napi csúcshőmérséklet 20–25°C körül alakul. Az éjszakákon már csak ritkán süllyed 10°C alá a hőmérséklet. Fagyok nem várhatók még a talajok közelében sem.

A váltakozó napsütéses időszakok közti napokon esni fog az eső, sőt az ország nagy részén megjelennek a zivatarok is.

Úgy tűnik, hogy valóra válik a gazdák nagy álma a májusi esőről, mely köztudottan „aranyat ér".

Az április végi-május eleji időjárás tehát tovább növeli a jó terméskilátásokat. A gabonák fejlődése május utolsó harmadában a fő szakaszához érkezik, és ekkor még lesz elég tartalékvíz a talajokban ahhoz, hogy a magfejlődés feltételei kedvezőek legyenek.