MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Az őszi vetések vetőmag felhasználásáról

Szeptemberben elejét veszi az örök újrakezdési folyamat, bizakodással, az újraéledés reményével. Nemsokára itt az őszi kalászosok vetésideje, ismét indul tehát egy új gazdasági év. Talán jobb lesz, mint az eddigiek, mert aki vetni megy, azt ez a remény élteti.

2001-08
[ tartalomjegyzék ]

 

Szeptember elejére már a gazdálkodók zöme eldönti, hogy mekkora területen és milyen őszi kalászos gabonát fog vetni.

Az őszi búza termesztésben a jelenlegi piaci viszonyok mellett alapvető követelmény a kiváló minőségű és csírázóképességű fémzárolt vetőmag használata. Minden gazdálkodó számára nyilvánvaló tény, hogy a következő évi termés minősége és a jövedelembiztonság alapja a jól megválasztott fajta fémzárolt vetőmagja.

Költség – hatékonyság

Mindenki számára fontos, hogy az őszi magágyelőkészítő munkákat időben és jó minőségben végezze el. Joggal emlegetjük sokat az anyagi szempontokat, mert a termelés költségei alaposan megnövekedtek. Az őszi búza mindig szimpatikus növény volt a gazdálkodók számára.

A költségelemzések azt igazolják, hogy az őszi búza termesztésének költsége – talajadottságoktól függően – csak a legszükségesebb ráfordítások elvégzése esetén is meghaladja a 70.000 forintot hektáronként. Alaposan meg kell tehát tervezni a talajmunka, a vetőmag, a növényvédelem és tápanyagvisszapótlás költségeit, mert a tenyészidőszak alatt jelentkező egyéb szükségszerű beavatkozásokat már nem lehet – azokat muszáj elvégezni. Egyáltalán nem mindegy, hogy a beinvesztált pénzzel hogyan sáfárkodnak a gazdák, és milyen biológiai alapokról indítják a kultúrákat. A vetőmag szerepe tehát nagyon fontos a termelési cél, a termés mennyisége és minősége szempontjából. A gazdálkodó ezzel teremtheti meg az esélyt arra, hogy egyáltalán versenyben maradjon.

Fajtaválasztás célszerűen

A hazai nemesítő intézeteket az a közös cél vezérli, hogy a köztermesztés számára előállított fajták a legjobb genetikai tulajdonságokkal legyenek felruházva. Az elvárások ezekkel a fajtákkal szemben, hogy a hazai viszonyaink között jól bírják a telet, legyenek bőtermők, és minőségi szempontból adjanak kiváló alapanyagot a feldolgozóipar számára. A fajták tulajdonságai a nemesítői szándék szerint is eltérőek, így örvendetes gyakorlattá vált, hogy mind több gazdaságban ill. termőhelyi körzetben próbálják ki fajták sokaságát éppen azért, hogy a helyi viszonyokhoz legjobban alkalmazkodókat nagy biztonsággal kiválaszthassák és termelhessék. Ugyanezt a célt szolgálják a fajtabemutatók, amelyet elsősorban a legnagyobb vetőmagkihelyező termelési rendszerek és nemesítő intézetek szerveznek az ország több pontján. A szándék az, hogy a nagy gondosságot és genetikai ismereteket igénylő nemesítői munka eredménye mielőbb kamatozzon a gyakorlatban.

Minőségi vetőmag előállító munkával – minőségi vetőmag

A kutatóintézetek által előállított őszi búza, őszi árpa, tritikálé és rozs fajták magas szaporulati fokú (Szuperelit, Elit, I. fokú) vetőmagját még nem lehet a köztermesztés részére bocsátani részben magas ára, részben korlátozott mennyisége miatt. Ezeket az anyagokat speciális felkészültségű gazdaságokban állítják elő. A vetőmagelőállítás minőségi növénytermesztést jelent. Vetőmag előállítási ismeretek, fegyelem, talaj-, éghajlati adottságok és speciális eszközök nélkül próbálkozni nagy kockázattal járna. Ez nem a kísérletezés műfaja, hiszen szigorú szabályoknak kell az előállítás során megfelelni ahhoz, hogy a végtermék valóban minősített vetőmag legyen. A vetőmag előállítók felelőssége tehát sokkal nagyobb, mint azt gondolnák. Ha rossz munkát végeztek, akkor a hatóság kizárja a vetőmag előállító táblát. Ebben az esetben legfeljebb ipari áru lehet a terményből. A minőségi vetőmag a következő évek termésének záloga. Ezért az alapos és minden részletre kiterjedő minőségi vetőmag előállító munkát meg kell fizetni!

A fémzár a minőségi garancia

Az elmúlt években a búza esetében is elmozdulás történt a minőségi termelés irányába. A termelők túlnyomó többsége belátta, hogy a piacon akkor tudják a terményüket nagy valószínűséggel jó áron és a leggyorsabban értékesíteni, ha ismerik a feldolgozók igényeit, és a jól kiválasztott fajtával azt elérik. A fajtaválasztásnak és a fémzárolt vetőmagnak tehát óriási szerepe van. Egyre kevesebben vetnek búzát ellenőrizetlen, fajtakevert, gyakran fertőzött, magtárak sarkában megbúvó ocsú készletekből. Ezt a vetőmagtörvény egyébként is tiltja! Az ellenőrzött vetőmag azt jelenti, hogy a felügyeleti hatóság az előállítás teljes időszaka alatt figyelemmel kísérte a vetőmag „előéletét” a szaporító táblán és a vetőmagüzemben is. Csak a törvényben meghatározott kritériumoknak megfelelő vetőmag kaphatja meg a „Szabványos” minősítést, a minőséget garantáló fémzárcímkét, és kerülhet az egyértelműen jelölt zsákokba.

A csávázás mára követelmény lett

A II. fokú búza vetőmag (ami a köztermesztésben árutermesztésre javasolt szaporulati lépcső) csávázva kerül fogalomba. A széles hatásspektrumú gombaölő csávázás jótékony és környezetbarát hatása már elterjedt a köztudatban és a gyakorlatban is. A csávázás technikája, illetve a csávázószer felhordása a mag felszínére sokat változott az utóbbi időben, amivel a kívánt védelem fokozását sikerült elérni. A gabonatermesztésben a Fusarium, a Septoria, a Helminthospórium, az Ustilago és Tilletia kórokozó nemzetségek fertőzése és ezek kivédése jelenti a legnagyobb gondot. A csávázószerek választéka ma már rendkívül nagy. A leghatékonyabb szerekkel sikeresen lehet védekezni a felsorolt kórokozók ellen.

A fémzárolt vetőmag jó befektetés

Az őszi kalászosok vetése előtt a legfontosabb teendők közé tartozik – az esetleges anyagi nehézségek ellenére is –, hogy csak jól előkészített magágyba és kizárólag államilag ellenőrzött és fémzárolt csávázott őszi búza ill. őszi árpa, tritikálé és rozs vetőmagot vessenek a gazdálkodók. A kínálat óriási, és a tervezett felhasználási célnak megfelelően választható ki az a fajta, amelyik a termőhelyi viszonyoknak leginkább megfelel. Az OMMI minden évben megjelenteti az Államilag elismert fajták kísérleti eredményei című kiadványt, amelyben a Magyarországon minősített és elismert fajták megtalálhatók. Az évente elvégzett fajtakísérletek eredményeit összehasonlításokban teszik közzé, így a fajtatulajdonságok és fajtajellemzők mindenki számára hozzáférhetőek. Természetesen a fajták érésideje is eltérő – korai, középérésű vagy középkései érésű –, tehát választási lehetőség bőven van a fajták közül, csak jól kell élni vele!

NZ