A Dunántúlon és a délvidéken az augusztus közepén érkezett csapadék – azon túl, hogy a gabonaaratást alaposan megzavarta – a napraforgó tányérbetegségeit is beindította. Így ott többen is kénytelenek voltak ezt állományszárítással megfogni.

Világos, hogy ha az időjárás engedi, fölöslegesen senki nem akar plusz 8–10.000 Ft költséget jelentő kiadást hektáronként, még akkor sem, ha mára már 60.00 Ft-ot is ígérnek egy tonna magért. Sok helyütt még ott sem vették igénybe ezt az eljárást, ahol a csapadékszegény nyár eleje miatt a gyomirtó szerek hatása elmaradt a megkívánttól, és a gyomosodás a betakarítást jócskán megnehezítette.

– Így kisebb a környezetterhelés – bizonygatta magának is az a gazda, akivel az elmúlt héten az amúgy szép nagy tányérú napraforgótábláját nézegettük. A sorokban alig-alig tudtunk időnként haladni az egy méternél magasabbra nőtt csattanómaszlag és parlagfű-fákat kerülgetve, a sűrű kakaslábfű bozótokon át botladozva.

– Na de ami az aratáskor majd kipereg a tányérokból? – kérdeztem.

– Hát hullik – mondta, – de hát a légi kijuttatás, meg a szerköltség ugye...

Magamban rövid fejszámolást végeztem: az annyi mint 120–130 kg napraforgó mag. Ennyi már ott elvész, hogy az egyes táblarészek, de még az egyes tövek érettsége is ilyen gyomborítás mellett nem lesz egyenletes. S persze a kombájn is lassabban halad ilyen viszonyok között. A learatott szem a belekerülő zöld részek miatt visszanedvesedik, szennyeződik, ami átvételkor ismét csak ok a levonásra.

– Aztán jövőre mi kerül ide? – kérdeztem.

– Ősszel még búzát gondolnék, mert most nemigazán jó ugyan az ára, de talán jövőre. – hangzott a válasz.

– De ami tavasszal az itt elhullott napraforgó magból előjön, azzal mi lesz?

– Majd kicsit megnyomjuk a gyomirtást! – feleli magabiztosan.

Az még plusz 2000–2200 Ft, számolok tovább magamba. Takarékos nemzet vagyunk...

– Jó lesz szántás előtt a műtrágyát is „megnyomni” kicsit – ajánlom, – mert sok a szármaradvány, és az idő is rövid a vetésig.

– Az meglesz. A sógorom tavaly a búzája alá 300 kg-ot is kiszórt, a faluban egyedül neki volt 30-as a sikér!

Ezek szerint szerencsére a jó példa is lehet ragadós. Bár várhatóan csökken a kalászosok vetésterülete a tavalyihoz képest, így is jelentős területen kerül későn letakaruló, például kukorica elővetemény után, ahol nagyobb mennyiségű szármaradványt szántunk majd alá. Ahhoz, hogy még a tél beálltáig ennek döntő része lebomoljon, a talajbaktériumokat meg kell etetnünk. Ez első hallásra furcsának tűnhet, hiszen ezek lebontását a cellulózbontó baktériumok végzik, cellulózból viszont ezekben bőven van. Sőt, túl bőven. Ezeknek a baktériumoknak is szükségük van nitrogénre, igaz kevesebbre, mint más szervezeteknek. Arányaiban 1:22 nitrogén–cellulóz összetételnél a leggyorsabb a tevékenységük. A szalmában, száraz kukoricaszárban ez az arány 1:40 sőt 1:50 is lehet, vagyis a baktérium munkájához a talajból von el nitrogént. Feltéve ha talál. Tegyük föl hogy talál, de akkor mi marad az elvetett, és éppen fejlődésnek induló búza növénykéknek? Az alapban kiadott nitrogén nélkül a koplalás, ami lassabb gyökér és hajtásfejlődésben, sárguló állományban nyilvánul meg legszembetűnöbben. Ha ehhez még hozzáadjuk a kényszerűségből későn, szeptember vége után történő vetést, nemigen lesz ideje télig megerősödni – ez pedig tavasszal jelentős tőszámveszteségként jelentkezik.

Jelenleg a komplex műtrágyák egy része ártámogatást élvez. Ez a támogatás arra terjed ki, hogy halasztott fizetésnél a kamatokat a minisztérium fizeti a gyártónak (forgalmazónak). Ez a kedvezmény nem vonatkozik azonban azokra a típusokra, melyek foszforon (P) és káliumon (K) kívül nitrogént (N) is tartalmaznak. Ezért érdemes azt a variációt választani, hogy N-t nem tartalmazó 0-10-24 vagy 0-15-15 (N-P-K) összetételű támogatott komplex műtrágya mellé 34% Ammóniumnitrát műtrágyát adunk ki. Jelenleg egyes forgalmazóknál importált zsákos árut kínálnak 36,000 Ft körüli áron tonnánként, ami a decemberi, januári előrejelzett 42,000 Ft/t árhoz képest több mint megfontolandó ajánlat. Arról nem is beszélve, hogy annak egy részét most kijuttatva a gabonával már „feletetve” vihetjük át jövőre.

Az így nyert erőteljes, sűrű, zárt állományban még az említett gazda földjén elhullott magból kelő napraforgó árvakelésnek is jóval kisebb esélye lesz jövő májusában!