A Magyarországon található mérlegpark jelentős része igen elavult. A régi, mechanikus mérlegek ma már egyre inkább csak nagy anyagi ráfordítás mellett tarthatók elfogadható állapotban. A néhány éve divatos ún. hibridizálás sem szüntette meg a mechanikus mérlegek sok-sok hibáját, hiszen csak a kijelzés lett digitális, a mérlegszerkezet megmaradt mechanikus, egy rendkívül sok problémát hordozó 2–2,5 m mély aknában.

Azok, akik a hazánkban egyre nagyobb számban működő nyugati cégekkel kívánnak kereskedelmi kapcsolatba kerülni, kénytelenek a régi mechanikus mérlegeiket korszerű, elektronikus mérlegre cserélni. A nyugati cégek ugyanis nem fogadják el a kézzel írott mérlegjegyeket, nyomtatott mérlegjegy előállítására viszont csak az elektronikus mérlegek és a hozzájuk kapcsolt személyi számítógépek képesek. Akinek anyagi lehetőségei megengedik, ma már elektronikus mérleget vásárol, illetve erre cseréli elavult, mechanikus mérlegét.

Ebben az írásban azoknak szeretnék némi támpontot adni, akik úgy döntenek, hogy hídmérleget kívánnak vásárolni, és a mérleg kiválasztásához nem rendelkeznek elég információval, annál is inkább, mert egy ilyen döntés nem rövid távra, hanem hosszú évekre, évtizedekre szól!

Mérlegelektronika

Először ejtsünk néhány szót a mérlegelektronika rendszeréről, hiszen a hozzá nem értő csak annyit lát, hogy a mérlegkijelzőn számok jelennek meg, amik a mérlegen tartózkodó jármű súlyát mutatják. A háttérben azonban dolgozik a dobozba zárt elektronika, ami ma Magyarországon kétféle lehet:

1. Analóg elektronika, amely az elektronikus mérlegek első generációja.

Az analóg elektronikus rendszer lényege, hogy a mérlegcellákban egy ún. ~ sinus jel képződik, és ennek változásait érzékeli az analóg erősítőkből és áramkörökből felépülő mérlegkijelző. A rendszernek sok hibája van: távolság hatása a mérési pontosságra, zavarérzékenység, hőmérsékleti instabilitás, roszszabb felbontás, nincs szoftveres javítási, korrigálási lehetőség. A rendszer érzékenységére jellemző, hogy a mérést még egy mobiltelefon működése is megzavarhatja.

2. Digitális elektronika, amely az elektronikus mérlegek korszerű csoportját képezi. Ne tévesszen meg senkit az elnevezés, hiszen itt nem a kijelzésről van szó – az minden elektronikus mérleg esetében digitális, vagyis számkijelzős – hanem itt a mérlegelektronika rendszeréről, működési elvéről van szó, amely lehet analóg vagy digitális!

A digitális elektronikai rendszer lényege, hogy kiértékelő a cellák felé ún. négyszög jelet küld, melynek nagyságát állandóan összehasonlítja a celláktól visszaérkező jellel. A cellajelet mikroprocesszoros feldolgozó egység fogadja, melyben a jel és a hiba kiértékelése történik. A kiértékelő zaj- és zavarszűrővel, szélsőséges értékek kiejtésével, valamint komoly szoftveres támogatással segíti a gyors és pontos súlyértékek megjelenítését. A rendszer jellemzői: jobb zavartűrő képesség, komoly hőmérsékletbeli stabilitás, nagyobb felbontás, pontosabb mérés, szoftveres javítási lehetőség. Egy ilyen mérleg működése még extrém körülmények, (pl. a mérleg melletti ívhegesztés) esetén is biztonságos.

Mérleghíd

Ezek után vegyük szemügyre a mérlegek második legfontosabb alkotórészét, a teher felvételét szolgáló mérleghidat.

A mérleghidaknak szintén két nagy csoportja van, az acélhíd és a betonhíd. Mindkét hídtípus kerülhet aknába, és épülhet ún. föld feletti vagy talajra telepített kivitelben.

Az acél hídszerkezet esetében mindig felmerül a korrózió veszélye (még a korszerű festési eljárások mellett is), és egy pl. 18 m hosszú, 3 m széles acélhíd szétszerelése, rozsdátlanítása és újrafestése – az anyagiakon túl – jelentős időre kiveszi a forgalomból a mérleget. A rendkívül nagy acéltömeg a gyakori villámcsapások veszélyét is magában hordozza.

A beton hídszerkezetek kétféle kivitelben kerülnek forgalomba: Gyári előállítású készpanel formájában, vagy egy zsaluzat helyszíni kiöntésével. Az előbbi esetben a panel tiszta vasbeton szerkezet, amely az időjárással szemben ellenálló, karbantartást nem igényel, hiszen nincs a levegővel érintkező acélszerkezeti része. Az utóbbi, az ún. helyszínen öntött betonhíd sok kérdőjelet hagy, hiszen tulajdonképpen egy acélhíd, melynek a járófelületét acél helyett kevéssé ellenőrizhető minőségű betonnal helyettesítették.

Alapozás

Az alapozás a hídmérlegek harmadik nagy szerkezeti egysége. Az alapozás szempontjából a mérleg kétféle lehet: aknás vagy akna nélküli (a korszerű mérlegeknél nem beszélünk a régi, 2–2,5 m mélységű aknákról, csak az ún. alacsony vagy sekélyaknáról, ami 50–60 cm mélységű).

Mindkét alapozási módnak vannak előnyei és hátrányai. Az akna nélküli vagy talajra telepített mérleg esetében nem kell tartani attól, hogy az esetleges magas talajvízszint miatt az aknába víz kerül, bár ez a probléma némely mérlegtípusnál az elektronika vízhatlan kivitele következtében teljesen elhanyagolható.

Ez az alapozási mód, sokak szerint könnyebben teszi lehetővé a mérleg tisztántartását, bár tapasztalataim szerint – a homok és sóderbányák kivételével – az aknás változat megfelelő záró gumiprofil alkalmazásával gyakorlatilag nem szennyeződik, illetve a nagyon kevés behulló apró szennyeződés a csapadékvíz elvezetőn keresztül a csapadékvízzel együtt távozik. A talajszint felett telepített mérlegeknek két igen súlyos fogyatékossága van:

1. Helyigény: A mérlegek általában az üzemek, gazdaságok, majorok bejáratában kerülnek telepítésre. Gondoljuk meg, hogy a jövőben ez a kiemelkedő építmény mindig ott fog állni a kapuban, vagy a telep bármely részén, és adott esetben komoly akadályt jelenthet (pl. egy esetleges gépszállítás, stb.).

2. Balesetvédelmi, ill. forgalmi problémák: Egy a földfelszínből kiemelkedő tárgy mindig potenciális baleseti forrás, arról lecsúszni, leesni lehet, neki lehet hajtani. A kiemelt mérlegre fel- és le kell hajtani, ami a téli útviszonyok között ugyancsak gondokat okozhat.

Ide sorolhatjuk még az elektronika sérüléseinek lehetőségét is, hiszen az ilyen mérlegeknél a mérőcellák, kábelek sokkal védtelenebbek, mint egy zárt, aknás mérleg esetén.

Az aknás, vagy besüllyesztett mérleg, egyes különleges esetektől eltekintve kedvezőbb megoldás. Helyigénye lényegesen jobb az akna nélküli mérlegnél, hiszen sem fel, sem lehajtó rámpára nincs szükség. Gyakorlatilag szinte észrevehetetlen, nincs útban, zártsága következtében mind a mérőcellák, mind a jeltovábbító kábelek megfelelően védettek a külső sérülésekkel szemben.

Kiválasztásakor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan típust válasszunk, amely lehetővé teszi a hídon nem csak a hosszirányú, hanem a keresztirányú mozgást is (pl.: adott esetben a gépkocsi már a mérleghídon megkezdhesse a kanyarodást)!

További tanácsok

A mérleg megvásárlását mindig egy árajánlat előzi meg. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a mérleg típusát, az elektronika milyenségét, gyártóját, a híd fajtáját, kivitelét, az alapozás kivitelét. Az ajánlatnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy mi mennyibe kerül, az árban mi foglaltatik benne! Benne van-e az árban a telepítés, szerelés, hitelesítés költsége?

Sajnos igen gyakran a gyártók az alapozás költségeit megpróbálják elbagatellizálni: „ó, az csak három beton sáv, azt önök pár forintból meg tudják csinálni”. Ennek sok vásárló beugrik, pedig nem lehet egy 60 tonna teherbírású mérleg alá homokpilléreket építeni, mert az összedől…

Soha ne fogadjanak el olyan árajánlatot, amelyben ár helyett olyan kifejezés szerepel, hogy „igény szerint”. Ez a kifejezés pénzügyileg megfoghatatlan, és a kivitelezés során fog kiderülni, hogy a mérleg működéséhez még mennyi minden szükséges – s végül a mérleg az árajánlatban szereplő árnál sokkal többe kerülhet!

Remélem, ezekkel a gondolatokkal segíteni tudtam abban, hogy a mérleg kiválasztásakor a legjobb döntést tudják hozni, s leendő mérlegük hosszú ideig megelégedésre szolgálja az Önök és cégük érdekeit.