Nagyüzemi gyakorlattal a magánszektorban

– A termelőszövetkezetben évtizedeket dolgoztam főagronómusként, tsz-elnökként és mondhatom, hogy a problémák szinte ugyanazok voltak, mint most, a családi gazdaságban – vág bele a hosszú és igaz történetbe Litresits Imre.

– Nagyon nem készültem a magángazdálkodásra, mégis megváltozott minden a gondolkodásomban, ahogy a tsz-ek szétválása – gyorsvonati sebességgel – megindult. A földterületeket jelentős részét kivitték, a százötven dolgozó megmaradt… Ez kilátástalan helyzetet teremtett, és véglegesen döntésre kényszerített. Utólag bevallom, hogy ekkor sok álmatlan éjszakám volt, mert szerettem a szövetkezetben dolgozni. A rendszerváltozás hozta új helyzetben rájöttem, hogy nem lehet összeegyeztetni a szövetkezeti elnökséget és a magángazdálkodást. ’92 végén felmondtam az állásomat a Püski tsz-ben, mert úgy ítéltem meg, hogy a kárpótlásban jelentős – 70 ha körüli – földterület visszajön a családnak. Persze nagyon tisztában kellett lenni a kárpótlás menetével, amihez sok friss ismeretet kellett rövid idő alatt „felszívni” az eredményesség és igazságosság érdekében. Ezzel a családot és a rokonságot is el kellett látni, hogy mindenki érezze és értse a dolog fontosságát. Mindkét ágon korábban a szülők is gazdálkodtak, sok földjük volt, csakúgy, mint a rokonságnak. Ötvenévesen indítottam tehát útjára a családi gazdaságunkat, amelynek azóta már 100 ha-ra nőtt a saját földtulajdona és – az elsősorban „rokoni” – bérleményekkel együtt ma 200 ha feletti területet művelünk.

Egyszerű a vetésszerkezet

– A 40–45 ha burgonya mellett 100 ha általában a búza, ezen kívül van 20–20 ha facélia és repce vetésünk is minden évben. Úgy illeszkednek a vetésszerkezetbe, hogy az a burgonya szempontjából jó legyen, ne vonjanak el sok költséget, ne zsarolják ki a talajt, és munkacsúcsok ne zavarják a burgonya szezonális munkáit.

A búzatermesztés is sokat változott az utóbbi időben. A minőségnél óriási az elvárás, és a minősítés számtalan új szempontja könnyen kizárhatja a máskor megfelelő minőségű tételeket is az étkezési kategóriából. Néha azonos táblán termett és egy szerelvényen beszállított mennyiségeken belül mutatnak ki a laborvizsgálatok hihetetlen nagy különbségeket. Csak másodfokú vetőmagot és kurrens fajtákat használunk, amivel éppen a leminősítéseket szeretnénk elkerülni. Járom a fajtabemutatókat, és keresem az elérhető legjobb fajtákat. Nálam a martonvásári fajták szerepeltek legjobban az idén. A facélia vált a másik kedvenc növényemmé az utóbbi időben, mert viszonylag alacsony költséggel termelhető, igénytelen növény, csak a betakarítása igényel nagy körültekintést. A repce okozott az idén némi csalódást, mert magas költségei mellett szerény terméssel kellett számolnunk.

A gazdaság indulása után újonnan vásároltunk egy Perkins-motorral szerelt az E–514–S típusú kombájnt, amellyel a betakarítási munkákat jó minőségben, és főleg időben tudjuk elvégezni. Szállítójárművünk, egy IFA 50 szintén nagyon jó szolgálatot tesz, bár a burgonyaszállításhoz elkel a segítség a nagy tömeg miatt.

Gyenge pontja gazdaságunknak, hogy hiányzik egy 150 LE teljesítményű traktor és kapcsolt eszközei, amellyel jól meg tudnánk dolgozni a földet. A nagyobb talajmunkákhoz emiatt igénybe kell vennünk a helyi vállalkozók szolgáltatásait – mondja a gazda tényfeltáró őszinteséggel.

A burgonya ötéves forgóba illeszkedik, mert szerencsére ehhez már elegendő az összes terület. A talajművelési koncepciónkat is ez határozza meg. A kalászos után következő burgonya tápanyagigényét maximálisan ki kell elégíteni. Már augusztusban megkapja az alapműtrágyát, majd tavasszal a primér bakhát töltéskor kapja a sorműtrágyázást. Csak jól ellátott, előkészített és öntözött földeken lehet bízni a jó termésben! Ezért talajvizsgálatokat végeztetünk a területeinken, hogy az optimális adagokat tudjuk kiszórni.

Új méretezést igényel a vállalkozás

– A családi gazdaság alaptevékenysége a növénytermesztés. Ezen belül 45 ha körüli minden évben a burgonya vetésterülete. Szeretem a burgonyát, korábbi munkahelyemen hosszú éveken keresztül nagyüzemi méretekben termeltük, és alaposan megismertem – mondja némi nosztalgiával Litresits Imre. – A családi gazdaságban azért kezdtem mindjárt burgonyával és szaporításával foglalkozni, mert erről sajátos elméletem van. A termelés méretei óvatosan nőttek az évek során. Első évben 1 hold, aztán két hold, majd 6 ha, azután 12 ha. Lassan kiépült a géppark, és a manipulálás feltételei is megteremtődtek. A biztonságosnak tűnő piac szintén a terület növelését indokolta, így 24 ha-ra ugrott a terület nagysága, majd elérte lassan a mai méreteket. Úgy tűnik most, hogy ez a felső határ, minden praktikus szempontot (elsősorban a gépesítést) figyelembe véve.

Egyszerű logika mentén abból indultam ki, hogy aki gazdálkodásra adja a fejét, az biztos, hogy termel burgonyát. Ha nem is nagy méretekben, akkor is szüksége van vetőgumóra, és ez tökéletesen bevált. Részben emiatt vállalunk vetőburgonya szaporítást, bár első szempont a saját szükségletünk garantált minőségű megtermelése. Kockázat is van a szaporításban, mert amit nem tudunk értékesíteni áprilisig, azt nekünk kell elültetni, mert a lédús vegetatív szaporítóanyaggal nincs más választása az embernek, ha nem akarja „elkárolni”. Ezért néhány ha területet erre a kockázati helyzetre felkészülve fenn kell tartanunk április közepéig. A minőségre nagyon vigyázunk, rügydugvány vizsgálatokkal győződünk meg arról, hogy szaporítóanyag paraméterei megfelelőek-e.

A burgonyatermesztés és értékesítés állandóan mozgásban, átalakulásban van. Aki nem alkalmazkodik, az lemarad – ezt tapasztalatból tudom magam is. A „lédig” burgonya értékesítése egyre gazdaságtalanabbá válik a közeljövőben, ezért hosszú távon más megoldást kell keresni a termény értékesítésére. A jelenlegi – lassan bontásra érett – magtár épületünk egyre kevésbé felel meg a tárolási feladatoknak. Mindenképpen tervezzük egy új telephely, és ezen belül – a mintegy 50 milliós beruházást igénylő – burgonyatároló építését. Ehhez nagyon jó infrastrukturális környezetben rendelkezünk 12.000 m2 területtel, ami a méreteinknek és terveinknek jobban megfelelne, mint a jelenlegi túlzsúfolt 2000 m2-es telep.

A piacon maradás érdekében

– Hamar ráébredtünk, hogy a burgonyát nem elég megtermelni, el is kell adni! Ez állandó és nyomasztóan nagy feladattá vált az utóbbi években. A piac rendkívül labilis és kiszámíthatatlan. 120 vagon étkezési burgonyát várunk az idén is – ami ugyan nem rekordtermés – de az árindikáció lehangoló. A kereskedői szleng és a huncut mosoly kevés biztatás ma a termelőnek, aki – mint ismert – rengeteg pénzt invesztál a burgonya termesztésébe. Nekünk azért is nehéz a dolgunk, mert az áruburgonyát ősszel mindenképpen értékesítenünk kell. Részben mosó-csomagoló, feldolgozó üzemek részére, részben nagykereskedőknek szállítunk. A háztól történő, „lédig”, lakossági értékesítés is folyik visszatérő városi vevőkörünk megelégedésére. A hely csak a saját előállítású vetőgumó tárolása számára elegendő. A vetőburgonya minőségére személy szerint én felügyelek – mondja Litresits Imre. – A sikeres termesztés alapja a jó minőségű vetőgumó, amelyet importból vásárolunk és szaporítunk nagy gondossággal saját árutermesztésünk számára. A jól kipróbált Desirée fajta alkotja a terület 98%-át, de mindenképpen piros héjú fajtát termelünk, mert – egyelőre – jelentősen nem mozdul el a piac igénye a sárga fajták felé. A korai burgonyáknál azonban elkerülhetetlen lesz a sárga héjúak részarányának növelése, mert elsősorban azok között találhatóak kiváló tulajdonságúak.

Az idén átlagos burgonyatermést várunk, de vannak érdekes megfigyeléseink is. Találtunk Condor fajtából egy bokor alatt egyetlen gumót, aminek 1.28 kg volt a súlya. Az egy m2-en felszedett burgonyatermés pedig 6,5 kg volt. Van idő néha – kikapcsolódásképpen, vagy termésbecslés közben – ilyen statisztikai adatgyűjtésre is.

A burgonya gépesítését meg kellett oldani

– A talajelőkészítéstől az osztályozásig és zsákolásig a megfelelő gépek rendelkezésünkre állnak. Ezt alapvető érdekünk volt megoldani, hogy ne kelljen más segítségére szorulni. Van hatsoros burgonya ültetőgépünk, bakhát töltőnk, permetezőgépünk. A termesztési technológiánkban fontos szerepet kap az öntözés, amelyet még részben hagyományos MA-350-es gépekkel végzünk. Ennek a köztudottan nagy munkaerő igénye és elhasználódása mindenképpen a korszerűsítést követeli meg. A fejlesztés már karnyújtásnyira van, és valószínűleg Bauer gépekkel fogjuk megoldani. Az öntözés jelenti a biztonságot a burgonyában, és különösen száraz évjáratokban ez hozza meg a pénzt. 120–150 mm mesterséges csapadékot juttatunk ki a tenyészidőszakban a burgonyára. Az idei légköri aszály igen megviselte a növényt, hiszen az ültetéstől a szedésig nem érte el a természetes csapadék mennyisége a 100 mm-t. A deszikkálás után mechanikus szárzúzást végzünk, és kezdődhet a vetőgumó felszedése. Egy régi, megbízható E-686-os kétsoros felszedő, felrakó gépünk van, ami megbízható, jó munkát végez. A kocsiról a fogadógaratra megy a burgonya, majd szállítószalagok viszik az osztályozóra. Ezután a zsákolás következik és – étkezési anyagnál – szállításra kész az áru. A burgonya betakarítás 60–70 napot vesz igénybe időjárástól függően, ekkor csak kizárólag erre a munkára koncentrálunk.

Az izgalmat a piac alakulása jelenti

– Ha a vágyaimat megfogalmazhatom – amit nem szívesen teszek –, akkor 35 ft/kg árat remélek az idei termésű burgonyáért – mondja óvatos visszafogottsággal Litresits Imre.

– Most még csak a szokásos „szellemeskedés” és vagdalkozás van a piacon. Erre az árra most még azt üzeni vissza a kereskedő – akinek még egyetlen gumó sincs a birtokában – hogy ennyiért ő is szállít nekem… A szezon előtti „bemelegítés” időszakában ez természetes is, senki nem neheztel ilyenkor a másikra. Az áringadozások nagyon nagyok a terménypiacon, amit nehéz tolerálni. A búza erre a legjobb példa, ahol tavaly 2820 Ft/q átlagárat sikerült elérnünk, az idén pedig nem biztos, hogy elérjük a 2200 Ft-ot.

Üres óráimban a költség-hozam viszonyok foglalkoztatnak leginkább. Sajátos értékmérő számokkal dolgozom és törekszem a legjobb megoldásokra. Nem akarok szerénytelennek tűnni, de a mi családi gazdaságunk a 4000 Ft/ha vagy a hatvan-egynéhány Ft/l gázolaj támogatás nélkül is működőképes – mondja valóban szembetűnő tapintatossággal Litresits Imre. – Az én talán maximalista szemléletemben nem a támogatás mértéke a fontos, hanem az, hogy száz forint befektetés mennyit termel ki egy gazdasági évben. A gazdatársak azt mondják, hogy ha 30 Ft-ot kitermel, az már nagyon jó arány. Én ezzel szemben 50 Ft-ot szeretnék minden évben átlagosan elérni, és ez többnyire sikerül is. A támogatások természetesen nagyon jól jönnek, és magam is igénybe veszem, amit lehet. Az igazi gondot az jelenti, hogy egy 16 milliós traktort hogyan tudok 200 ha-ból biztonságosan kigazdálkodni ilyen ingadozó, bizonytalan terményárak mellett. A búza nyeresége, még ha minden összejön is, sem elegendő a megvalósításhoz az alacsony nyereségtartam miatt. Nem beszélve arról, hogy öt éves futamidőre lebontva bizony elég nagy az éves teher, de főleg a piaci bizonytalanság.

Egyre nehezebb lesz a gazdálkodás

– A célkitűzésünk változatlanul a minél eredményesebb működés, a beruházásokkal pedig csínján bánunk: addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, mert ez eddig is bevált. A gazdasági döntéseket magam hozom, és ódiumát is én viselem: ez a család számomra kitüntető döntése – mondja a gazda.

– A termelési költségek nagyon megnőttek, ami a rontja jövedelmezőséget, és a fejlesztési kedvet nagyban mérsékeli. Csak a műtrágya ára 25%-ot emelkedett egy év alatt. Búzából az idei évben például – a tavalyihoz viszonyítva – 650 Ft-al kevesebb az árbevételem 1q-ra vetítve.

Az ötven vagon feletti búzatermés nyeresége módot adott volna a tervbe vett 150 LE-s traktor kezdő részletének befizetésére, de elgondolkodtató: a további öt év részleteinek összege vajon összejön-e ilyen könnyen, mint az idén?

A támogatási összegeket rendkívül kevésnek tartom, de változatlanul azt vallom, hogy nem ebből kell megélni a gazdálkodónak – mondja Litresits Imre.

– Azt mondogatom magamnak, hogy négy év múlva nyugdíjba kellene menni, de tudom, hogy a szakmai munka nélkül nem fogom jól érezni magam. Túlságosan nagy a kötődésem a mezőgazdasághoz, hogy egyik napról a másikra befejezzem. Azt meg végképp nem engedhetem, hogy a felépített vállalkozás tönkremenjen, vagy avatatlan kezekbe kerüljön. Akkor inkább negyven ha-on hobby szinten „burgonyázom” tovább, és a többit bérbe adom.

Amitől igazán „családi” a vállalkozás

– Az új családi gazdaság koncepció kétségtelenül szimpatikus, de a miénk nem ettől működik jól. Kitaláltuk, és működtetjük – most már jó néhány éve anyagi gondok és három éve hitelállomány nélkül. A család erős vár mögöttem, különösen úgy, hogy végzett agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök fiam is van. A pedagógus feleségem és a két lányom teljes társtulajdonosi bizalmát élvezem, Imre fiammal pedig diskurálunk a szakmai dolgokról. Mint minden fiatal, ő is szeretne persze friss diplomával, nyelvismerettel mást is megpróbálni. Kétségtelenül vannak csábító ajánlatok és a szülő nem állhat ezek útjába, ezért nem is egyezünk okvetlenül mindenben. Szerettem volna, ha aktívan részt vesz az általam elképzelt burgonya mosó-csomagoló üzem megvalósításában. Még nem gondolkodunk egy hullámhosszon, de az erőszak semmit nem old meg. Ez most egy kicsit csúszik, bár elkerülhetetlenül szükséges az értékesítés biztonsága szempontjából.

Nagyobbik lányom, Helga révén már nagyapa vagyok, ami büszkeséggel tölt el és erőt ad a további munkához. Kisebbik lányom Réka, is főiskolára jár, bánatomra a mezőgazdaságtól eltávolodott. A lányok csak tudnak az eseményekről, de véleményükkel nem befolyásolják a dolgok menetét a vállalkozásban. A feleségem sokat segít a problémamegoldásban és segít oldani a hétköznapok éppen felhalmozódó feszültségét. Otthon is jó pedagógus, jó pályát választott. Emellett a családot összefogja és a család koordinációs terheit teljesen leveszi a vállamról. Gyakran elfárad az ember fizikailag, szellemileg és idegileg egyaránt. Különösen az pusztítja belülről, ha igazságtalan dolgok történnek vele és bizonyos okok miatt bele kell törődnie. Ha úgy kell elviselni egyoldalú döntéseket egy partnerrel kapcsolatban, hogy az erőből vagy trükközéssel történik – mert ilyenre is van példa bőven.

Nyaralni egy-egy hétre minden évben elmegyünk, de kikapcsolódásra, feltöltődésre a nyári időszakban is szükségünk van. Dunaszigeten – alig félóra járásra – van egy hétvégi házunk ahol van módunk a pihenésre. Ez akkor esik a legjobban, amikor a nagy elszámolások után vagyunk a felvásárlókkal, és tudom, hogy mennyi folyik be biztosan a bankszámlánkra!…