Valóban túl vagyunk a mélyalmos trágyázás kipróbálásán – meséli Lengyel úr. A közelmúltban beadott pályázatunk kedvező elbírálása esetén tudjuk bevezetni a technológiát a telepre.

Hamar rájöttünk, hogy az általunk elavult állapotban vásárolt telepen alkalmazott hígtrágya kezelésnél a tárolás és a vegetációs időn kívüli kijuttatás költséges és körülményes eljárás. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a közeljövő egyik legsúlyosabb problémája éppen a trágyakezelés lesz. Megoldásként szóba jött a lagúnás rendszer, amely köztudottan a legvíztakarékosabb, de beruházási költsége túlhaladta vállalkozásunk lehetőségeit.

Szlovákiában hallottunk a mélyalmos technológiáról, majd Komáromban láttuk is. Az ottani tapasztalatok szerint jól működik, az állatok is szemmel láthatóan jól érezték magukat ebben a tartási módban.

Ezt követték saját kísérleteink, amelyek által arra kerestük a választ, hogy működik-e a mi viszonyaink között, illetve mely korcsoportokban alkalmazható sikerrel. Azt tapasztaltuk, hogy fiatalabb korú disznóinknál volt igazán kedvező a mélyalmos tartás, tehát a malacoknál, és a hizlalás első fázisában. Talán azért, mert a fiatal sertés még igényesebb a komfortra nézve. A mélyalmos technológia nagyobb férőhely igényű, ami rákényszerít minket ennek biztosítására. Az eredetileg megadott 100 kg élőtömeg/m2 igényt a tapasztalatok szerint 80 kg/m2-re módosítottuk.

– Mik a technológia fontosabb elemei, amiket az alkalmazás során figyelembe kell venned?

– A mélyalmos trágyakezelési technológia lényege, hogy aerob körülményeket biztosítsunk az alomban. Lehetővé kell tenni, hogy annak mélyebb rétegei is érintkezzenek a levegő oxigénjével, mert a számunkra kedvező folyamatok csak ebben az esetben játszódnak le. Ehhez lazán kell tartani az almot, ami rendszeres forgatással érhető el. Az állatok ürülékét pedig szét kell dobálni a száraz területekre. Az alom anyagának kellően durva szerkezetűnek kell lennie ahhoz, hogy ne tömörödjön olyan mértékben, ami meggátolná a szellőzését. A tisztán fűrészporból álló alom átnedvesedve „betonkeménnyé” válik, belőle a levegő kiszorul.

A mélyalmos rendszer biokémiája hasonlít a komposztéhoz. A bele kerülő szerves anyagok baktériumok hatására, oxigén jelenlétében elégnek, ez hő termelődésével jár. A frissen forgatott mélyalomba ásott hőmérővel 50 °C körüli hőmérsékleteket mérünk.

Néhány további feltétele is van a mélyalmos rendszer megfelelő működésének. Ki kell küszöbölni például a csurgalékvizet, ezért kombinált önetetőket célszerű alkalmazni. Nem szerencsés továbbá kis falkákat kialakítani, nagyobb csoportok együtt tartása jobb az alom szempontjából.

– Sokan úgy képzelik, hogy néhány hét, hónap után a disznók a plafonhoz szorulnak a felhalmozódó trágya szintjének emelkedése miatt.

– Ôket megnyugtatom. A trágya nem halmozódik föl, szerves hányadának folyamatos bomlása következtében csökken is a mennyisége. Arra pedig ügyelni kell, hogy 20–25 cm-nél vékonyabbra ne fogyjon le, mert az a biokémiai folyamatok károsodásához vezet.

Megvizsgáltattam a kísérlet végén eltávolított almot. 45%-os szárazanyag tartalmában a foszfor, a nitrogén és a kálium mennyiségét 2% fölöttinek mérték, és nyomelemekben is gazdagnak mutatkozott. Igaz tehát, hogy értékes anyagként használható fel akár a biogazdálkodásban is, mivel kemikáliákat egyáltalán nem tartalmaz.

Amennyiben a telepen bevezetésre kerül a mélyalmos technológia, a takarmánytermeléshez felhasznált termőföldünk tápanyag visszapótlása biztosított. Azt is szokták hinni, hogy az alom túlnedvesedik a vizelettől. Ez még télen sem tapasztalható, nyáron pedig sokszor a már említett módon szét kell dobálni a trágyát, sőt akár nedvesíteni is kell, mert túl száraz az alom.

– Gyakran megfogalmazott aggály a mélyalmos technológiával kapcsolatban, hogy egymást követő állatcsoportok ugyanarra az alomra kerülnek.

– Az ürítés után egy hét pihentetésre kell időt hagyni. Ekkor az almot többszöri forgatással átszellőztetjük, amitől felmelegszik, „begyullad”. A párás meleg a pathogén csírákat kellő mértékben visszaszorítja. Az általunk ismert mélyalmos technológiát alkalmazó telepeken ebből eredő állat-egészségügyi probléma még nem volt.

– A beadott pályázat egy másik elképzelést is magában foglal.

– Igen, a takarmány toxikológiai állapotát szeretnénk javítani szerves savval való kezeléssel. Az általunk termelt és vásárolt szemes alapanyagokat kezelnénk, amitől több előnyt is remélünk. A szárítás ennél a technológiánál elmarad. Igaz ugyan, hogy ez önmagában még nem megtakarítás, mert a savval való kezelés drágább, de a kezelés során nyert gabona egészségesebb volta meghozza a hasznot is. Előny továbbá, hogy a tört szemek sem aggályosak, hiszen azokat is konzerválja a kezelés. Egy olyan helyen láttam a technológiát, ahol azt már „élesben” használják, a 19% víztartalmú kukorica, (benne a tört szemekkel) etetésre alkalmas minőségben állt rendelkezésre a savas kezelés által. Ugyanott a 11%-os nedvességtartalmú árpát is lekezelték, mert még azt is gazdaságosnak ítélik. A savval kezelt gabonát gázosítani sem kell, a zsizsiktől ez a technológia megóvja.

A telepen az ívóvíz pH-ja 7,2, ezt jó lenne 5–5,5 köré levinni. Ebből a szempontból is hasznos a takarmány alapanyagok savanyítása, ami természetesen önmagában nem kompenzálja az ivóvíz lúgosságát, de a javulás irányába hat. A jövőben mindenképpen gondolnunk kell az ivóvíz pH csökkentésének megoldására, bár ez drága, de az állatok emésztése szempontjából aggályos a jelenlegi helyzet.

– A szemesek az évjárat, a származási hely és a szántóföldi védekezés minősége szerint igen eltérően terheltek gombatoxinokkal. Tehát az egyes tételek kezelése is más-más adagokat igényel a savból.

– Helyben kell megoldanunk a tárolást, tehát terménytároló építését is tervezzük, ahol az egyes tételeket a fenti szempontokon túl nedvességtartalmuk és várható tárolási idejük szerint tudjuk kezelni a megfelelő savmennyiségekkel.

– Mindkét ismertetett technológiáról elmondható, hogy jelenleg kevesen alkalmazzák a hazai sertéstartók közül.

– Két olyan technológiáról esett szó, amelyekek bevezetésében hiszünk, sőt azokat szakmai és anyagi oldalról is komoly megfontolások után választottuk ki. Azt leszögezem, hogy én sem hiszek egy-egy ilyen technológia egyedüli sikerében. A fentiekre azért esett a választásunk, mert úgy érezzük, hogy a mi lehetőségeinket figyelembe véve, az adott területen velük érhetjük el a vállalkozás fő célját; a nyereséges termelést.