Megtiszteltetés érte a magyar állattenyésztő társadalmat: 1970. és 1986. után 2001. augusztus 26-a és 29-e között Budapesten, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartotta 52. tudományos ülésszakát az Európai Állattenyésztők Szövetsége. A kongresszusra 49 országból több mint 800 szakember regisztráltatta magát.

Az első nap került sor arra a kerekasztal megbeszélésre, amelynek témája „Az állattenyésztés jövője a legutóbbi állategészségügyi katasztrófák tükrében” volt. A vitavezető és a további hét nemzetközi szaktekintély (közöttük a hazánkat képviselő Horn Péter akadémikus) arról beszélgettek, hogy az egyre gyakoribbá és pusztítóbbá vált állatjárványok (száj- és körömfájás, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma /BSE/, sertéspestis) vajon elkerülhetetlen következményei-e az egyre nagyobb teljesítményre történő állatnemesítésnek és a modern tartási technológiáknak, vagy esetleg más okokra vezethetők vissza.

Nemkevésbé izgalmas témákkal foglalkozott a kongresszus három tematikus ülése sem.

Az első alkalommal a szakemberek azt tekintették át, hogy milyen a fogyasztók megítélése az állati eredetű élelmiszerek előállításáról, valamint milyen feladatokat kell megoldani a fogyasztókban kialakult kedvezőtlen értékítélet megváltoztatására. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy a fogyasztók véleményét leginkább az állatvédelem, az élelmiszerek minősége és az élelmiszerek biztonsága határozza meg, a legfontosabb tennivalók ezeken a területeken adódnak.

A második tematikus ülés témája az élelmiszerbiztonság volt, míg a harmadik a genetikailag módosított növények felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. A hozzászólók megállapították, hogy a módosítás következtében a takarmányok értéke, szervesanyagának emészthetősége (az anyagcsere- és hizlalási kísérletek alapján) nem változott, felhasználásuk – és így a táplálékláncba történő belépésük – nem jár veszélyekkel.

A szakmailag szerteágazó tartalmú tudományos ülésszak hét szekcióban folyt, amelyek az alábbiak voltak: Állatgenetikai-, Takarmányozási-, Állategészségügyi és Tartástechnológiai-, Állatélettani-, Szarvasmarha-tenyésztési-, Juh- és Kecsketenyésztési-, Sertéstenyésztési-, valamint Lótenyésztési Szekció.

A szekciókban elhangzott közel nyolcszáz előadás ismertetésére e keretek között természetesen nem vállalkozhatunk, három témakörről azonban feltétlenül szólnunk kell. Az Állatgenetikai- és a Szarvasmarha-tenyésztési Szekció ülésének kiemelkedő témaköre „A szarvasmarha-tenyésztés globalizációja és a helyi géntartalékok hasznosítása” volt. A Juh és Kecsketenyésztési Szekcióban kiemelkedő jelentőséget kapott a „Tenyészcélok és teljesítményellenőrzés a jövőben” kérdésköre. A Sertéstenyésztési Szekcióban fontosságuknak megfelelő hangsúlyt kaptak a szaporodásbiológiai technológiák.

A kongresszushoz számos kísérő rendezvény kapcsolódott, közülük kiemelném a veszélyeztetett állatfajokkal, valamint az állattudományok oktatásával foglalkozó szimpóziumot. Közvetlenül a kongresszus befejezését követően került megrendezésre a háziállatok megjelölésével és teljesítményük ellenőrzésével foglalkozó, két napos Interbull konferencia.

Az Európai Állattenyésztők Szövetsége az Európai Unióhoz benyújtott pályázata, és az elnyert közel 1 millió euró támogatás alapján kétéves programot indított el, amelynek célja a Közép- és Kelet-Európában működő állattenyésztő szövetségek munkájának elősegítése. A programban Ausztria, Németország és Olaszország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Románia és Magyarország vesznek részt. Az érdekelt országok képviselői ülésüket a kongresszust követően tartották.

A jól szervezett és példásan lebonyolított találkozó kitűnően megfelelt az Európai Állattenyésztők Szövetsége által megjelölt céloknak. E célok közé sorolja az EÁSZ azt is, hogy a közzétett tudományos eredmények mihamarabb eljussanak az állattenyésztés gyakorlatába, segítsék a gyakorló szakemberek munkáját, hiszen az alkalmazott kutatások célja nem más, mint az elért eredményeknek a gyakorlatba történő bevezetése!

Mi pedig megígérjük: a hazai állattenyésztési gyakorlat számára hasznosítható kutatási eredményeket lapunk hasábjain folyamatosan közzétesszük.