Vajon mely országban született tenyészértékekre lehet biztonsággal számítani? Az import sperma viszonylag magasabb ára megtérül-e az utód generáció termelése révén?

Ilyen kérdések felvetése vezetett az INTERBULL megalapításának gondolatához 1983-ban. Ez a nemzetközi szervezet az első években a világ vezető holstein tenyésztő országainak tenyészértékeit próbálta „közös nevezőre hozni". Hogy igény a tenyésztők részéről a különböző országok bikáinak összehasonlíthatósága, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma már 41 tagország eredményeit dolgozza fel az INTERBULL.

A tagországok számának növekedésével azonban a módszer „árnyoldalai" is megmutatkoztak. Az általános állattenyésztésben genotípus-környezet interakció néven ismert jelenség bizony ennek a világfajtának a tenyésztése során is megmutatkozik. Mint az várható volt, a zömmel családi kisüzemekben tartott állományokon született tenyészértékek sok bika esetében jelentősen eltérhetnek a nagylétszámú, kötetlen tartású telepeken számolt eredményektől. A különböző földrajzi régiók eltérő takarmánybázisa, klimatikus adottsága mind-mind zavarja az objektív „átválthatóságot". Ezen tapasztalatokra hivatkozva az INTERBULL ajánlása, hogy elsősorban az adott génösszetételű állományon, az adott termelési környezetben született eredmények ismételhetőségére lehet számítani, elsősorban azokat tudják a tenyésztők figyelembe venni.

Hazánkban a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete a három hazai Mesterséges Termékenyítő Állomással sok év óta működteti tenyészbika előállító- és ivadék teljesítmény vizsgálati programját. Az ennek eredményeként születő hazai tenyészértékek alapján elmondható, hogy a rangsor legjobb bikái a nemzetközi összevetések alapján valódi minőséget képviselnek. Eredményeik a „sajátos" magyar termelési környezetben születtek, és nagy megbízhatósággal lehet számítani ismételhetőségükre.

Az Állattenyésztési Törvény életbelépése óta ITV-ben indított bikák értékelése alapján ma úgy tűnik, hogy a Bos-Genetic Kft. tenyészbikái válnak be a legjobban a termelési környezet és a Holstein Globál Index (HGI) által megfogalmazott tenyészcélnak (lásd: táblázat). A fiatal bikák kiválasztása, megvásárlása során érvényesítettük a 16 éve megfogalmazott tenyésztési célkitűzéseinket.

Igyekeztünk nemzetközileg is friss párosításokhoz jutni. Ezt igazolják LUKE, ESQUIMAU, MANDEL, CELSIUS és DOMBINÁTOR hazánkban elsőként minősülő fiai. Az apáknál sokkal fontosabbnak tartjuk a „tehén oldal" megválasztását. Nemcsak a magas beltartalommal történő sok tej termelését keressük, hanem a több generációra visszamenőleg igazolt jó küllemet.

Ma már minden tenyésztőtársunk tudja, hogy a holstein-fríz fajta termelési potenciálja lényegesen felülmúlja a biztosítható termelési környezet feltételeit. Felismerték jelentőségét annak a nyugat-európai gyakorlatnak, hogy a tej árbevétel növelésének szinte egyetlen módja az átadott tejben lévő több fehérje és tejzsír. A funkcionális küllemi tulajdonságok összefüggését a hasznos élettartammal szintén nem kell bizonygatni.

Tenyészbikáinkra büszkék vagyunk, és szeretnénk, ha eredményeinket megismerné a hazai tenyésztő társadalom. Az igazi elismerésnek azt tartanánk, ha holstein-fríz állományuk javítására kínálatunkból az eddigieknél is többen találnák meg a célravezető, megbízható és kedvező árú megoldást.