A hazánkban 1995-ben megtalált amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a déli megyék egyes részein már tavaly üzemi szinten is észlelhető gyökérkártételt okozott, 2001-ben viszont több száz hektárra tehető az a terület, ahol a növények dőlése miatt gazdaságilag is mérhető veszteséggel kell számolni. Annak ellenére, hogy a magyar növényvédelmi szervezet a kártevő megjelenése óta vizsgálja a faj terjedését, kártételét és a védekezés lehetséges módjait, és előadásokon, rendezvényeken, illetve a szaklapok hasábjain évek óta folyamatos tájékoztatást ad a kukoricabogár okozta veszteségről, a termelők szélesebb körében csak idén, a déli megyékben tapasztalt súlyos károkkal járó dőlések láttán tudatosult igazán a veszély nagysága. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a legfontosabb ismereteket összefoglaljuk és újra közreadjuk.

Kártétel

Az amerikai kukoricabogár talajban élő lárvája a gyökerek kiodvasításával és elrágásával okoz jelentős gazdasági károkat. A lárvák járatot rágnak a gyökércsúcstól a gyökér alapi részéig, az idősebb lárvák pedig a vastagabb gyökereket pusztítják. A gyökérkártétel következtében a növény tápanyag- és vízfelvétele gyengül, így a növekedésben és a termés kinevelésében is visszamarad. A gyökérzet sérülései miatt a növény stabilitása szintén romlik, erős szél vagy hirtelen lehulló jelentős mennyiségű csapadék hatására a növények eldőlnek. Mivel a kidőlt egyedek csúcsa függőleges irányba igyekszik továbbnövekedni, az ilyen növények S-alakot öltenek. A külföldi szakirodalom erre a jelenségre a lúdnyak-tünet kifejezést használja. A rajzó bogarak a kukorica virágporával, bibeszálával, levelével, valamint különféle növénycsaládba tartozó egyéb növényfaj virágporával táplálkoznak. A bogarak a kukorica nedvdús, zöld bibeszálait, a „bajuszt” visszarágva hiányos termékenyülést okozhatnak. A bogarak a bibeszálak között, a csuhélevelek alá befurakodva a zsenge, lédús szemeket is megrágják. A leveleken a tünet a vetésfehérítő bogarak kártételéhez hasonló hámozgatásban nyilvánul meg.

Életmód

Az amerikai kukoricabogárnak évente 1 nemzedéke fejlődik. A tojások a talajban telelnek, melyeket a nőstények a nyár folyamán raknak a talaj felső 15–20 cm-es rétegébe. Hazai körülmények között a május második felétől június közepéig terjedő időszakra tehető a lárvakelés kezdete. Az imágók megjelenésére június közepétől lehet számítani. A bogarak a kukoricanövényeken a legnagyobb számban július közepétől augusztus közepéig találhatók. A nőstények átlagosan 500–1000 db tojást raknak. A tömeges tojásrakás július közepétől augusztus végéig tart. A nőstények a tojásrakásra a laza, nedves talajú kukoricatáblákat részesítik előnyben. Az imágó jól repül. A kártevő felszaporodásának a monokultúrás kukoricatermesztés kedvez. Fontos tudni, hogy a faj nem terjed a vetőmaggal!

Figyelmeztető jelek

Az ország déli megyéiben (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) a kártevő lárvája az első előfordulása után öt évvel – 2000-ben – néhány táblán a növények eldőlésével járó gazdasági kárt okozott. A lárvakárosítás 2001. évi jelentős mértékű, több száz ha-os fellépése az ország középső és déli megyéiben (Baranya, Bács-Kiskun, Tolna) az előző évi nagy bogárpopuláció egyenes következménye.

A bogárnépesség ez évi alakulása alapján 2002-ben – területét és erősségét illetően egyaránt – az idei gyökérkártételt meghaladó fertőzés prognosztizálható! Ez a veszély Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyén kívül Tolna, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Somogy és Pest megye legrégebben fertőzött, monokultúrás kukoricaterületeit fenyegeti.

Lárvák elleni védekezés

A kártevő elleni védekezés legegyszerűbb módja a vetésváltás. Kukorica hiányában a tojásból kikelő lárvák más növényen nem tudnak kifejlődni, és a talajban elpusztulnak. Az említett országrészekben a várható kártétel elkerülése, illetve mérséklése érdekében feltétlenül törekedni kell a vetésváltásra, vagyis az idei kukorica helyére a következő évben ne kerüljön ugyanilyen növény! A vetésváltás mint védekezési mód az ország egyes megyéiben, tájegységein viszonylag könnyen alkalmazható. A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 7. sz. melléklete alapján a lárvával fertőzött kukoricatáblán a vetésváltást végre kell hajtani. Viszont vannak olyan tájegységek, illetve üzemek, ahol a kukorica részaránya a szántóföldi kultúrák vetésterületén belül olyan nagy, hogy a teljes vetésváltás az adott gazdaságban nem valósítható meg. Ezeken a területeken elkerülhetetlen lesz a talajfertőtlenítés. Ezért már most felhívjuk az érintett termelők figyelmét, hogy a jövő évi terveik végiggondolása során feltétlenül számoljanak a vetésváltás szükségességével, illetve a kényszerűen elvégzendő tavaszi talajfertőtlenítés műveletével és annak költségeivel!

A lárvák kártételének mérséklésére a vetéssel egyszerre kijuttatott talajfertőtlenítő inszekticidek alkalmazhatók. Hazai és külföldi kísérletek alapján a kukoricában engedélyezett készítmények közül a granulátum-formulációk hatékonyabbnak bizonyultak a permetezhető készítményeknél. Teljes védelmet azonban egyik felhasználható talajfertőtlenítő készítmény sem nyújt a lárvák ellen. A leghatékonyabbnak a lárvakelés kezdetén a kukorica gyökérzónájába juttatott szerek bizonyultak. A rovarölőszeres vetőmagcsávázás hatása nem volt kielégítő a kukoricabogár lárvái ellen.

Imágók elleni védekezés

E védekezés elsődleges célja a tojásrakás, így a következő évi lárvakárosítás megelőzése, illetve a kártétel gazdasági küszöbérték alatt tartása. Hazai tapasztalatok alapján az imágók hatékonyan pusztíthatók az idegmérgek csoportjába tartozó (szerves foszforsavészter, szintetikus piretroid, karbamát) készítményekkel. A permetezésekkel a tojást rakó nőstények száma csökkenthető, illetve a táplálkozó bogarak által okozott termékenyülési veszteségek mérsékelhetők. Az imágók elleni megfelelően időzített védekezés közvetett hatásaként a nőstények által lerakott tojások száma csökken, mely a következő évben, a lárvakártétel mérséklődésében jelentkezhet. A védekezés e módjától csak akkor várhatunk eredményt, ha egy adott térségben valamennyi kukoricatáblán közel azonos időben végrehajtják az imágók elleni védekezést.

A jövő évi lárvakár mérséklésére – a helyi körülmények ismeretében – már most meg lehet és meg kell tenni a szükséges lépéseket.

Az amerikai kukoricabogárral kapcsolatos kérdésekre a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok szakemberei adnak felvilágosítást.

A megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok adatai alapján összeállította: