MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Így vetünk, hogy aratunk?

Gőzerővel folyik az őszi kalászosok vetése. Az árpával jószerivel már mindenki végzett, a búza fele még országszerte hátra van.

2001-09
[ tartalomjegyzék ]

 

A vetőmag-forgalmazók jelzése alapján idén a tavalyinál 10–15%-kal kisebb területen termesztik majd a gazdák e két meghatározó szántóföldi növényt. Ennek főként az az oka, hogy a termény nehézkesen értékesíthető, így a földből élők sokszor áron alul kénytelenek értékesíteni a gabonát.

Pedig a búza az a növény, amire szinte korlátlanul hajlandók szerződni a felvásárlók, sőt ha a termelő igényli, akár előfinanszírozást is nyújtanak – ez viszont nem ad támpontot a majdani árat illetően, csökkentve ezzel a termelői kedvet. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy e növényünk kívánja az egyik legkisebb befektetést, mégis, sokszor csak jobb meggyőződésünk ellenére vetünk. Mert ez a vetés ideje.

Sőt, megjósolható hogy nem csak időben vetünk, hanem vetni fogunk novemberben, talán még december elején is, ha az idő engedi.

Köztudott, hogy a búza vetésére a legkedvezőbb időszak az október, ám ha az elővetemény – például a kukorica – későn kerül le, és ez jelentős területen jellemző, akkor a vetés bizony megkésik.

Márpedig a jó termés záloga, mint azt már a 19. század elejétől tudhatjuk, a megfelelő elővetemény. Hiszen ez dönti el, lesz-e időnk megfelelő talajművelésre, tudunk-e jól ülepedett, le nem bomlott szármaradványok tömegétől mentes magágyat készíteni. Azt is, hogy marad-e vissza az elővetemény után, mint a pillangósok esetében, plusz tápanyag, vagy gyommagvak tömegével – ami maga az elővetemény is lehet, árvakelésként – kínlódhat a gazda és növénye a jövő esztendőben.

A jó előveteményekkel általában az a probléma, hogy kicsi a vetésterületük. Piaci okokból visszaszorul a borsó, a korán feltört lucerna, tavaly alacsony volt a repce területe, a burgonyáé, a hagymáé, a paradicsomé összességében is csak töredék területnek számít.

A szeptember közepéig learatott napraforgó, bár kellő időben engedi a megfelelő talajmunkák elvégzését, a következő évben árvakelésként plusz költséget okoz. A visszamaradó szárrész még a lebontásukat segítő műtrágyák kijuttatása esetében is jelentős fuzálium fertőzési nyomást jelent. A még későbbi kukorica az árvakelés kivételével még kedvezőtlenebb hatásokkal jár. Talán furcsának tűnik, de az egyik legrosszabb elővetemény, bár jóval korábban kerül le, maga a búza. Egymás utáni évben, önmaga után vetve a legalacsonyabb terméseket adta az eddig végzett valamennyi kísérlet során. Ennek az egyoldalú tápanyaghasználat mellett a legfőbb oka a növényvédelmi nehézségek halmozott jelentkezése.

Már ősszel megjelenhetnek az utóbbi időben felszaporodóban lévő vetési bagolylepke második nemzedékének hernyói. Ám szinte biztosan erős fertőzésre kell felkészülnünk a csócsároló (gabonafutrinka lárvája) és a különböző gabonalegyek esetében is. E két utóbbi kártevőfajta kártételére ősszel és tavasszal is számíthatunk. Védekezés nélkül súlyos, 50%-ot is meghaladó tőállomány pusztulást okozhatnak.

A búza búza utáni vetése esetében a fokozott fertőzési veszély a károsító gombák esetében is hatványozottan áll fenn. Ez utóbbiaknál a szó szoros esetében csírájában folyhatjuk el a kórokozókat. Ehhez számos csávázószer közül választhatunk. Az ár mellett érdemes figyelembe venni, hogy a széles védőhatást elsősorban a kombinált, két hatóanyagot tartalmazó szerek biztosítják. Ezekben az egyik hatóanyag szinte kivétel nélkül felszívódó (szisztemikus), olyan, amelyik a csírát is képes védeni. A kombinációk közül némelyek fejlődést serkentő hatóanyagúak. Ezek használatával jelentősen kompenzálhatjuk azt a „hendikepet” amivel a rossz elővetemény miatt búzánk indulni kényszerül.

A rovarkártevők ellen – a jelentős költségekkel bíró rovarölőszeres csávázás mellett – a vetés előtt a talajfertőtlenítés nyújthat megelőző védelmet. Ehhez egyre több készítmény áll rendelkezésre.

Kelés után, ha a talajfertőtlenítéssel nem éltünk, védekezhetünk különböző rovarölő szerekkel is, ez viszont drágább, és az egyre hűvösebb időjárásban nem minden esetben nyújt tökéletes védelmet.

Ha a jövő évet illetően kellene jósolnom, úgy gondolom, hogy a kisebb vetésterület és az általában eddig látható szerényebb ráfordítás (amit a fémzárolt vetőmag iránti kereslet visszaesése is mutat), várhatóan akár 20%-kal is kisebb termést és így emelkedő árakat hoz majd.

Akár így, akár úgy, termelni csak hozzáértéssel, gondosan érdemes. Csakis így lehet gazdaságos ez a tevékenység.

Fok Imre