A fás részek pusztulása a különböző kórokozók tevékenységének az eredménye. Ezek ellen megfelelő eredményt a mechanikai és kémiai védekezés összehangolásával lehet csak elérni.

A mechanikai védekezés során a beteg ágrészeket, ágakat, fákat, tőkéket a lombhullás előtt meg kell jelölni, majd a tél folyamán ezeket le, illetve ki kell vágni. A sebzést sebkezelő anyaggal vonjuk be, hogy a további fertőzéseket megakadályozzuk. Az eszközöket fertőtleníteni kell, mielőtt azokat másik, egészséges tőkénél vagy fánál használnánk, mert ezeknek a betegségeknek a kórokozóit a leghatékonyabban éppen a művelő eszközökkel lehet terjeszteni. Ennek megakadályozása az egyik legfontosabb teendő.

A lemosó permetezés, azáltal, hogy a kórokozókat inaktív állapotban pusztítja el, egyfajta preventív (megelőző) védekezést jelent, így a várható károk minimálisra csökkentésének is ez az alapja. Az őszi lemosó permetezést nem szabad elhagyni, mert nagyon sok kórokozót elpusztítható. Réz- és kéntartalmú szerek kombinációit használjuk, az engedélyezett legmagasabb dózisban, a lombhullás időszakának végén. A lemosó permetezést bő lémennyiséggel, áztatásos jelleggel úgy kell végezni, hogy a növények teljes felülete összefüggően nedves legyen.

A következőkben növénycsoportonként áttekintjük a vegyszeres védekezés módjait.

Szőlő

A szőlőlisztharmat az utóbbi két évtizedben a szőlő legnehezebben leküzdhető betegségévé vált. Mivel megjelenésének előrejelzése nem megfelelő, a védekezésben a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A micéliumos telelés mellett mostanában előtérbe került a kleisztotéciumos alak, amely ellen kéntartalmú szerekkel védekezzünk.

A lehullott lombot még ősszel forgassuk a talajba, ezzel a peronoszpóra és az orbánc kórokozóit is pusztíthatjuk.

A szőlő tőkepusztulásának mértéke az utóbbi években jelentősen megnőtt, egyes ültetvényekben nagyon nagy arányban jelentkezik. A tőkepusztulást több kórokozó is okozhatja, gombák, baktériumok, vírusok. A tőkepusztulás ellen réztartalmú szert válasszunk.

Csonthéjasok

Az őszibarack-ültetvényekben kiemelkedő jelentőségű a fás részek megbetegedése és a tafrinás levélfoltosodás. Kajszibaracknál a gnomóniás levélfoltosság, míg a meggynél a moníliás megbetegedés okoz súlyos károkat az utóbbi években.

A védekezés egyik alappontja a lombhullás utáni őszi rezes lemosó permetezés. Ugyanebben az időben a pajzstetvek és levéltetvek tojásai ellen is védekezhetünk az Agrol Plus vagy Vektafid A szerek egyikével.

Almástermésűek

Az erwiniás, tűzelhalásos baktériumos betegség ellen lényeges védekezés az őszi rezes lemosás, amelyet kombináljunk a kártevők (atkák, levéltetvek, pajzstetvek, körtelevélbolha) elleni kezeléssel (Agrol, Gyümölcsfaolaj E) és a lisztharmat elleni kéntartalmú szeres lemosással.

A nyugalmi állapotban elvégzett metszés során az elhalt ágakat távolítsuk el. Mivel a kórokozó a beteg és az egészséges rész határán telel, ezért mélyen az egészséges részbe benyúlva távolítsuk el a fertőzött részeket. A metszőollót minden vágás, de legalább minden fa után fertőtleníteni kell. Célszerű két metszőollót használni. Az egyik mindig a fertőtlenítő oldatban (pl. denaturált szesz, 70% alkohol) álljon!