A talajok nedvességkészlete a felső 50 cm-es rétegben jelentősen emelkedett. Ez az ország déli részei esetében a talaj telítődését jelenti, míg az északi vidékeken csupán 70–90%-os a telítettség. Az így kialakult állapot kedvezett a gabonatermesztőknek, hiszen – a vetés időpontját figyelembe véve – a jövő évi termés szempontjából is rendkívül fontos a talaj szeptember 15-e és október 15-e közötti optimális vízellátottsága. Természetesen a telített talajú területeken gondok is adódnak, hiszen a vizes, sáros földeken nehéz elvégezni a vetést és az időszerű talajmunkákat.

A szeptemberi csapadék mennyisége nagyjából a kétszerese, sőt, sok helyen a háromszorosa volt a korábbi évek átlagának. Ez természetesen azzal a hátránnyal is együtt jár, hogy az állandóan nedves levegőben az érőfélben lévő termés nagyon ki van téve a minőségi romlás veszélyének. Az átlagosnál hűvösebb és napfényszegény időben a vártnál kisebb mértékben emelkedett a szőlő cukorfoka, főleg, mert a rothadás veszélye miatt a szüretet is előbb kellett kezdeni. Másrészt a gyümölcsök és más mezőgazdasági termények beltartalmi értéke sem alakult megfelelően. A nagy nedvességtartalom egyéb következményekkel is jár, így például jobban oda kell figyelni az alma tárolására is, hogy legalább a leszedett gyümölcsök további romlását meg tudjuk akadályozni.

Az október eleji „vénasszonyok nyara" időszak időjárása is úgy telt el, mintha a természet az elmaradt nyári esőket igyekezett volna pótolni. Ez nagyrészt jól jött a dunántúli területeken, mert legalább az őszi szántásokat és vetést kedvező körülmények között lehetett elvégezni. Nem kellett volna viszont annyi az „égi áldásból" az ország déli vidékeire, mert itt a túltelített, sáros talajok a további, időszerű munkákat is akadályozták.

Időjárás-előrejelzéseink szerint van viszont remény arra, hogy a növényeknek hiányzó hőmennyiségből az eddigieknél több jusson a még hátralévő őszi napokon.

Október második felében ugyanis tovább tart majd az évszakhoz képest enyhe idő, 15, 18 fokos hőmérsékleti csúcsokkal, és az éjszakákon sem süllyed 5 fok alá a hőmérő higanyszála. A zavartalan napsütést csupán egyszer szakítja meg jelentősebb felhősödés, és akkor egyúttal esőkre is lehet számítani, de a csapadék mennyisége nem lesz jelentős.

Novemberben a hőmérséklet fokozatosan csökken, jelentősebb hőmérsékleti emelkedés a hónap folyamán nem várható, így a maximumok a hónap eleji 10, 15 fokról a hónap végére 2, 4 fokra csökkennek. Ugyanez a fokozatos csökkenés várható a minimumok esetében is. A derült éjszakákon egyre erősödik a kisugárzás, ennek következtében a minimumok a hónap közepén fagypont alá süllyednek, és csupán a hónap utolsó harmadában érkező nedves légtömegek ittlétekor szűnnek meg néhány napra a fagyok. A hó végén azonban már –3, –4 fokos fagyok is előfordulhatnak.

Kisebb esőkre a hónap során bármikor és bárhol lehet számítani. Jelentősebb csapadék csak a harmadik dekádban várható.

Előrejelzéseink tehát azt mutatják, hogy október második felében és novemberben a hőmérséklet nagyjából az átlag körül alakul, de a lehulló csapadék mennyisége elmarad a korábbi évek átlagától.