A számítások szerint egy-egy ember napi energiaigénye (6450–10 500 kJ) nagyon különböző lehet, és ezt az életkor, a testtömeg, a fizikai tevékenység erősen befolyásolja. Irodalmi adatok szerint a tápanyagszükséglet az átlagos szükségleti érték (2SD (kétszeres szórás) értéknek felel meg, és csak néhány csoportnak fedezi a szükségletét. Ezt nevezzük legkisebb tápanyagbeviteli értéknek.

A tápanyagbeviteli referenciaérték az átlagos szükségleti érték +2SD. Ez a beviteli érték kielégíti az adott népességi csoport valamennyi tagjának szükségletét. Az EU tudományos bizottsága kidolgozta az átlagos és a legkisebb tápanyagbeviteli értéket, amelynek ismerete a mindennapi élet számos területén adhat igen jó tanácsokat, így például:

1. Segítséget nyújt a lakosságcsoportokon belül az egyes személyek táplálkozásának elbírálásához.

2. Lehetőséget nyújt egy-egy népességcsoport táplálkozásának viszonylag pontos megítéléséhez.

3. Alapul szolgál a csoportos étkezést megvalósító intézmények (óvodák, iskolák, kórház, honvédség stb.) étrendjének összeállításához.

4. Az adatok kiindulópontot jelentenek az ország élelmiszer-termelésének, illetve élelmiszerrel való ellátásának megtervezéséhez.

5. A különböző élelmiszeripari termékek összetételét, a tápanyagoknak a beviteli értékhez viszonyított arányát ismertető feliratok (címkék) lehetővé teszik a lakosság jobb tájékoztatását, vagyis az egészségügyi propagandát is képviselik.

Németország és Franciaország piaci lehetőségei

Az EU tagországai a gyümölcs- és a zöldségpiac területén fokozatosan bevezették az integrált termesztést. A kertészeti termékek termesztési tömegét a piac szerkezetéhez és az igényekhez igazítják. A fogyasztási szokásokról és a lakosság által vásárolt termékek megoszlásáról évente nagyon pontos felméréseket és statisztikát készítenek. A kapott eredményeket elemzik, és ennek alapján határozzák meg az egyes kultúrák termelhető mennyiségét.

Az EU-ban természetesen figyelembe veszik a tagállamok kereskedelmének szabadságát. A gyümölcs- és a zöldségpiac integrált, az előírásokhoz igazodó, a piacnak, illetve a kereskedelemnek mégis döntő jelentősége van.

A kereskedelemben az EU által előírt normákat minden tagállamban be kell tartani. Azok a termékek, amelyek az előírásoknak nem megfelelőek, forgalomba nem hozhatók, vagyis nem piacképesek.

A minőségi követelmények az egész árutömegre vonatkoznak: a termék jelölésének igen nagy a szerepe, és a csomagoló göngyölegen minden lényeges információt fel kell tüntetni. Ezek közé tartozik az üzem neve, a csomagolás helye, időpontja, a termék elnevezése, a származás helye, minőségbe történő besoroltsága, a termék nettó tömege, vagy darabszáma. A termék legyen egész (nem lehet fél gyümölcs, vagy zöldség), egészséges, friss, tiszta, rovar- és gombabetegségektől mentes, nem lehet deformálódott, nedves, legyen szennyeződéstől mentes stb. Minden fajra az egyes speciális, az EWG Nr. szám szerinti előírások vonatkoznak. Az értékes, tetszetős, szimpatikus csomagolás kiemelkedő szerepet kap, nem tetszetős kiszerelés esetén az áru csak nehezen értékesíthető.

Minőségi osztályba történő besorolás szerint az EU előírásai alapján piaci értéke csak az extra, az I. o. és a II. o. terméknek van. A kertészeti termékekből nagybani értékesítésre III. o. áru nem kerülhet.

A német szakemberek szerint a nem ipari szintű termesztés csak a saját országát tudja ellátni. Exportra minden termelői csoportnak csak a szervezett termesztés, válogatás, osztályozás, csomagolás, az előírások maradéktalan betartása esetén van esélye.

Bajorországban (és más német tartományokban is) a hagyma nagyon fontos zöldségféle. Saját termesztésük nem elegendő, ezért jelentős mennyiséget importálnak Új-Zélandból. A paradicsom nagy része Hollandiából származik, hajtatott körülmények közül. A meggy, a csemegepaprika, csemegeuborka szintén importból származik. A magyarországi csemegepaprika minősége, a hazai meggy, uborka és a spárga kiszerelése, piaci előkészítése megfelel az EU előírásainak. Megítélésük szerint e négy termék esetében jelentős a liberalizáció. A gombakínálat minőségét viszont tovább kell javítani.

Újburgonya-fogyasztásuk 30–35 kg/fő/év. A káposztafélékből hazai termelőik is kielégítik a szükségletet. A biotermékek termesztésében csak korlátozott mennyiség előállítását tervezik. A biotermelés 50% támogatást élvez, 5 évre kötnek szerződést és nagyon komoly, szigorú ellenőrzést alkalmaznak, a termelőknek alapos nyilvántartást kell vezetniük. Támogatásban a termelő minden esetben utólag részesül, ha minden előírást betartott.

Franciaországban és Németországban a termelés szervezése szoros összefüggést mutat a családi gazdaságban termelt növénykultúra területével. Azok a családi gazdaságok, amelyek kisebb területtel (néhány 1000 m˛ től néhány hektár) rendelkeznek, termelői csoportot alkotnak. Ezt a megoldást Reichenauban, a zöldségparadicsom termesztésénél és Franciaországban tapasztaltuk. A nagyobb gazdaságok Franciaországban önállóan is képesek megoldani a termelési feladataikat. Észak-Franciaországban, Chicoriában a gyakorlatban láttuk a teljes vertikális integráció alkalmazását.

A Zöldség-gyümölcs Szövetség a termelőtől a fogyasztóig minden fázisban segíti a termék előállítását és piacra jutását. Így a

a termelésben (agrotechnika, növényvédelem, faj, fajta stb.)

a termék megjelenítésében (tisztítás, osztályozás, csomagolás stb.)

az elosztásban, export feladatok szervezésében (EU-előírások stb.)

a kereskedelmi munka minden fázisában (ütemezés, időpontok, tömeg, minőség, stb.)

és a fogyasztó tájékoztatásában, a hirdetésekben, a termékek táplálkozási értékének ismertetésében

Magyarországi piaci viszonyok

Hazánkban az 1960-as évektől a ’80-as végéig mintegy 160.000 ha-on folyt zöldség- és 90-95.000 ha-on gyümölcstermesztés. A zöldségtermesztés 25%-a volt a vetőmagtermesztés. A vetésterület 25-30%-a volt öntözött, a hajtatásos zöldségterület nagysága 6-8 ezer hektárt ért el. A paradicsom termésmennyisége meghaladta a 400 000 tonnát.

A kilencvenes években a kertészeti kultúrák vetésterülete, termésmennyisége jelentősen csökkent, a piacvesztés és egyéb okok miatt.

A rendszerváltás előtt a gyümölcstermesztés a nagyüzemekben folyt, míg a zöldségtermesztés 90–95%-át magángazdaságok állították elő.

A hazai zöldség- és gyümölcstermesztés jellemzője, hogy nálunk majdnem minden zöldségfaj és gyümölcsféle megtermelhető, de a termelőtevékenység folytatását az dönti el, hogy milyen minőségben és milyen csomagolásban, milyen áron tudjuk piacra vinni.

Következtetések

A magyarországi termesztés lehetőségei a kedvező ökológiai viszonyok következtében kedvezőek.

A zöldségfajták köre csaknem azonos az EU-ban termeltekkel

A beltartalmi értékeik jobbak, mint az EU országaiban intenzív módon termesztett növényeké

Statisztikai feldolgozásunk nem elég részletes, nem kielégítő (gomba, spárga nem szerepel)

A csomagolás, az áru megjelenítése még nem felel meg a követelményeknek

A marketingmunka, főleg belföldön, alacsony színvonalú

Nem kielégítő a termelés és a szükséglet összehangolása

A termelők szemlélete nem elég korszerű

Nem megfelelő a termelés és értékesítés összehangolása

Eredményeink – összehasonlításban

Bajorország lakosainak száma közel azonos Magyarországéval. Zöldségtermő területük csupán 37,3%-a a hazainak. Az általuk termelt zöldségmennyiség eléri a miénk 68,8% -át, vagyis az egy hektárra jutó termés mennyisége lényegesen több, mint hazánkban.

Franciaország zöldségtermesztése is hasonlóan jól szervezett, mint Németországé. Üzletpolitikájuk a hazaihoz képest sokkal jobban szervezett. Az áru-előkészítés, csomagolás, szervezett és igen gondos (a piaci igényeket tökéletesen kielégíti). Nálunk ezzel ellentétben, a csomagolás, főleg belföldi értékesítés esetén, korszerűtlen. Az exportra való szállítás az EU-előírásainak megfelelő.

A nagy üzletláncok igényei és a piaci kínálat kiegyenlített. Magyarországon a kínálat nem egyenletes, ezért gyakran feleslegesen is importálunk.

A külföldi piacokon bevezették az átmeneti árleszállítást, amelyeket előre meghirdetnek, főleg hétvégeken. A hazai gyakorlatban ez a módszer még alig terjedt el.

A márkajegyeket, elnevezéseket kiterjedten alkalmazzák. Nálunk ez a megoldás is hiányzik.

Javaslatok

A termeltetést és forgalmazást megfelelően össze kell hangolni a piaci igények alapján.

Javítani kell a marketingmunka színvonalán.

Minőségi árutermelésre, megbízható osztályozásra, csomagolásra van szükség. A termelés szerkezetét a piaci igények figyelembevételével kell átalakítani.

Szükséges a potenciális külkereskedelmi partnerországokkal (Németország, Ausztria, Oroszország, Lengyelország, Csehország, Skandináv államok) fennálló kereskedelmi kapcsolatok ápolása, a kiváló, I. o. termék, a tetszetős csomagolás, a pontos szállítás és EU által megkívánt előírások betartása, a piacorientált szemlélet alkalmazása.

A minőségi árutermelés infrastrukturális lehetőségeit meg kell teremteni.

Az EU-csatlakozás után ebben az ágazatban nincsenek kvóták, így minőségi termékkel versenyképesek lehetünk.

Szükséges a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek létrehozása. Magyarországon csak ezeken a szervezeteken keresztül juthatunk támogatáshoz, és mindez az ágazat jövőjét is meghatározza.