A tanulmányutak célja Angliában a szupermarketláncok elvárásainak megismerése, Dániában a húsiparban, Franciaországban a zöldségtermesztésben és a gabonatermesztésben alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek megismerése volt. Mindhárom ország mezőgazdasági minisztériuma elsődleges szempontként kezeli az élelmiszerek biztonságát az élelmiszerláncban, és a fogyasztók megbízható információkkal történő ellátását.

A szerzők tapasztalatait azzal adjuk közre, hogy az abban leírtak nem csak a termelőknek adhatnak hasznos útmutatást, de feladatokat jelölnek ki az élelmiszerlánc valamennyi szereplője részére.

Angliai tapasztalatok

Angliában a szupermarketláncok (TESCO, SPAR, stb.) minden beérkező friss zöldség- és gyümölcsszállítmányt ellenőriznek. Az ilyen termékeket beszállító termelőik részére egy Helyes mezőgazdasági gyakorlatot tartalmazó kézikönyvet dolgoztak ki, amelynek betartását a termelőnél ellenőrzik. A mezőgazdasági szakmai szervezetek kézikönyvmintát készítettek, amely kérdéslistát tartalmaz a helyzetfelméréshez, és leírja a követelményeket. Így a termelők segítséget kapnak, hogy elkészíthessék „Farm Assurance”, vagy az ehhez hasonló „Helyes mezőgazdasági gyakorlat” rendszerüket. A TESCO szakemberei szúrópróbaszerűen minőségellenőrzést, illetve szermaradék-ellenőrzést is végeznek, és – az alkalmazott növényvédőszerektől függően – a termelőtől is elvárják, hogy szezononként 2-3 vizsgálatot végeztessen. A beszállítókról számítógépes nyilvántartást vezetnek, amely a beszállítók nevét, címét, a kapcsolattartót, a besorolást, a következő tanúsítás időpontját tartalmazza. A beszállítóik részére szakmai képzéseket tartanak, például a helyes növényvédelemről.

Látogatás egy bemutatógazdaságban

A Bowman’s Farm Londontól északra, jól megközelíthető helyen fekszik. Évente 100 ezer fő fizető látogatót fogad, akiknek 40%-a iskolás gyerek, Londonból. A farm 650 hektár területen gazdálkodik, ebből 450 hektáron gabonát termesztenek. Fő tevékenységük közé tartozik tejtermelés és borjúnevelés, állományukba 125 jersey tehén tartozik. A gazdaságban 15 hektáros horgásztóval, valamint 25 lóval is várják a szabadidejüket itt eltölteni kívánó látogatókat.

A farmon szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert működtetnek, és ezt tanúsíttatták is. A „Farm Assurance” önkéntes rendszer, de az ügyvezető szerint a kis vállalkozások is kénytelenek alkalmazni az önkéntes előírásokat, különben kiszorulnak a piacról.

A „Farm Assurance” 90%-ban a „Helyes mezőgazdasági gyakorlat” előírásait tartalmazza. A rendszer elkészítését az Agrár Szövetség (Crops Producing Trust) segítette, önértékelő kérdőív, illetve kézikönyv közreadásával.

A kézikönyvben szerepelnek többek között a vetőmaggal szembeni követelmények, a trágyázás módja, a gabona helyes tárolása és kezelése, a rovar- és rágcsálóirtás eljárásai, a higiéniai előírások. A rendszer tanúsítása során ellenőrzik az üzem állapotát, az állatorvosi bejegyzéseket, az állatmozgások dokumentálását, a takarmányozási tervet, az antibiotikumos kezelések után a várakozási idő betartását is.

Dániában a biztonság az első

Dániában az élelmiszer-biztonság központi kérdés, s ennek, a lakosság bizalmának megtartása mellett, komoly gazdasági oka is van. Dánia exportjában jelentős helyet foglal el az élelmiszer, elsősorban a darabolt sertéshús és a tejtermék kivitele. 2000-ben a húsexport Dánia mezőgazdasági exportjának közel 43 százalékát tette ki, hét százalékkal részesedve ezzel az ország exportjából. Ez egyben azt is jelenti, hogy bármilyen élelmiszerbiztonsági probléma súlyos hatással lenne a dán gazdaságra.

Az ISO szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítéséről a vállalkozások maguk dönthetnek, de a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer alkalmazása – az EU irányelveinek megfelelően – az élelmiszer-előállítók számára kötelező, s ezt az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Hatóság ellenőrzi. Az állati eredetű élelmiszereket feldolgozó iparágaktól a HACCP hét alapelvének alkalmazását várják el. (A HACCP hét alapelvét az alábbiakban írjuk le: veszélyelemzés végzése, kritikus szabályozási pontok meghatározása, kritikus határértékek meghatározása, a kritikus szabályozási pontokat felügyelő rendszer felállítása, a helyesbítő tevékenység meghatározása, az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, az alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárás dokumentációjának létrehozása.) A HACCP alkalmazásához a kis és közepes méretű vállalkozások részére az iparágak szakmai szervezetei Helyes termelési gyakorlat kézikönyveket, a hazai Hús Terméktanácsnak megfelelő szervezet állategészségügyi osztálya pedig 10 húsipari termékcsoportra kidolgozott HACCP veszélyelemzést készített segítségként.

A francia modell

Franciaországban az ISO 9002:1994 minőségbiztosítási rendszer alapján Agri Confiance néven dolgoztak ki és szabványosították a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszert: A szabvány a mezőgazdasági termelés területén szövetkezetek, termelői csoportosulások tanúsítására alkalmas. Az Agri Confiance-rendszert a termelő és a szövetkezet együtt működteti, a követelményeket a termelővel kötött szerződésben rögzítik.

A Coop d’Or, Auxonne 55 hagymatermelő tulajdonában lévő szövetkezet. A tagok évi 60 ezer tonna hagymát termesztenek, amelyből 20 ezer tonna friss áruként kerül forgalomba a szupermarketláncokat ellátó nagykereskedőkön keresztül, 40 ezer tonnát pedig feldolgoznak. A feldolgozás a szövetkezet tulajdonában lévő üzemben történik, ahol szárítmányokat állítanak elő, illetve a hagymatermés egy részéből sterilezett, aszeptikus terméket gyártanak. A szövetkezet 1999 óta Agri Confiance-rendszert alkalmazását kéri számon a termelőktől, míg a feldolgozó üzemben ISO 9002: 1994 tanúsítvánnyal rendelkeznek. A rendszerek megvalósítása mindkét szervezetnél vevői elvárás hatására, önerőből történt. A feldolgozó üzemben HACCP-rendszert is működtetnek, amelyet az ISO minőségbiztosítási rendszerbe integráltak.

A vezetők szerint a rendszerek működtetése a termelési folyamatot hatékonyabbá, a fejlesztési döntéseket megalapozottabbá tette, ugyanakkor az „Agri Confiance” rendszer alkalmazását a termelők többsége a dokumentálási követelmények miatt nehezen fogadta el.

A szövetkezet képzésekkel segíti a tagjait. A termesztési időszakban agrármérnökök ellenőrzik az előírások betartását. A termelőket (beszállítókat) évente értékelik. Akik igénylik, azok számára további képzéseket tartanak.

Valfrance Cooperative, Senlis

A szövetkezet fő tevékenysége a gabonatermesztés, amit 145 ezer hektár területen folytatnak.

A szövetkezetnek 850 termelő a tagja. A szövetkezet feladata a tagok termékeinek értékesítése, emellett különböző szolgáltatásokat nyújtanak a termelőknek, segítenek a műtrágyák, növényvédőszerek, gépek beszerzésében. A szövetkezet alkalmazottai képzéssel, szaktanácsadással is támogatják a termelőket.

A szövetkezet „Agri Confiance”-szabvány szerint tanúsíttatta magát búzatermesztésre, ehhez mintegy 400 termelő csatlakozott, 11500 hektár területre vonatkozóan 950 szerződést kötve. A szerződésekben rögzítették a termelő és a szövetkezet kötelezettségeit. Fontos követelmény a tevékenység követhetősége, a műtrágyázás és növényvédelem, a tárolási előírások ajánlásainak betartása.

Franciaországban hosszú távú cél, hogy a termelők 80%-a alkalmazza az irányelvben foglaltakat. Eddig 36 szövetkezet szerzett tanúsítványt mintegy 10 ezer termelőt képviselve. A tanúsítványt a szövetkezet kapja azokkal a termelőkkel együtt, akik aláírták az „Agri Confiance” követelményeit rögzítő szerződést (a tanúsítványon az utóbbiak neve is szerepel). A tanúsítvány általában nem a szövetkezet teljes tevékenységére, hanem csak egy-egy ágazatára (pl. kemény búza termesztés, betakarítás, tárolás) vonatkozik.

A fentiekben leírt tapasztalatok alapján úgy gondoljuk, hogy a BSE-krízis, a dioxin-botrány és a fogyasztók fenntartásai a génmanipulált termékekkel szemben oda vezetnek, hogy a mezőgazdasági termelőktől is egyre inkább elvárják valamilyen minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. Angliában és Franciaországban a mezőgazdasági sajátosságokat figyelembevevő nemzeti szabályozást alkottak, amelyek tanúsíthatók. A kereskedelmi láncok magyarországi elterjedése az EU-hoz hasonló elvárásokat fog támasztani a magyar beszállítókkal szemben is.

A minőségbiztosítási rendszerek működtetése Magyarországon, az EU-tagállamokhoz hasonlóan, a közepes és nagyobb méretű élelmiszergyártó vállalkozásoknál terjedt el, a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása pedig 2002. január elsejétől kötelező. Mivel az élelmiszergyártók állati-, illetve növényi eredetű nyersanyagokat dolgoznak fel, ezért a beszállítóiktól egyre inkább megkövetelik majd, hogy rendelkezzenek minőségbiztosítási, vagy HACCP-rendszerrel.