A továbbiakban a hőmérséklet alakulása megfelelt a várakozásainknak, de a korai, szokatlan hideg majdnem évszázados negatív rekordot eredményezett. A december átlagos hőmérséklete –4, 9 fok volt, és ezzel az elmúlt száz év harmadik leghidegebb évzáró hónapjának bizonyult.

A középső 10 napban a hőmérsékleti középérték –6, –8 fok között alakult, és ez éppen 6-8 fokkal volt alacsonyabb a szokásosnál. Nem sokkal emelkedett a hőmérséklet a hónap utolsó dekádjában sem. Voltak éjszakák, amikor a minimumok –20 fok közelébe, vagy az alá sülylyedtek. Hazánk déli felén –20 foknál is erősebbek lehűlések voltak jellemzőek. A legmélyebbre december 25-én, Orosházán süllyedt a hőmérő higanyszála, itt ugyanis e napon –25,7 fokot mértek.

A hideg napok közötti rövidebb enyhe szakaszokban hó is hullott, és ez jótékony hatásúnak bizonyult, hiszen megvédte a termőföldeket a további fagy káros hatásaitól. A hótakaró vastagsága 2 és 30 cm között alakult.

A hótakaró a nappal érkező rövidhullámú sugárzást visszaveri, éjszaka pedig erőteljes kisugárzó hatásából következően tovább csökkenti a környezet hőmérsékletét. Tehát jó védelmet nyújt az alatta található növényeknek, a kiálló részek viszont fokozottan szenvednek a fagytól. Így esetünkben a szőlőrügyek, a dísznövények, de még a gyümölcshajtások is jelentős fagykárt szenvedhettek, a pontos következményeket azonban csak a téli hideg elmúltával lehet felmérni. Éppen ezért a metszést még nem érdemes elkezdeni, hiszen az ép és a sérült vesszőket nem tudjuk megkülönböztetni egymástól. Kedvezőbb lehet viszont a gabona állapota, amely fagykárt csak jelentéktelen mértékben szenvedhetett.

A hidegnek, kedvezőtlen hatásai mellett előnyei is voltak. Ahogyan egy évvel korábban szinte az egész tél során nem is volt –10 foknál hidegebb, és a rovarkártevők a lehűléseket nagyrészt kibírták, addig számuk az idén nagymértékben csökkent.

Az üvegházi, illetve fólia alatti növénytermesztést folytató gazdák az idén jelentős mértékű fűtéssel biztosíthatták növényeik számára az optimális hőmérsékletet. Ez valószínűleg majd a primőr zöldség- és gyümölcsfélék magasabb árában is megmutatkozik.

A közelmúlt időjárási eseményeinek összefoglalása után most a következő egy hónapra szóló előrejelzésünk következik. Eszerint január második felében is folytatódik a hideg idő, a lehűlés viszont némiképp mérséklődik. A maximum hőmérsékletek egyes esetekben a plusz fokokat is elérhetik, a minimumok pedig –4, –6 fok között alakulhatnak. Néhány enyhébb nap után azonban ismét hideg légtömegek érkezése várható, így január végén ismét igazi téli napok köszöntenek ránk. A napi csúcshőmérsékletek ugyanis 0 fok alatt maradnak, az éjszakai minimumok –5, –10 fok között alakulnak. A hideg idő azonban nem tart sokáig, mert a hónap végét követően a maximumok már 0, +3 fok közé emelkednek, és február közepéig a hőmérséklet további lassú emelkedésre lehet számítani. Február közepén a napi csúcsok elérhetik a 6, 8 fokot. Az éjszakák azonban, ha egyre kisebb mértékben is, de továbbra is fagyosak lesznek, mint ahogy azt a mellékelt ábrán is láthatjuk.

Jelentősebb csapadékra január 20-a tájékán számíthatunk, előbb főként havazás, majd később havazás, havas eső formájában. Napsütésre január végén és február első napjaiban lehet a legjobb esélyünk. Olyan mérvű fagyok mostani előrejelzésünk időszakában azonban már nem lesznek, amelyek eddig is sokat szenvedett növényeinket tovább károsítanák.