Mindehhez természetesen azt is tudniuk kell, hogy a munkához milyen támogatási és hitelezési lehetőségek vehetőek igénybe. Az ennél is szélesebb körű eligazodást az idejében megjelent támogatási rendelet és pályázati lehetőségek nyilvánossá tétele mellett az FVM és megyei hivatalainak ismeretterjesztő előadássorozata is segítette, amelynek nyomán az ország számos pontján megismerhették az érdeklődők a programmal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Még mielőtt az agrártámogatásról szóló rendelet egyes pontjainak ismertetésébe fognánk, ismét emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy az itt leírtak csupán a jogszabály egyes fontos részletekre terjednek ki, s számos pontra nem tudják a figyelmet ráirányítani. Célunk az, hogy ötleteket, segítséget adjunk, a részletes tájékozódáshoz azonban célszerű szakértők véleményét kell kikérni.

Növénytermesztési támogatás

Az agrártermelést segítő támogatási körben szereplő, földalapú növénytermesztési támogatás igénybevételének feltételei között szerepel, hogy a termelő előző éves jövedelmének legalább ötven százaléka a mezőgazdasági tevékenységből kell hogy származzon. Őszi búza, őszi árpa, rozs és tritikálé termesztése esetén további kikötés, hogy a termelő a vetésterület legalább 40%-án fémzárolt vetőmagot kellett, hogy vessen, s a fennmaradó részen is kötelező volt a csávázott vetőmagot használata.

Kukorica esetében a terület egészén hibrid vetőmagot kellett használni. Tavaszi árpa termesztésekor hektáronként legalább a 200, zab esetében pedig a 150 kg-ot szintén el kellett érnie a fémzárolt vetőmag mennyiségének. A támogatási összeg szerves- és műtrágya, valamint növényvédőszer vásárlására is fordítható. Remélhetően komolyan számon kérik majd az illetékesek azt a kitételt is, amely szerint a területet a vegetációs időszakban gyommentesen kell tartani. A megyei földművelésügyi hivatal az igénylőlap benyújtásától számított harminc napon belül állítja ki a jogosultságról szóló igazolást, amelyhez az előírt nyilatkozatokat csatolva a támogatás az adóhatóságtól kérhető. (A családi gazdaságok, a róluk szóló külön szabályozás értelmében további többlettámogatást kaphatnak egyes növényfajokra, az ott részletezett birtokkategóriák szerint.)

Aki megpályázza és elnyeri az ipari paradicsomra, fűszerpaprikára, vöröshagymára, zöldborsóra, konzervuborkára, csemegekukoricára, gurulós málnára, meggyre és cseresznyére vonatkozó, minőségjavítást ösztönző támogatásokat, az ugyanezen növényekre nem kérhet földalapú támogatást.

A minőségi termelés elősegítését és a talajerő-utánpótlás ösztönzését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a vetőmagot termelők és forgalmazók, a műtrágyagyártók, az 1-300 ha szántóterületen gazdálkodók, valamint szolgáltató szövetkezeteik számára 80%-os állami kezességvállalást és teljes kamattámogatást magában foglaló áruhitelt nyújthatnak. A kamatmentes hitel legfeljebb 12 hónap futamidejű lehet. A termelők által igénybe vehető összeg, mind a fémzárolt vetőmag, mind a műtrágya esetén hektáronként legfeljebb 15.000 Ft.

Hitelesen

Nem minden gazdálkodó engedheti meg magának, hogy saját erejéből állja az árutermeléshez és beruházáshoz szükséges kiadásokat. Adósságba verni magunkat kockázatos, de ha erre kényszerülünk, akkor számot kell vetni a kamat mértékével is, hiszen a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége ritkán bírja el az extra kiadásokat. Az agrárfinanszírozás támogatása az adóhatóságtól igényelhető kamat-visszatérítésben és egyes hitelformák esetén állami kezességvállalásban nyilvánul meg. Azt sem feledhetjük, hogy külső segítségre csak a „bankvilág” szigorú feltételeinek teljesítésével számíthatunk.

A mezőgazdasági termelésre felvett, legfeljebb egyéves lejáratú forinthitel után igénybe vehető támogatás a jegybanki alapkamattal számított kamat 40 százaléka. Devizahitel esetén 25%-os a kamattámogatás. Elemi csapással sújtottnak minősülő igénylő az ezzel összefüggő költségeire további 25, illetve 15%-os kamatmérséklést kaphat, amennyiben kérelmét az előírt határidőn belül benyújtja. Szintén 40%-kal mérsékelhető a kamatköltség a közraktárba letett búzára, kukoricára és szójára kapott közraktári jegy fedezetére nyújtott hitel esetén. Külön pályázatban leírtak szerint az állattartók szemestakarmány- (búza, árpa, rozs, zab, tritikálé és kukorica) szükségletük megvásárlására ugyancsak 40%-os kamatkedvezményt élveznek. Megjegyzendő, hogy azok a takarmányvásárlók, akik a közraktári kedvezményt is igénybe vették, ezen a jogcímen összességében csak a limitált különbözetet kaphatják meg.

Emellett a nyilvántartásba vett termelő búza-, kukorica-, rozs- és árpatermelési költségeire felvett rövidlejáratú hitele tőkeösszegének 70%-a (hektáronként maximum 20 ezer Ft) erejéig részleges (70%-os) állami kezességvállalással is jogosult hitelt felvenni.

A mezőgazdasági tevékenység tartós forgóeszköz-szükségletének fedezetére kapott hitelek (maximum 200 millió Ft) után legalább három-, de legfeljebb hatéves időtartamra igényelhető támogatás, melynek mértéke a jegybanki alapkamattal számított kamat 40%-a.

Fiatal vállalkozók és pályakezdők

Sorozatunk nyitó részében már szóltunk a családi gazdaságok kialakítását és fejlesztését segítő, különösen előnyös rendelkezésekről. Most a „kivételezettek” körének újabb cikkelyével folytatjuk. A részletes előírásoknak (végzettség, gyakorlat, vállalkozói igazolvány, sajáterő, stb.) megfelelő, 40 év alatti, fiatal agrárvállalkozó pályázók a preferált körbe tartozó fejlesztési költségeiknek 20%-ára (legfeljebb 15 millió Ft) kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. Maximum 22,5 millió forintos hitelfelvétel erejéig a jegybanki alapkamat 80%-ának megfelelő kamattámogatást is kérhetnek.

A 2001-ben, 2002-ben mezőgazdasági szakirányú főiskolai vagy egyetemi oklevelet szerzett pályakezdők elhelyezkedését és a foglalkoztatásukra pályázók hatékonyabb gazdálkodását egyaránt segítő rendelkezés is figyelmet érdemel. A nyereségesen gazdálkodó, és 30 millió forint feletti árbevételt elérő munkáltató egy fő ötéves, teljes munkaidős és végzettségnek megfelelő bérű foglalkoztatását vállalhatja ebben a konstrukcióban. Ennek fejében az állam 3 évig vissza nem térítendő támogatásként a mindenkori minimálbért és annak közterheit biztosítja.

Szaktanácsadás és biztosítás

A gazdálkodásban jártas szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a természet és az időjárás is egyaránt a gazdálkodás jelentős kockázati tényezője. Éppen ezért fontos a megfelelő információkhoz, szaktanácsokhoz való hozzájutás.

Az 1 millió forintnál kisebb árbevételből gazdálkodó termelők ingyenes, szervezett csoportos foglalkozások keretében szaktanácsadást vehetnek igénybe. Az 1-5 millió forint közötti jövedelemmel rendelkezők a névjegyzékben szereplő szaktanácsadók szolgáltatásaiért kifizetett díj 75%-át (maximum 75 ezer forint) kaphatják meg támogatásként. E fölött a visszatérítési százalék sávosan csökken, s legfeljebb 125 ezer forint lehet. A 40 év alatti egyéni vállalkozók a sávonkénti maximumokon belül minden sávban 75%-os kompenzációt kaphatnak.

A növény-, szőlő- és gyümölcskultúrákra, erdőre, haszonállatokra megkötött mezőgazdasági biztosítások díjának 30%-a az adóhatóságtól visszaigényelhető. Az igénylőlapot a biztosítás megkötését követő harminc napon belül kell leadni a földművelésügyi hivatalban. A biztosítás megkötése mellett szóló további érv, hogy az elemi csapások okozta károk megtérítéséhez a mezőgazdasági biztosítással rendelkezők esetleges állami támogatására is számíthatnak.

Most megkezdett tallózásunkat következő lapszámunkban az állattenyésztési, gépvásárlási támogatási lehetőségek ismertetésével folytatjuk.