A Ka-hyb-32 négy vonalra alapozott diszkontinues hibrid volt, amely 1970-ben államilag előzetesen elismert fajtaminősítést, 1972-ben államilag elismert fajtaminősítést nyert. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács 1980-ban fogadta el a Ka-hyb nemesítésében 1968-tól alkalmazott folytatható hibridizációs módszert. A Geno-Kahyb Kft. a hazai tenyészkan-forgalmazás 35 százalékát végzi.

– A Ka-hyb hibridsertés esetében különválik az anyai populáció és az apai vonalak előállítása. Melyek e módszer sajátosságai és előnyei? – kérdeztük dr. Kárpáti Józsefet, a kft. igazgatóját.

– Módszerünk egyik legnagyobb előnye, hogy az anyai populáció előállítása, a kocasüldő-utánpótlás kiválasztása az árutermelő üzemekben történik. Ez azt jelenti, hogy a nőivarú állományt csak egyszer, az indulásnál kell megvásárolni, majd a saját előállítású kocasüldőkből a jól fejlett, egészséges, a kitűzött tenyésztési célnak megfelelő, 80-100 kilogrammos súlyig hízóként nevelt egyedek tenyésztésbe állíthatók. A módszer állategészségügyi szempontból biztonságos, nem kell kocasüldőt vásárolni, így nincs állategészségügyi kockázat, és nem merülnek fel karanténozási költségek sem. A szelekciós ráta igen magas, hiszen a kocaállomány pótlására a megszületett nőivarú állománynak 6-8 százaléka elegendő, a továbbtenyészteni nem kívánt egyedek jó minőségben, hízóként értékesíthetők. A kocasüldőkre vonatkozó válogatási módszerünk megfelel egy üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatnak – mondta a társaság vezetője.

– Az apavonalak előállítása a GENO-KAHYB Kft. közvetlen tevékenysége. Az apavonalakat a legjobb európai fajtákból hoztuk létre, s ezeket kis létszámú, 50-150 kocás telepeken állítjuk elő. A Ka-hyb apavonal csoportjain belül az egyes alvonalakat a vonaltenyésztés módszerével állítjuk elő. A vonalalapító kanok vagy kocák kiváló tulajdonságait rokontenyésztéssel rögzítjük. Vérfrissítésre Európa legjobb fajtáiból a legkiválóbb egyedeket importáljuk. A Ka-hyb hibridben öt apavonalcsoportot alakítottunk ki. A jelenlegi termelési feltételek és a legfrissebb piaci igények, valamint a homogenitás fokozása figyelembevételével ma már mindössze 3 vonalcsoporttal dolgozunk. A vonalcsoportokon belül egy-egy vonal specifikusságát továbbra is fenn kívánjuk tartani.

– Melyek az egyes apavonalcsoportok főbb jellemzői és nemesítési céljai?

– A Ka-hyb „A” vonalcsoport nagy fehér hússertés jellegű egyedei kiemelten szelektáltak a növekedésre, a takarmányhasznosításra és a húsminőségre. A „B” vonalcsoport bacon típusú, lapály jellegű vonalcsoport. Nemesítési célja az izmoltság növelése, a hosszabb far és a nagyobb ráma elérése. A Ka-hyb „C” vonalcsoport négysonkás típusú, a belga lapálysertésre alapozott. Nemesítési célja a nagyobb ráma és a szilárdabb szervezet. Az elmondott vonalcsoportok 9 apai vonalat takarnak, amely apai vonalakat a világ legjobb fajtáiból alakítottunk ki. Jelenleg a Széchenyi-terv keretein belül egy olyan apai vonal előállításán dolgozunk, amely a kiváló színhússzázalékon belül az oldal- és hasszalonna hússal való csíkozottságát a húsipar számára legoptimálisabb arányban biztosítja. Ez az ízletes sertés testrész egyre népszerűbb a fogyasztók körében, ezért határoztuk el az ún. „bacon” apavonal létrehozását.

– Önök rendszeresen hangsúlyozzák, hogy állataik akár 130-140 kilogrammos élőtömegig is gazdaságosan hizlalhatók. Kifejtené ennek gazdasági előnyeit?

– Valóban fontosnak tartjuk, hogy a magas, 54-58 százalék közötti színhússzázalék megőrzése mellett állataink 130-140 kilogrammos élőtömegig is hizlalhatók, hiszen ez a tény a gazdaságos termékelőállítást nagymértékben segíti. Intenzív takarmányozással a mai fajták hat hónap alatt elérhetik a 105-115 kilogrammos vágósúlyt, azonban nem biztos, hogy ez a „fiatal hús” ér annyit, mint egy hét hónapos állat „érettebb” húsa.

Hét hónapos korra ugyanakkor elérhető a 130-140 kilogrammos élőtömeg is. Figyelembe kell vennünk a gazdaságos termék-előállításnak azt a szempontját is, hogy a malacok magas előállítási költségét hány kilogramm végtermékkel állítjuk szembe. Meggyőződésem, hogy ez a két szempont, a vágásra érett hús minősége és az ezzel összefüggő gazdaságosság a jövőben itthon is nagyobb szerepet kap, mint ahogy néhány nyugat-európai országban, így Franciaországban is már több éve ez az irányzat.

– Elmondaná az olvasóknak a Ka-hyb tenyésztésének felépítését?

– Tenyészkan-előállító telepeink az ország egész területén, így Kaposfőn, Pécs-Reménypusztán, Kisherenden, Bátaszéken, Debrecenben és Tiszavasváriban megtalálhatók. A tenyészkan-előállító törzstelepek 1200 kocájának feladata a kanok, a szaporító egységek 8000 kocájának feladata kocák előállítása. Tenyésztelepeink betegségektől mentesek. Az árutermelő telepeken mintegy 80.000 darab koca található. A törzs- és szaporítótenyészetek 10.000 kocájának és ivadékainak adatai a központi számítógépes nyilvántartásába kerülnek. Az igazi eredményeknek a partnerüzemeinknél kell megvalósulniuk. Célunk az, hogy partnereink érezzék: tartoznak valahová. Genetikai tanácsadás keretében folyik az együttműködés az új kanvonalak kiválasztásában, a legjobb teszteredmények alapján biztosítjuk partnereink részére a megfelelő létszámú és vonalú kansüldőket. Partnereinkkel szoros kapcsolatot tartunk, amely a tenyészállat-forgalmazáson túlmenően kiterjed az egyedi adaptációval előállított tenyésztési programok készítésére, törzskönyvezésre és a szakmai továbbképzésre is. Meggyőződésem, hogy a szakemberek továbbképzése nélkül nem képzelhető el fejlesztéseink megvalósítása.

– Milyen sikereket ért el a GENO-KAHYB az exportban, és milyen külföldi kapcsolatai vannak?

– Hagyományos kapcsolataink vannak szlovák üzemekkel, ahová hosszú évek óta rendszeresen szállítjuk tenyészkanjainkat. Nagy örömmel nyugtáztuk, hogy Szlovákia egyes területein a Ka-hyb sertéseket magasabb áron vásárolja fel a húsipar, mint a helyi fajtákat, természetesen a jobb vágóértéket veszik figyelembe. Románia felé is nyitottunk, a tenyészállatok szállítása már ebbe a szomszédos országba is elkezdődött.

– Befejezésül fel kell tennünk a magyar agráriumban tevékenykedők számára visszatérő kérdést. Mit vár Ön, mint a GENO-KAHYB első számú vezetője az európai uniós csatlakozástól?

– A fajta nemzetközi öszszehasonlításokban is megállja a helyét, a fajtaösszehasonlító vizsgálatok is azt igazolják, hogy sem a hazai, sem a külföldi hibridek nem jobbak a mi nemesítésünk eredményeinél. A vágási eredmények az EUROP-minősítés alapján is kiválóak, 52-58 százalékos színhúst adnak, különböző tartási és takarmányozási módok mellett, különböző vágóhidakon. Külön előnyünkre szolgál, hogy a Ka-Hyb sertéseknél nagy a variációs lehetőség, és így gyorsan tudunk alkalmazkodni a piaci igényekhez. Igaz azonban az is, hogy ma már csak azok a termelők tudnak talpon maradni, akik kevesebb takarmányból, kevesebb költséggel képesek az EU-igényeknek megfelelő minőségű árut előállítani. Mivel az EU-csatlakozás közeledtével a terméket egyre kevésbé lehet támogatni, ezért az ágazatnak egyéb kiegészítő lehetőségekre van szüksége, gondolok itt elsősorban az új technológiák bevezetésére, a termelés körülményeinek javítására. Úgy vélem, hogy az ágazat az új kihívásoknak meg fog felelni, és képes lesz évente 7-8 millió sertés előállítására, a környezetkímélő eljárások folyamatos bevezetésével és fokozottabb érvényre juttatásával.