Jelentős mennyiségű csapadék nem hullott ebben az időszakban, a hónap egyetlen napján sem borította az ország területét egybefüggő hótakaró. A szórványos havazások hatására helyenként kialakult ugyan jelentéktelen, 1-6 cm közötti vastagságú hóréteg, ami azonban sehol sem bizonyult tartósnak.

A decemberi rekord hidegek jelentős fagykárai után tehát csak a január eleji hideg napokon és főként az északi, északkeleti vidékeinken jelentkezhettek újabb fagykárok. Az ország más területein a hőmérséklet azonban nem sülylyedt –15 fok alá, az ennél mérsékeltebb hidegeket pedig a gazdasági célú növények többsége képes jelentősebb károsodás nélkül elviselni.

A tél eddigi, hátunk mögött hagyott időszakát figyelembe véve összességében azonban mégsem ennyire kedvező a helyzet. A decemberi rekord hidegeket a gabonák csak úgy viselik el, hogyha hótakaró fedi őket, ez a kritikus napokon, szerencsére, így alakult. A hótakaró feletti erős lehűlés nyomán viszont jelentős fagykárokat regisztrálhattunk, amelyek máris érzékelhetőek. A Szeged környéki barackosok termőrügyei 90–100%-ban pusztultak el, és a borvidékeken a szőlő is eltérő mértékben, de jelentősen károsodott. Pontosan csak később felmérhető, de számottevő kár keletkezett a hazai dísznövény-állományban is.

A tél első felének időjárása következtében a tavaszi munkák egy részét át kell ütemezni. Sokan például máskor már január-februárban elkezdik a gyümölcsfák és a szőlő metszését, ez más években természetes is lehet, de az idén ehhez a művelethez meg kell várni azt a pillanatot, amikor a növények nedvkeringése elindul, és megkezdődik a rügyek duzzadása. Ezt követően már láthatóvá válik az, hogy mely hajtások és rügyek épek. A körültekintően elvégzett metszés jelentősen csökkentheti a téli fagykárok mértékét.

A tél alacsony átlaghőmérséklete a jelentős károk mellett némi hasznot is hozott. A különböző, viszonylag védettebb helyeken áttelelő rovarkártevők száma megritkult, így tavaszi és nyári megjelenésük sem lesz olyan tömeges mértékű, mint az elmúlt években.

Az elkövetkező, legrövidebb téli hónap és a következő hetek időjárásáról a következő előrejelzés állítható fel:

Február második felében a napi csúcshőmérséklet végig a pozitív tartományban marad. A maximumok előbb +2, +3 fok között alakulnak, majd fokozatos emelkedés után március közepén már 9, 11 fok közé várhatók. Az éjszakák március elejéig fagyosak lesznek. Február környékén ugyan még –5, –6 fokig sülylyed a hőmérő higanyszála, de március 4-re gyakorlatilag megszűnnek az éjszakai fagyok és a későbbiekben csak elvétve süllyed 0 fok alá a hőmérséklet.

A felmelegedés más évekhez viszonyítva most lassabb, fokozatosabb lesz, mint ahogy ezt az ábrán látható, sokévi átlagot jelző görbe mutatja.

Az előttünk álló időszakban továbbra is csak kevés csapadék várható. A szórványos, kisebb esők, havasesők után csupán március első napjaiban várható jelentősebb csapadék, majd a hónap közepéig ismét csak kisebb esők várhatók.

Bőven lesz viszont részünk napfényben, az időjárás alakulása kedvez majd a szezon eleji mezőgazdasági munkáknak. A talajok kellően megszikkadnak, így a gépi szántás és a korai vetés is egyaránt időben elvégezhető. A gyümölcsfák meginduló nedvkeringése nyomán egymástól megkülönböztethetőek lesznek a fagykárt szenvedett és az ép hajtások, így a metszéssel és a szakszerűen elvégzett munkákkal jelentősen mérsékelhetjük az idei tél kártételeit.