Az idén azonban ezek a munkák még előbb elkezdődtek, volt, aki már februárban hozzálátott a vegyszeres gyomirtáshoz. A túl korai melegnek és a szabad földfelületeknek köszönhetően a rejtőzködő gyomok a legkisebb esők hatására is azonnal kibújtak. Egyes helyeken már olyan szép kamillacsoportokat lehet látni, mintha a termelők azt vetettek volna. Ezek a gyorsan növő gyomok azonban az egész vegetáció ideje alatt elveszik a vizet, a tápanyagot, sőt, később még a napfényt is a repce elől. Aratáskor aztán nagy zöldtömegükkel foltokként jelennek meg a tábla felületén, a kombájnt is gyakori leállásra kényszerítve. Ugyanazt a hatást okozzák, mint korábban a sűrű vetés, aminek eredményeképpen egyszárú repcenövény fejlődik, jelentős terméscsökkenést, jövedelemkiesést okozva.

Időben védekezni

A repce teljes vegetációs időszaka alatt célszerű folyamatosan figyelemmel kísérni a várható termést és a termesztésre fordított költségeket, a felvásárlási árak ugyanis annak ellenére nyomottak lesznek, hogy az iparnak nagy szüksége van a repcére.

A védekezésre visszatérve: bizonyára minden termelő permetezett már egyszer, március elején, a szárormányos kártételének megelőzésére. Ha nem, ezt azonnal tegye meg! A sárgatálak megmutatják az összes kártevőt, aki ilyen eszközzel rendelkezik, az könnyen meghatározhatja, hogy mikor kell permeteznie.

Az idén sok kártevő megjelenésére kell számítanunk, mert a decembert kivéve nem volt igazán hideg tél, így legalább három permetezés költségét kell beterveznünk. Jó, ha időben gondoskodjunk a környezetkímélő, hosszú hatású szerek (Nurelle D, 0,6 l/ha, Sumi-alfa 0,2-0,3 l/ha, stb.) beszerzéséről. Ne feledkezzünk meg az esetleges keretvédekezésekről sem, ezért kell gyakran figyelni a táblákat.

Március második felében már a második permetezésről kell gondoskodnunk. A növényvédőszeres permetléhez most kell hozzákeverni az Atonikot (0,6 l/ha), a Polybórt (4 l/ha), a Solubórt (4 kg/ha), esetleg más mikroelem-keverékeket (keserűsó). Az Atonic a sok becővel létrejövő, korai elágazódást biztosítja, a bór pedig elsősorban a megtermékenyülést segíti, azaz a becőnkénti magszámra hat. Egy jól alkalmazott bórkezeléssel, vagy akár az Atonikkal 20-25%-kal nagyobb termést is elérhetünk.

A költségkímélés érdekében ezekkel együtt, egymenetben célszerű a gombaölőszereket (Thiovit 1 kg/ha) is kijuttatni. A repce ugyan nem érzékeny a betegségekre, de a szárormányos által fúrt lyuk következtében a növényen nyílt sebek keletkeznek, és – ha az időjárás is kedvez ennek – akkor az addig megbúvó gombaspórák azonnal támadnak. Kártételüket pedig csak majd aratás előtt vesszük észre, amikor a repce kidől, az aprómagok pedig elhullanak.

Hamarosan elkövetkezik a második fejtrágyázás ideje, amit azért végzünk, hogy a növekedés legintenzívebb periódusában megfelelő mennyiségű, könynyen felvehető nitrogén és kálium álljon a feltalajban rendelkezésre. Azért érdemes még most növény-, illetve talajmintát – erre a néhány elemre vonatkozó – gyorsvizsgálatra beküldeni, mert az eredmény ismeretében nem adunk ki tápanyagokat feleslegesen, illetve hiányosan.

Egymással összefogva

Aki egyedül gazdálkodik, vagy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, annak érdemes szaktanácsadót felkérnie. Erre is szerezhető támogatás. Nem szégyen, ha valaki a gyorsan változó szerek legújabbjait nem ismeri, de tudni kell választani, hiszen némelyik közülük méregdrága és nem is környezetkímélő. Azért is célszerű segíteni egymásnak, mert a kórokozók, kártevők nem ismernek birtokhatárokat.

Azon is el kell gondolkodni, hogy a szomszédainkkal (sógor, koma, testvér) összefogva egy gép, egyfajta szer igénybevételével egyidőben szinte az egész határban el lehet végezni a védekezést.

A további beruházásokról is szóljunk néhány szót. Természetesen, ha új eszközöket vásárolunk, akkor mindig a legmodernebbet kell választani. Nem szükséges azonban mindenáron a kiállításokon reklámozott csodagépeket megszereznünk, sőt, a családi gazdaságoknak nyújtott lehetőségeket sem kell feleslegesen kihasználni, mert egyszer a kölcsönöket is vissza kell fizetni. Mérlegeléskor fontos szempont lehet a gép egész évre kivetített kihasználhatósága, sőt, nem árt, ha már most eszünkbe jut, hogy egyszer, az elavulást követően a roncsok, a szemét elhelyezésének gondja is ránk hárul majd. Tanuljunk ebben a kérdésben nyugati szomszédainktól!

Az értékesítésre is gondoljunk!

Most, amikor már látjuk, hogy repcetábláink átteleltek, azon is időben el kell gondolkodni, hogy a termést miképpen értékesítjük. Repcéből bármekkora mennyiséget el lehet adni, mind magként, mind olajként, Európa 2012-ig biztos vásárlónak számít, de az értékesítéshez a legjobb csatornát kell megtalálni. Földrészünk nyugati országaiban sokkal nagyobb mértékű ennek a növénynek az élelmiszeripari felhasználása, mint idehaza, mert a belőle nyert olaj egészségesebb az állati zsíroknál.

Március végén, amikor a felvásárlók különböző árakat ajánlanak a termésért, érdemes megszervezni a zökkenőmentes értékesíthetőséget – szakmai kollégium, Cereol stb. –, hiszen a betakarításkor, azzal egyidőben kell a búza aratásáról is gondoskodnunk.

Akik komolyan, hosszú távon kívánnak gazdálkodni, azok ki kell hogy használják az ágazat kínálta lehetőségeket a raktárak építésére, az öntözési lehetőségek megteremtésére. Ezekkel a beruházásokkal ugyanis kevésbé vagyunk kiszolgáltatottak az időjárás szeszélyeinek, valamint – mivel tábláról eladni mindig csak a legolcsóbb áron lehet – kivárhatjuk a piaci árak kedvezőbb alakulását. A néhány hónapnyi tárolást követő, jól sikerült értékesítés sokat lendíthet tevékenységünk jövedelmezőségén.