Méhn Gábor, a BASF Agrodivízió vezetője megnyitójában a gabonakonferencia elsődleges céljának a gabonatermesztés olyan aktuális kérdéseinek felvetését tartotta, amelyekre neves szakemberekkel együtt, közösen igyekeztek választ keresni színvonalas, az elmúlt évek tapasztalataira épülő előadásokkal.

Tőzsdei lehetőségek

Gaborják Csaba, az Order Rt. igazgatója a tőzsdei árbiztosítási lehetőségekről tájékoztatta a részvevőket. Ma a vetés megkezdésekor, illetve a biológiai érés korai szakaszában a tőzsde az egyetlen olyan piac, ahol a termelők információt kapnak arról, hogy milyen árak várhatók betakarításkor. Sőt, nem csak információt szerezhetnek, de az aktuális árakon valóságosan üzletet is köthetnek, tehát jó előre gondoskodhatnak termékeik értékesítéséről, olyan árszinteken, amelyek biztosítják a termelési költségek megtérülését, illetve amelyeken méltányos üzleti profitot is realizálhatnak.

Az árbiztosítási lehetőségek közül külön említést érdemel az opciós üzletkötés, amely a határidős piacok „legtermelőbarátabb” üzletkötési módja, hiszen a termelők úgy szerezhetnek megfelelő árszinteken eladási jogot, hogy ez számukra nem jelent eladási kötelezettséget, ezen kívül pedig nem kell tőzsdei árkülönbözetet finanszírozniuk, tőzsdei alapletétet letenniük. Opciós üzletkötés esetén a termelő magasabb pillanatnyi piaci árszint esetén szabadon értékesítheti áruját a piacon, miközben a tőzsdén bebiztosíthatja magát a nemkívánatos áresés ellen.

Veszélyes gyomok irtása

Tóth Ádám, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat osztályvezetőjének előadása alapján kiderült, hogy a gabonafélék legjelentősebb nyár elejei gyomfajai – egy 1997. évi gyomfelmérés szerint – az ebszékfű (Matricaria inodora), a mezei acat (Cirsium arvense), a parlagfű (Ambrosia) és a libatopfélék (Chenopodium) voltak. Egy korábbi, 1950-ben végzett felmérésben az ebszékfű és a ragadós galaj (Galium) nem szerepeltek az első 15 legfontosabb gyomfaj között, a mezei acat azonban már ekkor is az egyik leggyakoribb faj volt. A most tapasztalt elmozdulás okai között szerepelnek a tulajdonviszonyokban létrejött átalakulások, a termesztés-technológiai, az időjárási, illetve az agrotechnikai, ezen belül a növényvédelmi technológiában bekövetkezett változások.

A gyomirtási technológián belül az egyes gyomfajok elterjedésében többek között szerepet játszik a hormonhatású szerekkel kezelt területek csökkenése, a költséges szelektív gyomirtószerek alkalmazása, a szulfonil-ureák helytelen használata. A gyomirtási technológiák egyoldalú alkalmazása elősegítette a rezisztens gyomfajok kialakulását.

A búzatermesztés perspektívái

Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem növényvédelmi tanszékének egyetemi tanára, dékánja a hazai búzatermesztés fejlesztési lehetőségeit elemezve kiemelte, hogy az EU-integráción belüli versenyképességünk megteremtése a termésmennyiség racionális növelése mellett megköveteli a minőség jelentős, differenciált piaci igényeknek megfelelő javítását. Ehhez szerinte elengedhetetlen az, hogy a búzatermesztés technológiai lépései közül minden munkafolyamatot megfelelő szinten (inputok mennyisége) és színvonalon (a műveletek kivitelezése) végezzünk el. Ökológiai szempontból (időjárási tényezők, talajadottságok stb.) hazánk területének jelentős hányada alkalmas a minőségi búzatermesztésre, amelynek megfelelő biológiai alapját a jelenlegi, több mint száz korszerű búzafajta jelentheti. A minőségi búzatermesztés kulcskérdését a napjainkban alkalmazott rendkívül alacsony szintű agrotechnikai színvonal javítása eredményezheti. Alapvető szempont a harmonikus, a búza igényéhez igazodó, fajtaspecifikus műtrágyázás megvalósítása.

A másik meghatározó tényező a növényvédelem. A búza integrált szemléletű növényvédelmében az ökológiai, biológiai és agrotechnikai elemek mellett fontos szerepet játszhat a racionális, környezetkímélő peszticidhasználat. A gyomok és állati kártevők elleni védelem mellett Dr. Pepó Péter professzor felhívta a figyelmet a levél- és kalászbetegségek elleni védekezésben a fungicid hatóanyagának és a kezelési idő megválasztásának fontosságára.

Teljes körű védelmet!

Dr. Kövics György, a Debreceni Egyetem növényvédelmi tanszékének docense előadásában a búza gombabetegségek okozta kártételének potenciális lehetőségét elemezte, mesterséges levéleltávolítási vizsgálatai alapján. Megállapította, hogy a termésképzés szempontjából a legkritikusabb lombhigiénés állapotot a fővirágzás – tejesérés – időszaka jelenti, a korai fertőzés (pl. lisztharmat) hatékony gombaölőszeres blokkolásával a gazdasági kár elkerülhető, de szükség van – a jelenleg legveszélyesebb levél- és szárrozsda elleni – második fungicidkezelésre is. Hangsúlyozta a zászlóslevél egészséges állapota megőrzésének fontosságát az alsó levelek irányából történő levélszáradás ellen, hiszen a hiányos, vagy nem megfelelő fungicidkezelésnek legalább 15% termésveszteség lehet a következménye.

A BASF területi szaktanácsadói a kalászosok teljes körű védelméhez adtak átfogó technológiai javaslatot, kiemelve a gyomirtás és a kalászvédelem fontosságát a termelés biztonsága szempontjából. Szó esett a Solar+Duplosan DP+Granstar gyomirtásban elfoglalt helyéről, a Juwel intenzív búzatermesztésben betöltött szerepéről és a Tango a gabonatermesztést, illetve a minőséget veszélyeztető megbetegedések elleni hatékonyságáról.

A gabonakonferencia több mint 600 résztvevőnek szolgált olyan információkkal, amelyek ismeretében a gabonatermesztés a jövőben nagyobb biztonsággal és hozammal folytatható.