MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Mit kell tudni a perújításról?

Jász-Nagykun-Szolnok megyei olvasónk panaszai akkor kezdődtek, amikor lakóingatlana mellé a régi helyett új szomszéd költözött.

2002-03
[ tartalomjegyzék ]

 

A régi szomszéd meglehetősen sok csirkét tartott ugyan, de emiatt közöttük nem volt vita. Az új szomszéd, akinek a karámja (kifutója) két méterre se volt olvasónk kerítésétől, azonban rögtön három lovat „költöztetett” olvasónk mellé. A trágya összegyűjtését és annak zárt tárolását sem oldotta meg az új szomszéd, s ennek a bűze, valamint a lovak futtatása által felvert por, valamint a sok döglégy szinte pokollá tette az addig az „unokák paradicsomaként” szolgáló ingatlant.

Olvasónk végül kihívta az ÁNTSZ helyi intézetét ellenőrzésre, akik határozatukban a lótartót folyamatos rovar- és rágcsálóirtásra, valamint a karám rendszeres takarítására, illetve a trágya zárt tárolóban történő tárolására, illetve elszállítására kötelezték. A szomszéd ennek hatására egy lakókocsiból átalakított zárt trágyatárolót szerzett be, de a rendszeres takarítás hiánya, az állatok futtatása miatti por, s a közelségük okozta szagok még mindig sok probléma forrását jelentették.

Olvasónk ezután birtokvédelmi kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hivatkozva arra, hogy a szomszéd a védőtávolságokat nem tartja be, illetve, hogy a saját házától jóval távolabbra telepítette lovait, mint olvasónk házától. Hivatkozott még arra is, hogy ásott kútjához, illetőleg medencéjéhez is túl közel (4, illetve 5 méterre) vannak az állatok. Ekkor még nem készült el az önkormányzat ilyen cselekményt korlátozó rendelete, bár ez nem magyarázza azt a tényt, hogy az önkormányzat szinte érdemi vizsgálat, illetve komolyabb indoklás nélkül elutasította olvasónk kérelmét.

Olvasónk ekkor, helyesen, bírósághoz fordult. A második bírósági tárgyaláson, amelyet a helyszínen tartottak, egyezség született a felek között, amelynek értelmében a lótartó vállalta, hogy a karámkerítést átlagosan 6 méterrel beljebb helyezi a saját telke felé oly módon, hogy a karámkerítés OBS-háncslapokból készíti el, melyek a földtől kb. 40 cm-re kezdődnek, és durván 2,5 méteres magasak lesznek. A végrehajtás végső időpontjaként 2001. augusztus 10. napját határozták meg.

Az egyezséget mindkét fél elfogadta, a bíróság azt jegyzőkönyvbe foglalta, s még ott helyben jogerőre emelte, tekintve, hogy mindkét fél lemondott a fellebbezési jogáról.

A végrehajtás azonban mind a mai napig nem történt meg. A lótartó jóval a végrehajtásra megszabott időpont után, 2001. októberében perújítási kérelmet adott be. A perújítási kérelem indokaként a jogi képviselő nélkül eljáró lótartó a következőket jelöli meg: amikor ő az egyezséget kötötte, nem arra gondolt, hogy a karámkerítést készíti el OBS-háncslapokból, hanem hogy a telekhatáron álló kerítést erősíti meg ily módon. Továbbá közli, hogy felesége, aki a telek ˝-ed arányú tulajdonosa, nem vett részt a tárgyalásokon, és nem egyezik bele egy ilyen tartalmú egyezségbe.

Ezen kérelem kapcsán február hónapra tűzte ki a bíróság az új tárgyalást. A tárgyalásokon mindeddig szintén jogi képviselő nélkül eljáró olvasónk kérdezi, mi várható ezen újabb tárgyalás folyamán.

Mindenekelőtt szeretném megnyugtatni olvasónkat: a lótartó perújítási kérelme nélkülöz minden jogi és ténybeli alapot. A Polgári Perrendtartás 262. §-a rendelkezik a perújítási okokról jogerős bírósági egyezség esetén. Ennek alapján perújításról csak akkor lehet szó, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról az egyezség megkötésekor nem tudott. Márpedig arról, hogy a felesége a telken tulajdonos volt, nyilvánvalóan akkor is tudott. A perújítási kérelem első része szintén nem állja meg a helyét, mint egy esetleges perújítás alapja, hiszen a törvény tévedés folytán nem ad lehetőséget perújítás elrendelésére.

A perújítási kérelem folytán elrendelt februári tárgyaláson tehát olvasónknak azt kell kérnie, hogy a bíróság ne adjon helyt a perújítási kérelemnek. Biztos vagyok abban, hogy a bíróság a lótartó kérelmét el fogja utasítani.

Olvasónknak pedig azt tanácsolnám, hogy amennyiben a végrehajtás a lótartó részéről nem történne meg, úgy indítson végrehajtási pert, amely a jogerős egyezség birtokában viszonylag gyorsan lebonyolódik, s így, a területi végrehajtó segítségével a karámkerítés egyezségnek megfelelő felépítése már hathatósabban kikényszeríthető.

dr. Horváth Henriette