Az őszibarack legsúlyosabb betegsége a tafrinás levélfodrosodás, amelynek kórokozója kifejezetten hidegkedvelő, hatását legintenzívebben 2-3 oC átlaghőmérséklet és a csapadékos időjárás mellett képes kifejteni. Lappangási ideje hosszú, 2-3 hét. A megtámadott leveleken először apró piros foltok jelennek meg, majd a levél jellegzetesen torzul. A hőmérséklet emelkedésével a betegség veszélye csökken, a virágzás után már ritka a fertőzés. A levélfodrosodás elleni védekezést megelőző jelleggel kell elvégezni, mert a tünetek megjelenése után a folyamat már visszafordíthatatlan. Két réztartalmú gombaölőszeres kezelés a rügypattanás előtt és utána (a pirosbimbós állapotig) a fertőzés kezdeti szakaszában védelmet nyújt. A virágzás kezdetétől 5-10 naponként, az időjárástól függően szükséges védekezni. Felszívódó és kontakt szerek – külön és kombinációikban – egyaránt felhasználhatók. A felszívódó szerek a kezdeti lisztharmatfertőzés ellen is védelmet nyújtanak, és hosszabb hatástartamúak, mint a kontakt szerek. Ilyen készítmények az Atemi C, a Score 250 EC, a Folicur Solo. A kontakt szerek a levéllikasztó betegség ellen is hatásosak. Ezek: a Captan 50 WP, a Merpan 50 WP, az Orthocid 50 WP, a Buvicid K, a Bravo 500, a Clortosip L, a Mycoguard 500 SC, a Delan 750 EC, a Delan 700 WG, az Efuzin 500 FW, a Tiuran Granuflow.

A meggy legjelentősebb betegsége a virágzáskor fertőző meggymonília. A betegség tünetei a meggy virágán, hajtásán, vesszőjén, ágán és a gyümölcsön észlelhetők. A fertőzés következtében először a virágok fonnyadnak és barnulnak, a körülöttük lévő levelekkel együtt. Később az egész hajtás elszárad. Az egészséges és a fertőzött hajtásrészek határán mézgacsepp jelenik meg. A fás részeken rákos sebek figyelhetők meg, melyeken mézgafolyás látható. A gyümölcsön a sebek körül egyre nagyobbodó barna színű rothadás figyelhető meg, amelyen szürke penészpárnák elszórtan alakulnak ki. A gyümölcs elszárad és a fán marad. A védekezést a tünetek megjelenése előtt kell megkezdeni. A rezes lemosó permetezés nagyon fontos. A virágzás alatt, fehérbimbós állapottól kezdve 2-3 alkalommal védekezzünk, az időjárástól és a szerek hatástartamától függően. A kontakt hatású szerek rövid hatástartamúak. Ilyenek: Dithan FL, Dithane DG, Dithane M45, Manex IL, Vondozeb DG, Vondozeb Plus, Merpan 50 WP, Merpan 50 WDG, Orthocid 50 WP. A felhasználható felszívódó és mélyhatású szerek a Chinoin Fundazol 50 WP, a Kolfugo Super, a Topsin-M 70 WP, a Rovral 50 WP, a Rovral 25 FW, a Ronilan DF, a Sumilex 50 WP, a Chorus 75 WG, a Folicur Solo, a Rubigan 12 EC, a Saprol, a Sporgon 50 WP, a Systhane 12 E, a Systhane MZ és a Topas 100 EC. A vegyszeres védekezés mellett fontos még a mechanikai védekezés is, amely a fertőzött hajtások, ágrészek levágását, szellős lombozat kialakítását jelenti.

A kajsziban az utóbbi években nagy kárt okoz a monília. Tünetei a meggyéhez hasonlók, a betegség gyors lefolyású. Mivel a kajszi igen korán virágzik, az optimális környezeti feltételek (hideg, esős, párás időjárás) kedveznek a kórokozónak. A nagyfokú virágelhalást követi a termőnyárs tömeges elszáradása, ami a következő évek termésére is hatással van. Jellegzetes tünet a fertőzés helye körüli mézgakiválás. Az elhalt virágokon megjelenő penészpárnákról a kórokozó később a megmaradó gyümölcsök rothadását okozhatja. Védekezésre a meggynél felsorolt szereket lehet használni, az ott leírtak szerint.

A szilva esetében is virágzáskor fertőz a monília, de a tünetek csak később, a gyümölcsön jelennek meg. A szilvánál a poloskaszagú szilvadarázs okoz még nagy veszteséget. Lárvái a gyümölcskezdemény felső részén rágják be magukat, és azt belülről kiodvasítják. A gyümölcs belsejét fekete ürülék tölti ki. A kártevő igen korán tömeges gyümölcshullást okoz. A szilván még egy nyílás található, ahol a lárva elhagyta a gyümölcsöt. Szétnyomva a lárva és a károsított gyümölcs poloskaszagú. Védekezésül a virágzás előtt egy és a sziromhullás után a második kezelés szükséges. A következő szerek közül választhatunk: Bulldoc 25 EC, Bi58 EC, Enduro 258 EC, Fyfanon EW, Fyfanon 50 EC, Rogol R 40 EC, Sinoratox 40 EC, Sumi Alfa 5 EC, Decis 2,5 EC, Zolone 35 EC.

Almában ilyenkor három fő kórokozó károsít. Az almafa-varasodás tünetei a rügyfakadás után észlelhetők. A leveleken néhány milliméteres olajzöld foltok láthatók, melyeket barnás bevonat fedhet. Erős fertőzés esetén a foltok jellegzetesen varasak, a levelek lehullanak. A gyümölcs a fertőzés hatására torzul, lehullik. A kórokozó a rügypattanás után jelenik meg, már ekkor védekezni kell ellene. Az egérfüles állapottól zöldbimbóig réztartalmú szerekkel védekezhetünk, ami a tűzelhalás ellen is védelmet nyújt.

Az alma lisztharmat kórokozója a rügyekben telel át. A fertőzött rügyek nem csukódnak be, rojtossá válnak, végükön finom, szürkésfehér bevonat látható. Az ilyen rügyből fejlődő levelek kicsit, keskenyek, szélük befelé görbül. A későbbi fertőzések innen indulnak. Fontos védekezési lépés metszéskor a fertőzött hajtásvégek eltávolítása. A védekezés első lépése a fertőzött rügyekből jelentkező fertőzés megállítása, és utána a lombozat fertőzésmentesen tartása.

Az alma tűzelhalásos betegsége 1996-ban jelent meg Magyarországon. Először a virág, majd a kocsányon keresztül a gyümölcs is megfertőződik, amely fonnyad, megfeketedve mumifikálódik és az ágon marad. A fiatal, még nem fásodott hajtásvégek is fertőződnek, amelyek vége pásztorbotszerűen meghajlik. Ezek a hajtások megbarnulnak, elfeketednek, de nem hullanak le. A fertőzött növények külsőleg olyan benyomást keltenek, mintha tűz perzselte volna meg őket. Meleg, párás időben piszkosfehér, krémszínű baktériumnyálka-cseppek jelennek meg a fertőzött növényi részeken. A fás részeken lilás színű kéregelhalások, fekélyes sebek keletkeznek. A baktérium az ágak rákos sebeiben, a rügyekben telel, ahonnan a virágzás idején eső, szél, rovarok segítségével kerül a virágzatra. A virágzatból és hajtásokból a törzsbe húzódik, gyakran egész ágak teljesen elhalnak.

A mechanikai védekezés során a fertőzött részeket úgy távolítsuk el, hogy az egészséges részből is 40-60 cm-t vágjunk le. A lemetszett részeket azonnal meg kell semmisíteni. A metszőollók fertőtlenítése 10%-os hypó oldattal történjen.

A vegyszerek védekezés lehetőségei: Rügyfakadástól pirosbimbós állapotig réztartalmú készítményekkel kell permetezni. Bőséges permetlémennyiséget juttassunk ki. A pirosbimbós állapot után ezek a készítmények a perzselés veszélye miatt már nem használhatók. Virágzás idején a növényegészségügyi hatóság indokolt veszélyhelyzetben az árugyümölcsösökben engedélyezi a leghatásosabb antibiotikum hatóanyagú Streptomicin készítmény beszerzését, és felhasználását. Mások a virágzás kezdetétől az Aliette 80 WP-t 3-4 kg-os dózisban, majd sziromhullástól a termés viaszosodásáig Kasumin 2 L készítményt 4 l/ha dózisban 3-4 alkalommal alkalmazhatják.