Ennek legfőbb jele, a január 20-a után következő szokatlanul enyhe idő februárban is folytatódott. Az éjszakák még gyakran fagyosak voltak, de a nappali órákban már sehol sem mértek 0 fok alatti hőmérsékletet. Március első felében szintén voltak hidegebb éjszakák, de viszonylag ritkán, és az ekkor mért negatív hőmérsékletek sem voltak túl alacsonyak.

A nappali felmelegedés mértéke már februárban gyakran elérte a 8-10 fokot, ami napi +5, +7 °C-os középhőmérsékletet jelent. Ilyen enyhe időben megkezdődik a gabonák és gyepek fejlődése, és a fás növények nedvkeringése is megindul. A jelenlegi állapot alapján arra következtethetünk, hogy idén – a kemény téli hideg ellenére – korán bekövetkezik a rügyfakadás és a virágzás.

Az enyhe idő segíti a fák, illetve a szőlő elfagyott virágrügyeinek és hajtásainak felismerését. Így a metszést – a fagykárok figyelembevételével – a szokásos időben elvégezhetjük. Úgy tűnik, hazánk területének jelentős részén jó szőlő- és gyümölcstermésre számíthatunk, súlyosabb – a hideg okozta – károk inkább az ország déli, délkeleti megyéiben keletkeztek.

A tél során kevés csapadék hullott, így az őszi állapothoz képest a felső, egy méteres talajréteg nedvességtartalma alig változott. Ezekben a hetekben a talajok 0-50 cm-es rétegében 50-70%-os, az 50-100 cm-es rétegben 70-90%-os a telítettség. Ez az átlagosnál 10-15%-kal kevesebb, de a növények kezdeti fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget mindenképpen biztosítja. Jelenleg ugyanis az 1 m mély, átlagos minőségű vályogtalajban 150-160 mm víz áll a növények rendelkezésére.

A talajok vetési szintben mért hőmérséklete már február közepére elérte az 5, 6 fokot a nappali órákban, így a korai növényeket – a borsót és zöldségféléket – már ebben az időszakban el lehetett vetni. Március első napjaiban pedig a tavaszi gabonák is a földbe kerülhettek.

A sokszor párás, ködös és borult időben kevés volt a napsütés, így a zárttéri termesztéssel foglalkozó gazdáknak idén sokba kerül a primőr zöldségfélék előállítása. A fokozatosan erősödő felmelegedés február második felében azonban már jelentős mértékben segítette az üveg- és fóliaházak optimális belső hőmérsékletének elérését, sőt, egyes napokon már szellőztetésre is szükség volt.

A tél első felének hideg napjai jelentősen csökkentették a rovarkártevők egyedszámát és a növényi gombabetegségek áttelelése is nehezebb volt a korábbi évekénél. Ennek köszönhetően idén várhatóan kisebb mértékben kell ezek károsító hatásával számolnunk, mint az elmúlt esztendőkben. Mindezek mellett azért is érdemes alapos tavaszi lemosó permetezést végezni, mert ezzel a fagykárt szenvedett területeken is elejét vehetjük az átlagosnál szerényebb terméskilátások további csökkenésének.

A következő hetek időjárása – előrejelzésünk szerint – a növénytermesztés szempontjából kedvezően alakul. A hőmérséklet várhatóan az évszaknak megfelelően, folyamatosan emelkedik. Március közepétől a napi csúcshőmérséklet országszerte 8, 17 fok között alakul, és április elejéig eléri a 15, 19 fokot. Az éjszakai lehűlés is fokozatosan mérséklődik, a kezdeti 3, 5 fokos minimumok április első napjaira 5, 10 fokra mérséklődnek, és csak április közepén várható ismét kisebb lehűlés.

Csendes, az átlagosnál mérsékeltebb fronthatásokkal kísért időszakra van kilátás. Nem lesz sok csapadék, csupán március 16-a körül és április első harmadának vége felé lehet esőkre számítani. A lehulló 20-30 mm-nyi csapadék azonban nem tudja pótolni a párolgási veszteséget. A talajok tehát tovább száradnak, de a növények a tartalék vízkészletből még kedvezően fejlődhetnek. A további hetek, hónapok során egyre több csapadékra lesz szükség ahhoz, hogy növényeink károsodás nélkül növekedjenek.

Jelentős lesz a napsütéses órák száma, ennek köszönhetően az üveg- és fóliaházak fűtését is számottevően mérsékelhetjük.

A mérsékelt fronttevékenységgel együtt várhatóan az átlagosnál gyengébb lesz a légmozgás, tehát a most előttünk álló időszakban viharos erejű szelektől nem kell tartanunk.