![]() |
MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap |
|
![]() |
A kukorica – széles sortávolsága és kezdeti lassú növekedése miatt – a kelése utáni hetekben érzékenyen reagál a gyomosodásra. Minél később irtják ki a gyomokat, annál nagyobb lesz az általuk okozott terméscsökkenés. A kukorica természetes gyomelnyomó képessége a növény 7-8 leveles korától kezdve, a sorok záródásával fokozatosan alakul ki. A kukoricában nagyon sok gyomfaj jelenhet meg. Az egyéves kétszikűek közül leggyakrabban a szőrös disznóparéj, a parlagfű, a fehér libatop, a csattanó maszlag, az árvakelésű napraforgó, a selyemmályva, a varjúmák, a szerbtövis, a szélfű és a keserűfűfélék jelentkeznek. Az egyéves egyszikűek közül főként a kakaslábfű, a különböző muhar fajok és a vadköles okoz gondot. Különösen veszélyesek azonban az évelő gyomnövények, a kétszikűek közül a hamvas szeder, a folyondár, a mezei acat, az egyszikűek közül pedig a fenyércirok, a tarackbúza, a nád, illetve a csillagpázsit. A gyomnövények leküzdésére nagyon sok rendkívül hatékony gyomirtó szer áll rendelkezésre. Ezek használata nagy odafigyelést, megfelelő szakmai hozzáértést igényel a felhasználótól. Az utóbbi években a ma használatos szerek dózisai egyre csökkennek. A gyomirtók egy részét alapgyomirtásra használhatjuk. A kukorica vegyszeres alapgyomirtását különböző időpontokban lehet elvégezni. Így: 1. Vetés előtti kipermetezve – bedolgozás nélkül. Néhány gyomirtó szert – például a Merlin 75 WG-t – így szokás kijuttatni, de ez nem elterjedt eljárás. 2. Vetés előtti permetezve – azonnali talajba dolgozással (presowing). Régen nagyon elterjedt volt ez a módszer, főként amikor a köles és a fenyércirok magról kelő egyedei ellen még csak egyedül így lehetett eredményesen védekezni. Az eljárás előnye száraz tavaszokon mutatkozik meg, ekkor ugyanis rendkívül jó hatásfokú. További előnye, hogy a gyomirtó munkafolyamat időtartama meghosszabbodik, ami nagyobb gazdaságokban lehet fontos. Hátránya, hogy a kijuttatás idején a terület gyomnövényzete nem felvételezhető, így ezzel kapcsolatban az előző évi adatokra kell hagyatkozni. Mivel ezek a szerek fényre elbomlanak, a kijuttatással együtt azonnali bedolgozásukat is el kell végezni. (1. táblázat) 3. Vetés után, kelés előtti permetezés (preemergens). Az ilyenkor alkalmazott gyomirtók a bemosó csapadék segítségével kerülnek a talajba, és a csírázó gyomnövényeket pusztítják. Csak jól előkészített, aprómorzsás talajon tudnak megfelelő hatást kifejteni. A kezelést követő két héten belül legalább 10 mm csapadék szükséges a hatásuk kifejtéséhez. A csapadék elmaradása vagy késése esetén gyomirtó hatásuk jóval gyengébb. Többféle hatóanyagú, ilyen típusú szer van. Az egyik csoport az egyszikűeket, a másik a kétszikűeket pusztítja, ezért kombinálni kell őket, de gyári kombinációk is kaphatók. Ezek a szerek az évelő gyomok ellen hatástalanok. (2. táblázat) 4. A preemergens kezelés egyik változata az ún. pre/poszt-emergens, ami azt jelenti, hogy a szer a kukorica szempontjából kelés előtti (preemergens), a gyomok tekintetében azonban nem az, hiszen azok már kikeltek (posztemergens). A módszer során a magágyat korán elkészítik, a gyomok kikelnek. Ebbe az ülepedett (és gyomos) magágyba vetik a kukoricát, és a táblában azonnal permeteznek. A módszer előnye az, hogy a nehezen irtható köles ellen is biztonságosan és hatásosan használhatók olyan preemergens gyomirtó szerek is – pl. Igran Combi 500 FW –, amelyek a klasszikus preemergens kezelés formájában a fent említett gyomra hatástalanok. 5. Korai állománykezelés (korai posztemergens) Néhány kelés előtti (preemergens) szert lehet a kukorica szögcsíra-kétleveles állapotáig használni. Ezeket a szereket csillaggal (*) jelöljük. A korai állománykezelések során nemcsak a kukorica, hanem a gyomok fejlettségét is figyelembe kell venni. A magról kelő kétszikű gyomok 2-4 levelesnél, míg a magról kelő egyszikűek 1-3 levelesnél nem lehetnek fejlettebbek. Ennél fejlettebb gyomok esetén hatáscsökkenéssel kell számolni. Amennyiben bemosó csapadék nem várható, akkor ezt a kezelést érdemes alkalmazni, mivel a gyomnövények fiatal leveleiken keresztül veszik fel a hatóanyagot. A kezelés utáni csapadék hosszabb hatástartamot biztosít, mivel a szer ekkor a talajon keresztül is kifejti hatását. 6. Clearfield technológia Ez a technológia csak az imidazolin hatóanyaggal szemben ellenálló kukorica hibrideknél alkalmazható. Napjainkban lehet ilyen fajtákat kapni. A készítményeket korai állománykezelésre kell használni a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelésekor. Az évelő gyomfajok közül a mezei acat, a tarackbúza, a fenyércirok ellen mérsékelt hatékonyságú. Az utóveteményre vonatkozó megkötéseket az engedélyokiratban előírtak szerint szigorúan be kell tartani! (3. táblázat) Jó gyomirtó hatás abban az esetben várható, amennyiben pontos információink vannak a tábla gyomösszetételéről, és a kombinációs partnereket ennek megfelelően állíthatjuk össze. A dózis megválasztásánál vegyük figyelembe a talaj kötöttségét és humusztartalmát. A későbbi állománykezelésekről a következő lapszámban fogunk tájékoztatást adni. |
|