Cikkünkben a Terméktanács működésével kapcsolatos, az ágazatban dolgozók számára fontos információknak kívántunk utánajárni.

Mikor alakult a Tej Terméktanács, milyen feladatai vannak és melyek a legfontosabb céljai? – legelőször erről kérdeztük a szervezet ügyvezető igazgatóját, Berki Viktort.

A Tej Terméktanács 1992-ben alakult, önálló jogi személyiségű társadalmi szervezet, amely önkéntes társulással és határozatlan időre szerveződött.

Tevékenysége országos, kiterjed a tejvertikum valamennyi szereplőjére, így a tejtermelőkre, tejfeldolgozókra, kereskedőkre, tejgyűjtőkre és a fogyasztókra is – kezdte válaszát az ügyvezető. – A Tej Terméktanács célja a tejtermékpiac összehangolása, amely lényegében a tejtermelés, a -feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összhangjának, a tejpiaci egyensúlynak megteremtését jelenti a piacgazdaság feltételei között.

Feladatunk továbbá, hogy együttműködjünk az Agrárrendtartási Hivatallal, a Tárcaközi Bizottsággal és a tejvertikum irányításában, érdekképviseletében résztvevő más szervekkel.

Az elmondottak szerint tehát a Tej Terméktanács lényegében egy érdekegyeztető fórum, amelynek tagja lehet minden tejtermelő, tejfelvásárló, tejfeldolgozó, kereskedő és fogyasztói érdekvédelmi szervezet, amely a Terméktanács Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja.

Milyen eszközök állnak az önök rendelkezésre céljaik megvalósításához?

A Tej Terméktanács céljai megvalósításához felhasználhatja mindazokat az eszközöket, amelyeket az agrárpiaci rendtartásról szóló hatályos jogszabályok a Terméktanács hatáskörébe utalnak, illetve azokat a jogszabályokat, amelyek a Tej Terméktanács céljainak elérését lehetővé teszik.

Hány tagja van a Tej Terméktanácsnak, és milyen súllyal szerepelnek a szervezetben a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók, a kereskedők és a fogyasztói érdekvédők?

A Tej Terméktanácsnak 2001. december 31-én 27.638 tagja volt. A tagság jelentős részét a tejtermelők alkotják, az ő létszámuk meghaladja a 26.000 főt. A tejfeldolgozók létszáma, az üzemek koncentrálódása következtében lecsökkent, így jelenleg 60 feldolgozó tagunk van. A feldolgozók között vannak olyanok, amelyek a hazai tejnek egyenként több mint 15%-át dolgozzák föl.

Szervezeteinkben mindenhol az egyenlő képviseleti elv a jellemző. A Tej Terméktanács küldöttközgyűlésének létszáma 90 fő, amelyből 43 fő a tejtermelők és a tejgyűjtők, 43 fő a tejfeldolgozók, kereskedők és 4 fő a fogyasztók képviseletében vesz részt a küldöttközgyűlés munkájában. Hasonló elven alakul ki az elnökség létszáma is, ahol a termelőket 10 fő, a feldolgozókat 10 fő, a fogyasztóvédőket pedig 1 fő képviseli.

Azt tudjuk, hogy a Tej Terméktanács egyik legfontosabb feladata a kvótakezelés. Mit jelent ez közelebbről az önök munkájában?

A Terméktanács a 46/1995. (XII. 29.) és az 5/1997. (I.30.) FM-rendelet előírásainak figyelembe vételével határozza meg a termelők egyéni kvótáját. A korábbi évek fejlesztései, beruházásai, valamint az állatállomány minőségi cseréjének termelésnövelő eredményei megjelentek a termelésben, ugyanakkor a tejtermelés növekedését nem követte a kvóta növekedése. A többletigény kielégítése érdekében a Tej Terméktanács közbenjárt az FVM-nél az országos kvóta mértékének 100 millió literrel történő megemeléséért. Ennek eredményeképpen az FVM a 2000. évre a termelési kvóta nagyságát 2000 millió literben határozta meg, és ez érvényes a 2001. és a 2002. évekre is.

Kvótakezelésünk alapját a hivatkozott rendeletek adják, amelyeknek lényege, hogy a tag a részére kiadott kvótától plusz-mínusz öt százalékkal térhet el. Az ezt meghaladó eltéréseket a rendelet szankcionálja, negatív eltérés esetén kvótamegvonással, ha az eltérés pozitív irányú, akkor a Tej Terméktanács által meghatározott büntetést kell a felvásárló feldolgozónak fizetnie. A büntetés mértéke jelenleg a kvótával rendelkező termelők esetében 30 Ft/l, a kvótával nem rendelkező termelők esetében pedig 45 Ft/l.

A kvótakezelésen túlmenően fontos feladatuk a tejpiaci egyensúly megteremtése, a tejtermelés és az értékesítés harmóniájának fenntartása.

A tejtermelés szezonális ingadozása miatt a nyári időszak mindig tejtöbbletet eredményez, amelynek levezetéséről gondoskodni kell, s ez a feladat jelentős megterhelést jelent az ágazat minden szereplője számára. A szezonálisan jelentkező tejtöbbletek kivonása rendkívül fontos a tejpiaci egyensúly megteremtésében. Ezért tartjuk fontosnak a tejpor értékesítési támogatását a belföldi tovább felhasználás esetén, hogy a támogatott importtal szemben a hazai tejpor versenyképes maradjon. Támogatjuk a készletfinanszírozást, és veszteségtérítést is biztosítunk a tejtöbblet külpiaci levezetésére. Meggyőződésünk, hogy az ezekre fordított összegek messze eltörpülnek ahhoz a termelőalapokat veszélyeztető kárhoz viszonyítva, amelyet a többletek árletörő hatásaként jelentkező piaci összeomlás okozna.

A tejpiaci egyensúly fenntartásának fontos eleme a belpiaci értékesítés ösztönzése, amelynek különös jelentőséget ad az, hogy hazánkban a tej- és tejtermékfogyasztás a táplálkozás-élettanilag szükséges szint alá csökkent. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy növekvő belföldi fogyasztással számolunk, és minden tagvállalatunk jelentős erőfeszítéseket tesz a hazai tej- és tejtermék-értékesítés fokozására. A Tej Terméktanács 1997-ben kezdte meg közösségi marketing tevékenységét a tejfogyasztás növelése érdekében. Ennek jellemzője, hogy cég- és márkasemleges, a tej- és a tejtermékek táplálkozás-élettani előnyeit és egészségmegőrző hatását hangsúlyozza.

A magyarországi egy főre jutó évenkénti 170 literes tejfogyasztás alig több mint fele az EU-tagállamok 300 literes átlagának. Sok család számára az utóbbi időben a tej és a tejtermék már a luxuskategóriába került, ami különös jelentőséget ad az iskolatej-programnak. Hogyan alakul napjainkban az iskolatej fogyasztása, hozzávetőlegesen hány gyermeknek jut iskolatej?

Az egészségnevelésben és a felnövekvő nemzedékek tejfogyasztásra szoktatásában fontos szerepe van az iskolatej-akciónak, amely először Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került bevezetésre 1988-ban, s azóta a résztvevők köre fokozatosan bővült. Napjainkban, az akcióban részt vevő megyék száma hét, és mintegy 450 ezer gyermek részesül ellátásban. Ez a szám még messze elmarad a kívánatostól, aminek okát abban jelölhetjük meg, hogy néhány központi szerv és a helyi önkormányzatok sem ismerték fel az ügynek a ráfordítás nagyságát messze meghaladó jelentőségét.

Az utóbbi időben a magyar piacon is megjelentek az imitált tejtermékek, a különféle „reggeli italok”, a „frissföl”, a „krémföl”, a növényi zsiradékot tartalmazó fagylaltalapanyag. Ezek a tejtermék-helyettesítők tejből készült társaiknál mintegy 15-20 százalékkal olcsóbbak, és egyre jelentősebb szeletet hasítanak ki maguknak a tejpiacon, annak ellenére, hogy a tejben megtalálható fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat nem, vagy csak csökkentett mértékben tartalmazzák. Mi a Terméktanács álláspontja az imitált tejtermékekkel kapcsolatban?

Ezek a termékek az utóbbi időben elég nagy teret nyertek, ami részben „viszonylagos” olcsóságuknak, részben pedig annak köszönhető, hogy a fogyasztó nem ismeri, nem tud különbséget tenni az ilyen és a valódi tejtermékek között. A forgalmazóknak jelentős gazdasági előnyük származik az ilyen termékek forgalmazásából, így ezek tere egyre bővül. A Tej Terméktanács nem támogatja az ebbe a körbe tartozó termékek forgalmazását, sőt a legutóbbi közgyűlésünk szankciókat léptetett életbe a forgalmazókkal szemben, megpróbálva gátat vetni a parttalan növekedésnek. E termékek egészségügyi hatásait nem ismerjük pontosan. Egyet azonban világosan kell látni: az emberi szervezet számára a természetes alapanyagokból készült termékek a legelőnyösebbek.

2001-ben mintegy 24 százalékkal kellett többet fizetnünk a tejért, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a fogyasztás hozzávetőlegesen 10 százalékkal csökkent, és csökkent a tejtermelő tehenek létszáma is. Az unióbeli és a hazai élelmiszerek fogyasztói árát összehasonlítva kiderül, hogy a tejárak között a legkisebb a különbség. 2002-ben folytatódik ez a tendencia?

Sajnos a tej árát az előállítására fordítandó költségek határozzák meg, és ezek a költségek az elmúlt időszakban az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek. Reméljük, hogy ez a költségnövekedés a jövőben mérséklődik, miáltal a tej árának sem kell az átlagosnál nagyobb mértékben nőnie. Ezt támasztja alá az is, hogy 2002-ben a tej felvásárlási ára csak az infláció mértékével emelkedett.

Befejezésül fel kell tennünk a magyar agráriumban tevékenykedők számára visszatérő kérdést. Ön szerint milyen hatással lesz a tejvertikumra az európai uniós csatlakozás, mekkora termelési kvótát kellene az országnak Brüsszeltől megszereznie?

Ez a kérdés rendkívül fontos a tejágazat számára, mert a kvóta nagysága az ágazat jövőjét határozza meg. Azt gondolom, hogy az a kvótaigény, amit a kormány megadott, megfelel a valóságnak. Tény, hogy a tej- és tejtermékfogyasztás 1987-hez viszonyítva jelentősen visszaesett. Ennek ellenére hiszek abban, hogy az életszínvonal javulásával párhuzamosan nő a lakosság tejfogyasztásának mértéke, amit célszerű lenne hazai termelésből kielégíteni. Ezért nagyon fontos, hogy a tárgyalásokon milyen mértékben tudjuk megvédeni érdekeinket, és biztosítani a jövő termelői alapjait.