Mindez, a korábbiaknál magasabb átlaghőmérsékleteknek köszönhetően, a vegetáció fejlődésének gyors megindulását is magával hozta, aminek eredményeképp áttelelő növényeink jelenleg mintegy 2-3 hetes fejlődési előnnyel rendelkeznek. Ez a tény a mezőgazdaság szempontjából nem jelent hátrányt, hiszen a kaszálók, legelők fűállománya az átlagosnál hamarabb biztosíthatja az állatállomány egy részének takarmányozását, illetve a gabonák esetében – ha a tendencia folytatódik –, az aratás időpontja is korábbra tevődhet.

Szintén az enyhe időjárásból következett a kajszibarack és a mandula idei, március közepén elkezdődő virágzása, aminek viszont nem örülhetünk egyértelműen. A mostanihoz hasonló, korai kitavaszodások legtöbbször ugyanis olyan erőteljes lehűlésekkel folytatódnak, amelyek rendszerint fagyokkal együtt jelentkeznek. Ebben az évben is ez történt, március második felében ugyanis több alkalommal faggyal köszöntöttek be az éjszakák, néha csupán kisebb körzetekben, számos esetben viszont az egész országban nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ahol ezek a fagyok kinyílt virágokat találtak, ott a kajszi, a mandula, sőt a korai őszibarack is károsodott. Az április első felében kialakult komoly fagyok pedig már a meggy- és cseresznye-, valamint az őszibarackvirágokban is kárt okozhattak.

A fagyok mellett a mostani enyhe tavaszkezdet kevés csapadékkal érkezett. Talajaink így a tenyészidőszak kezdetére csupán 50-70%-ig telítődtek nedvességgel, sőt a felső 10 cm-es rétegben a termőréteg víztartalma 20%-nál is kevesebb volt. A száraz talajokon ugyan jól lehetett dolgozni, de az elvetett magok keléséhez és kezdeti fejlődéséhez ez a vízmennyiség nem elegendő.

A talajhőmérséklet a vizsgált időszakban szintén nagy eltéréseket mutatott; többször meghaladta a hőigényesebb növényeink vetéskori szükségletét, máskor viszont a hidegtűrő növények számára szükséges hőmennyiséget sem biztosította.

Az enyhe idő jellemzően gyenge légmozgással, vagy akár teljes szélcsenddel párosult. Ezek a sajátosságok megfelelő körülményeket biztosítottak a növényvédelemhez, amire akkor is nagy szükség van, ha a decemberi szigorú időjárás alaposan megritkította a növényi rovarkártevőket. Ezzel együtt kedvező jelenség, hogy a légnedvesség mértéke többnyire nem volt elegendő a gombakártevők gyors szaporodásához.

Összességében megállapítható, hogy az időjárás eddigi alakulása csak részben felelt meg növényeink alapvető igényeinek. Ennek következtében a gabonák jelenleg közepesen fejlettek, a gyümölcsvirágok pedig sok helyen jelentős fagykárt szenvedtek.

Az időjárás további, kedvező alakulása természetesen sokat javíthat a növények állapotán. A gabonatermés ennek megfelelően akár kiváló is lehet, a virágzó fák jelentős fagykárosodása viszont kevesebb gyümölcsöt ígér.

További előrejelzéseink azt valószínűsítik, hogy április végén és május első felében nem kell fagyokra számítanunk, a minimum hőmérsékletek ugyanis 5-10 fok között alakulnak. A napi csúcshőmérsékletek kisebb ingadozásokkal folyamatosan emelkednek, az április végi 15-20-hoz képest május közepére elérhetik a 20-25°C fok-ot.

Ezzel együtt remélhetőleg a várva várt esők is megérkeznek. Jó hír ebből a szempontból, hogy az április végi időjárás kimondottan csapadékosnak ígérkezik. Az ebben az időszakban lehulló csapadékmennyiség valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy a május első dekádjában kialakuló szárazságot és az ezzel járó meleget növényeink jól tűrjék. Május közepén ugyanis ismét elerednek az esők, záporok, illetve időnként zivatarok kíséretében, és ezzel jelentős mennyiségű csapadék érkezhet, ami elegendő lesz a nyári vegetációk kezdeti fejlődéséhez. A kukorica, a burgonya, a napraforgó és számos más növény gyökérzete eléri a mélyebb talajrétegeket, így kevésbé lesz kitéve a felső termőszint gyors kiszáradásának. Az előttünk álló egy hónap időjárása tehát megfelelően biztosíthatja növényeink zavartalan fejlődését, így jelenleg jó eséllyel várjuk a terméskilátások – elkövetkező hetekben bekövetkező – további javulását.