Hazánkban a Duna és a Tisza mentén – Kalocsa és Szeged térségében – a paprika termesztése és feldolgozása évszázados hagyományokra tekinthet vissza. Az utóbbi években 6-8 ezer ha területen termelik a növényt, amelynek feldolgozása során 8-9 ezer tonna őrleményt állítanak elő, ennek a mennyiségnek a felét exportálják, a többi viszont a hazai fogyasztók asztalára kerül.

A fűszerpaprika termesztését sokféle betegség és kártevő nehezíti. A főbb károsítók között fontos szerepet játszanak azok a vírusok, amelyek a növényt minden évben veszélyeztetik, a fertőzés mértéke azonban több környezeti tényezőtől, mint például a fertőzési források jelenlététől, a vírusterjesztő rovarvektorok tevékenységétől, az időjárás alakulásától és a fajta betegségek iránti fogékonyságától is függ. A fűszerpaprikát természetes körülmények között több mint 10 féle vírus fertőzheti, ezek járványos időszakban komoly, akár 60-80%-os termésveszteséget is okozhatnak, tömeges megbetegedést azonban rendszerint a négy legveszélyesebb idéz elő. A dohány mozaik vírus és a paradicsom mozaik vírus egyaránt régóta ismert a szakemberek körében. Mindkettő a talajban maradt növényi maradványokkal, fertőzött vetőmaggal és mechanikai sérüléseken át is terjedhet. A szintén jelentős károkat okozó uborka mozaik vírus és a kisebb kártételű burgonya Y vírus fő terjesztői a levéltetvek, s bár mindkettő mechanikai sérüléseken át is fertőz, maggal nem terjednek. A lucerna mozaik vírus jelentősége évente változik. Terjedése levéltetvek segítségével és mechanikai úton, valamint kisebb mértékben a nem megfelelő vetőmaggal történik. Ezek a vírusok egyedileg, de akár együtt is fertőzhetik a fűszerpaprikát. A betegségek tünetei bizonyos lappangási idő eltelte után jelennek meg, de megbízható meghatározásuk csak laboratóriumi úton lehetséges.

A tavaszi tartós felmelegedés és a megfelelő párásságot biztosító, nem túl erős esőzés kedvez a levéltetvek rajzásának és a paprikatáblába történő betelepedésüknek. Az erős vírusvektor-aktivitással rendelkező levéltetvek betelepedését csapdázással is nyomon követhetjük. A legcélszerűbb a tömeges betelepedés kezdetén védekezni ellenük.

A vírusok elleni megelőző védekezés főbb elemei:

vetésváltás,

egészséges vetőmag, palánta használata,

időbeni védekezés a vírusvektor levéltetvek ellen,

gyommentes környezet,

megfelelő termesztéstechnológia.

A fűszerpaprikának több baktériumos betegsége van. A legjelentősebb a xantomónászos betegség, amelynek főként a meleg, párás, csapadékos időjárás kedvez, és amely június közepétől július végéig okozhat nagy károkat. A betegség tünetei a levélen megjelenő apró foltok, amelyek összefolynak, az egész levéllemez megsárgul, leesik, a szár felkopaszodik, a virágok és a fiatal bogyók lehullanak. A kórokozó vetőmaggal és mechanikai sérüléseken át (művelőeszközzel, széllel) is terjed. A másik jelentős baktérium kórokozó a pszeudomónászos betegség előidézője. Ennek fellépésekor a leveleken apró foltok jelennek meg, amelyek nőni kezdenek, és több cm-es nagyságot is elérhetnek, a levelek közben kanalasodnak, deformálódnak. A baktériumok a csapadékos, hűvös időjárás következtében legyengült paprikát támadják meg.

Az érőfélben lévő paprikán jelenik meg a baktériumos lágyrothadás. A beteg bogyó bőrszövete elfolyósodik, száraz időben a termés kiszárad, nedves időben a kocsányról leválva a talajra hullik.

A baktériumos betegségek ellen nagyon nehéz a védekezés. A baktérium kórokozók viszszaszorításának főbb teendői a következők:

egészséges, csávázott vetőmagot használjunk,

rezisztens fajtákat termesszünk,

az állományt réztartalmú és kasugamicin tartalmú szerekkel kell kezelni!

A gombás betegségek közül a legjelentősebbek a csírakori és a palántakori betegségek. Ellenük a vetőmag csávázásával és fungicides beöntözéssel lehet védekezni.

Vetőmag csávázására használható készítmények:

Agrocit, Buvicid K, Captan 50 WP, Mycostop, Orthocid 50 WP, Tachigaren 50 WP

Beöntözésre használható növényvédő szerek:

Dithane M45, Dithane DG, Koni WG, Mycostop, Perocin 80, Perthiram 500 SC, Pol-Thiuram, Previcur 607 SL.

A fűszerpaprika virágai csapadékos időjárás esetén az alternáriás és a botritiszes fertőzés hatására is lehullhatnak. A terméskötődés elősegítésére használhatunk Nevirol 20 WP vagy Nevirol 60 WP készítményeket.

Az állati kártevők közül a talajlakók – a drótférgek és cserebogár pajorok – a növény föld alatti részeit rágják. Ellenük talajfertőtlenítéssel, a sor kezelésével vagy teljes felületkezeléssel védekezhetünk. A vegyszereket a talajba be kell dolgozni! Felhasználható szerek: Basudin 5 G, Counter 5 G, Diazinon 5 G, Diazol 5 G, Force 5 EC, Nemathorin 10 G.

Szintén állati kártevő a vetési bagolylepke, amelynek hernyója a levélbe karéj alakú foltot rág, valamint a gyökérnyaki részt károsítja, ez utóbbi következtében a tövek is kidőlhetnek.

A paprikát fenyegető legveszélyesebb kártevők a vírusterjesztő levéltetvek. Szívogatásuk következtében a paprika fejlődése lelassul, a levelek sárgulni kezdenek, besodródnak, mézharmat jelenik meg rajtuk, amelyen a korompenész is megtelepszik. Az ellenük való védekezést a tömeges felszaporodás előtt kell elvégezni, amire sokféle szer alkalmas. Ezek a következők: Actara 25 WG, Bi 58 EC, Bio-Sect, Chess 25 WP, Chinmix 5 EC, Chinmix 5 SC, Chintop, Confidor 200 SL, Cyperkill 25 EC, Danadim 40 EC, Decis 2,5 EC, Decis WST, Dimecron 50, Fendona 10 EC, Fito-Insect, Fyfanon 50 EC, Judo, Karate 5 EC, Karate 2,5 WG, Lannate 20 EC, Metil-Cotnion 25 WP, Mospilan 20 SP, Parashoot CS, Pirimor 25 WG, Savatox, Sherpa, Shinoratox 40 EC, Sumi-alfa 5 EC, Talstar 10 EC, Unifosz 50 EC, Vectafid A, Vectafid R.

Az utóbbi években a fűszerpaprika-ültetvényekben egyre jelentősebb károsító a gyapottok-bagolylepke, amelynek lárvái a generatív szerveket támadják meg. Az ellenük való védekezés leghatékonyabb módja a fiatal lárvák elpusztítása.