Növényápolás

Az ökológiai (bio-) termesztés egyre inkább teret nyer hazánkban az utóbbi időszakban, az alapvető védekezési technológiák azonban ma még a hagyományos – vegyszeres – gyomirtáson alapulnak.

Tapasztalataink szerint ezzel együtt a gyomok elleni védekezés jelenleg legelterjedtebb, s talán a leghatásosabb eljárása a kémiai és mechanikai módszer ötvözete. A legegyszerűbb, mégis leginkább ajánlható művelet pedig a kelés előtti (preemergens) vegyszeres gyomirtás, metobromuron+metolaklór hatóanyaggal (Patoran Special 500 EC 4-6 l/ha dózissal).

Az állomány további tisztántartása sorkultivátorozással és szükség szerinti (általában kétszeri) kézi kapálással érhető el. Csapadékosabb évjárat idején, vagy ha öntözünk, előfordul, hogy betakarítás előtt, az érési szakaszban a területet még egyszer gyomtalanítani kell, egyrészt hogy a gyomnövények ne „kössenek magot”, másrészt pedig hogy a „méretes” gyomok ne akadályozzák a betakarítást. Jelenlétük esetén ugyanis nemcsak a betakarítási veszteség nő meg, de a fás, erősen rostos gyomnövények akár üzemzavart is okozhatnak a „babnyűvő” eszközökben, sőt, csépléskor a kombájnokban is.

Növényvédelem

Természetesen a mai korszerű babfajták használata esetén is védekeznünk kell a baktériumos és gombás betegségek ellen. A vegetációs időszakban alkalmazott 3-4 permetezéssel sikeresen léphetünk fel ezekkel a kártevőkkel szemben. A bab legelterjedtebb betegsége baktérium eredetű, ezért a védekezés középpontjába is az ilyen fertőzés elleni küzdelmet kell állítani.

A baktériumok ellen olyan kitűnő rézkészítmények állnak rendelkezésre, mint a Cuproxat FW, a Cuprosan Super D, és a Bordói por stb., illetve újabban a Kocyde vagy Champion 50 WP, amelyeket remekül kiegészít egy kiváló felszívódó baktericid, a Kasumin 2 L, amely önmagában és kombinációban is egyaránt ajánlott.

A vegyszerhasználat mérséklésére, illetve a növények természetes ellenálló-képességének fokozása érdekében ma már a különböző növénykondícionáló készítmények használata is beépült a szokásosan alkalmazott technológiai elemek sorába. A kondicionálók közül is elsősorban a biotermékeket részesítsük előnyben, amelyek erre a célra alkalmasak, ilyen például a Biomit Plussz, stb.

Öntözés

Ma már házikertjeinkben és az ipari méretekben történő termesztésnél is egyaránt követelmény a bab öntözése, a hagyományos termővidékeken azonban még mindig gyakori a „szárazművelés”.

A szárazbab a tenyészidőszak során két alkalommal igényelheti az öntözést:

a.) virágzás elején (inkább bimbós állapotban)

b.) a hüvelyek és a magvak mennyiségi növekedése, az úgynevezett „szemtelítődés” időszakában. Az öntözéskor szokásosan kijuttatott vízmennyiség 25-30 mm.

Betakarítás

Ez a művelet számít jelenleg a babtermelés „leggyengébb láncszemének”, miután a műszaki fejlesztés hatásai ezen a területen alig érzékelhetőek. Néhány új, illetve felújított speciális kombájnon kívül leginkább „gépmatuzsálemek” dolgoznak a táblákon betakarításkor, több-kevesebb sikerrel. Egyedül a Bonduelle Nagykőrös Kft. hajtott végre az utóbbi időszakban olyan jelentős fejlesztést, amely a géppark korszerűsítését, a technológia színvonalának emelését célozza.

A termés, a mag fokozottabb sérülékenysége miatt a szárazbab betakarítása nagyban eltér a borsó és szója, valamint más hüvelyes növény termésének begyűjtésétől. A bab esetében a kétmenetes betakarítás számít a legtökéletesebb eljárásnak. A bab kinyűvése vagy gépi rendrevágása olyan technológiai művelet, ami nem hagyható el nagyobb veszteség – pergés – nélkül.

A cséplés egy-két napi szikkasztás után rendről történik, alacsony dobfordulattal (350-500 fordulat/perc). Ezzel kapcsolatban fontos szabály, hogy mindig a csépelhetőség alsó határát célozzuk meg.

Zsizsiktelenítés

A gázmester által végzett gázosításra mintegy 2 héttel a betakarítás után kerül sor, a művelet elvégzése az étkezési és a vetőmagbab tekintetében egyaránt indokolt és kötelező, hiszen csak ezt követően garantálhatjuk a termés biztonságos tárolását. A gázosítás szabályos elvégzését minden esetben dokumentálni is kell.