MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

A szőlőperonoszpóra elleni védekezés

A lisztharmaton kívül a szőlő másik nagy gondot okozó betegsége a szőlőperonoszpóra. Kórokozója európai megtelepedése (1878) óta rendszeresen károsít ültetvényeinkben. A betegség elleni rendszeres védelem nélkül nem lehet biztonságosan szőlőt termeszteni.

2002-06
[ tartalomjegyzék ]

 

A kórokozó minden zöld növényi részt képes megfertőzni, de a legnagyobb kárt az intenzív hajtásnövekedés és virágzás időszakában okozza.

Tünetei: a fiatal leveleken kör alakú sárgászöld „olajfolt" látható, a levél fonákján a foltokon fehér színű kivirágzás, a gomba szaporító képletei jelennek meg. A foltokban a levélszövet megbarnul, elszárad, a levelek jellegzetes, mozaikos kinézetűvé válnak. A beteg levelek súlyos károsodás esetén lehullanak. A fürt a virágzat megjelenésétől kezdve a borsó nagyságú bogyók kifejlődéséig fertőződik. A fiatal bogyók sárgászöld színűvé válnak, dús penészgyep képződik rajtuk, majd elszáradnak. A bogyók töppednek, szürkülnek, barnulnak, majd elszáradnak. A kórokozó nyugvóspóra alakjában telel a fertőzött szövetekben. A növényi részeket a légzőnyílásokon keresztül fertőzi meg. A szőlőperonoszpóra várható megjelenését előre jelezhetjük a hőmérséklet és a csapadék mérési adatainak segítségével.

A fertőzés létrejötte az időjárás függvénye. Az első fertőzés akkor várható, ha két óra alatt több mint 10 mm csapadék esik, és a hőmérséklet nem csökken 10 C° alá. A másodlagos fertőzések feltétele 5 mm csapadék, 10 C° feletti hőmérséklet, és a levelek 3-5 órás vízzel való borítottsága. Járványveszély akkor alakul ki, ha az esős május-júniust hűvös, borult, gyakori esőzésekkel teli nyár követi.

A szőlőperonoszpóra elleni védelem kémiai védekezésen alapszik, amelyet a fertőzés előtt kell végrehajtani. A kezelések időzítése a fertőzési nyomás, a szükséges permetezési fordulók és az alkalmazott szertípus függvényében történjen. Törekedni kell a megfelelő fedettség elérésére. Kontakt hatóanyagú szereket megelőző kezelésként, virágzás előtt és a fürtzáródás után 5-10 naponta kell használni.

Virágzáskor hosszú hatástartamú – kontakt szerrel gyárilag kombinált – felszívódó szerrel védekezzünk!

A felszívódó hatóanyagú szerek a növénybe felszívódva fejtik ki hatásukat. Ezek a belső védelmet biztosító szerek kiegészítik a kontakt fungicidek hatását, mert nemcsak kívülről, hanem belülről is védenek, ezért megelőző jelentőségükön túl gyógyító (kuratív) hatásuk is van. A növényvédőszer-rezisztencia kialakulásának megakadályozására kontakt hatóanyaggal kombináltan kerülnek forgalmazásra.

A legújabb hatóanyagcsoport, a strobilurinok a szőlő zöld részeinek viaszrétegében stabilan kötődve, egyenletesen szétterülve, folyamatosan, lassan feltáródva fejtik ki hatásukat. Megfelelő mellékhatással rendelkeznek a szőlőlisztharmat és szürkepenész ellen is. Felhasználásuk a legkritikusabb időszakban, a virágzástól a fürtzáródásig javasolt.

A védekezés során virágzásig a nem réztartalmú kontakt szerek közül, virágzástól fürtzáródásig a felszívódó vagy a strobilurinok közül, ezt követően a réztartalmú szerek közül válasszunk! A széles növényvédőszer-választék segítségével szőlőültetvényeinket sikeresen védhetjük meg a szőlőperonoszpóra ellen.

Szabó