Volt olyan tavasz, amikor az időjárás és a kártevők nagy száma miatt csak 3-4 kezelés adott megfelelő védelmet. Az elmúlt ősszel a betelepülő földibolhák már szikleveles korban jelentősen károsították a vetéseket. Később a repcedarázs kikelő álhernyói pusztítottak. Ott, ahol ebben az időszakban akár csak egy hétre is „szem elől vesztették" a repcét, bizony több hektárt is eltüntettek a falánk kártevők.

Megnyugodhatunk-e, ha csávázott vetőmagot vetettünk? Abból a szempontból lehetünk nyugodtak, hogy a vetőmag számára biztosítottuk a kezdeti fejlődéséhez szükséges alapot. A tavalyihoz hasonló mértékű kártétel esetén azonban a csávázott vetőmag alkalmazása sem nyújt megfelelő védelmet az egész vegetációs időszakra. A fiatal növények védettek ugyan, de a rágó kártevőknek (ide tartoznak a repcén megtalálható bolhák és a repcedarázs álhernyója is) táplálkozniuk kell ahhoz, hogy felvegyék a csávázószer hatóanyagát, és elpusztuljanak. Ha sok egyed pusztít, azok sok harapási sebet ejtenek a növényen.

A sziklevélen, ill. az első lombleveleken ejtett 4-5 bolharágás már a növény kiszáradását okozza, mivel a sérüléseken keresztül megnő a párologtatási felület. Fontos tehát tudni, hogy bolhakár esetén nem kell a levélzetet teljesen elfogyasztaniuk a kártevőknek ahhoz, hogy a repce elpusztuljon!

Más a helyzet a repcedarázs megjelenése esetén. A kártevő lárvája, a fekete színű álhernyó elsősorban roppant étvágyáról vált híressé. A tojásból frissen kikelt lárvát még nehéz észrevenni kis mérete és világos, levélzöld színe miatt. Később sötétzölddé, szinte feketévé válik, és fejlődésének utolsó hetében a korábbi lárva az addigi táplálék (a repce zsenge levele) több mint négyszeresét eszi meg. Ezért tűnik el egyetlen hét leforgása alatt a repce akár a teljes területről is!

A vetőmag csávázása a repcetermesztés olyan szükséges feltétele, aminek elhagyása komoly következményekkel jár. A csávázott vetőmag használata esetén is fel kell azonban készülni arra, hogy a kártevők nagy létszámú megjelenésekor le kell permetezni az állományt. Erre az esetre olyan készítményt kell választani, amely nemcsak az éppen ott károsító egyedeket pusztítja el, hanem a később betelepülőkre is hat (hiszen a csávázószerek hatástartama is csökken), tehát megfelelő tartamhatással rendelkezik.

Ha ősszel permetezni kell az állományt a rovarok ellen, akkor használjunk Nurelle D*-t, amely már évek óta az egyik legmegbízhatóbb hatékonyságú és megfelelő tartamhatással rendelkező készítmény. 0,6 l/ha-os dózisa hatékonyan irtja a repce öszszes kártevőjét: a földibolhákat, a repcedarázs álhernyóját és imágóját, a különböző ormányosokat. A készítmény hideg időben is hatékony, mert a növény viaszrétege a hatóanyagot ilyenkor is megköti. Mivel a készítmény már 3–4°C-on gázosodik, ezért a hűvösben a levélfonákon, rögök között, tőlevélrózsában megbújó kártevőket is utoléri, így biztosan „megtisztítja" a repcetáblát.

A kezelést akkor végezzük el, ha levelenként 3-4 (sziklevélen 1-2 db!) bolharágásnyomot találunk, illetve a repcedarázs álhernyója színt váltott (besötétedett), mivel ekkor a lerakott tojások legnagyobb része már kikelt.

A kártevők előrejelzésére használhatjuk a sárgatálas módszert, illetve az állomány rendszeres szemlézésével állapíthatjuk meg a betelepülés kezdetének időpontját. (A bolhák gödrös rágásának nyomait könnyen felismerhetjük, mivel a kártevők nem rágják át teljesen a levelet. A repcedarázs „lomha" repülése szintén jellegzetes, petéjét általában a sziklevelek szélén találjuk meg, a levél szövetébe ágyazva.)