A szőlő szürkerothadás kórokozója a szőlő minden zöld növényi részét fertőzi. Megjelenésére a vegetációs időszak bármelyik szakaszában számítani kell, ezért az ellene való védekezést már az aktív növényfejlődést megelőzően érdemes elkezdeni.

A kialakuló betegség tünetei a zsendülő fürtökön a legszembetűnőbbek. A gomba rendszerint a sérült, repedt bogyók sebein keresztül hatol be a növénybe, később a szőlőszemeken szürke, nemezes konídiumtartó gyep fejlődik. Ezt követően a bogyó, majd hamarosan a teljes fürt is gyorsan rothadásnak indul. A szemekben alkoholos, majd ecetes erjedés indul meg, és a fürt teljesen tönkremegy. Az egészséges bogyójú fürtök kocsánya is megbetegedhet, ekkor a kocsány megbarnul, elhal, a bogyók összetöppednek. Ha az ültetvényben szélvihar, jégverés, vagy a szőlőmolyok károsító hatására sérülések keletkeznek, akkor is idejekorán szükséges elkezdeni a védekezést.

Ha a szüret előtti időszak időjárása hűvös, csapadékos, akkor speciális szerek használatával kell fellépni a szürkepenész károsító hatása ellen. Ezeknek a szereknek a használatával az egész évi termést megvédhetjük, illetve idejekorán megállíthatjuk a belőle készült bor minőségét veszélyeztető betegséget. Száraz, meleg időben ezt a kezelést esetleg el lehet hagyni. A közelgő szüret miatt az élelmezésegészségügyi várakozási idő figyelembevételével kell a védekezés időpontját meghatározni, illetve a megfelelő készítményt kiválasztani. A fürtzóna teljes lelevelezésével késleltetni lehet a kórokozó gyors terjedését.

A betegség elleni készítmények különböző hatóanyagcsoportokba tartoznak.

1.) Régebben rendkívül elterjedtek voltak a benzimidazol hatóanyagú hagyományos szerek. Ilyen készítmény a Fundazol 50 WP és a Topsin M 70 WP. A rendszeres használat következtében a hatóanyaggal szemben a kórokozó egyre inkább ellenállóvá vált.

2.) A széles hatásspektrumú, kontakt és mélyhatású gombaölő szerek, a dikarboximidek (Rovral 25 FW, Rovral 50 WP, Ronilan DF, Sumilex 50 WP) olyan speciális botriticidek, amelyek a szürkepenész ellen nagyon hatékonyak. Esőállóságuk is jó, és a fertőzés bekövetkezése után is megakadályozzák a szürkepenész terjedését.

3.) Biológiai hatóanyagot, egy gombát tartalmaz a Trichodex WP nevű készítmény, amely a fertőzésre fogékony időszakban 10-12 naponként, megelőző jelleggel alkalmazható. Biotermesztés esetén önmagában is alkalmazhatjuk, de használatát ekkor össze kell kapcsolni egyéb termesztéstechnikai műveletekkel. Beállt erős fertőzés blokkolására nem alkalmas!

4.) Polyoxin hatóanyagú antibiotikum a Polyoxim AL WP, amely felszívódó jellegű, rövid és gyors hatású szer. A készítmény zárópermetezésre javasolt, szüret előtt 1-2 alkalommal 6-7 naponként szükséges alkalmazni.

5.) Strobilurin származék a Discus DF és a Quadris. Ezek a készítmények a szürkepenészen kívül a peronoszpóra és a lisztharmat ellen is hatékonyak.

6.) Új hatóanyagú szerek:

Hatásuk nem függ a hőmérséklettől és a csapadéktól, a növényt hosszan és biztonságosan védik. A Teldor 500 SC-nek a növény felületén és a felső sejtrétegekben megkötődő hatóanyaga egybefüggő réteget képez, amely a gomba növénybe hatolását akadályozza meg. Gombaölő hatása mellett a gomba sejtfalfeloldó-enzim termelését is gátolja. Felhasználása megelőző jelleggel, a zsendülés és érés kezdetén javasolt. A Mythos kontakt és mélyhatású szer, 2-3 napos gyógyító hatással is rendelkezik, ezért kontakt és szisztemikus blokkban is lehet alkalmazni.

Mindegyik készítmény keverhető az ebben az időszakban felhasználandó, lisztharmat ellen ható, kéntartalmú szerekkel.

A szőlőültetvényben hirtelen, vagy lassan, de minden évben kipusztul néhány tőke. A tőkeelhalás jelentősége a magas művelésű tőkeformák elterjedésével nőtt meg, mivel egy tőke kipusztulása így jelentős termésveszteséggel jár. A tőkeelhalásért több kórokozó lehet felelős. Ezek közül két betegségtípust mutatunk be: az eutypás betegséget és a szőlő gutaütését (esca).

Az eutypás betegség minden szőlővidékünkön megfigyelhető, hazánk éghajlata ugyanis kedvez a kórokozó elterjedésének. A betegség tünetei: tavasszal a fiatal hajtások torzulnak, később a levelek is eldeformálódnak. Júniusban a megbarnult levelek lehullanak, később a gyenge, károsodott hajtások elfagynak, be sem érnek. A kórokozó fagymentes időszakban a kordonkaron és a törzsön lévő sérüléseken keresztül hatol be a fás részek szöveteibe. A fertőzés veszélye minden időszakban fennáll, de az ősz folyamán a legjelentősebb. A fertőzés helyén a szállítószövet megbarnul, elhal és működőképtelenné válik, ez a folyamat 3-5 évig is eltarthat. A betegség kialakulását a nagy hőmérsékletingadozás, a túlzott terhelés, a túlzott nitrogén trágyázás és a tőkén található sebek jelentkezése egyaránt elősegíti. A fertőzés ellen a részlegesen elhalt tőkerészek – metszés időszakában történő – eltávolításával és elégetésével lehet védekezni. A metszés sebeit sebkezelővel kell kezelni. Kerüljük el a tőkék őszi, vagy megkésett tavaszi metszését! Az őszi és tavaszi rezes lemosó permetezés viszont mérsékelheti a kártételt.

A szőlő gutaütése száraz évjáratok idején okoz gondot. A betegség lefolyásának lassú és a gyors változata egyaránt ismert.

A lassú lefolyású változat előfordulása esetén nyáron először határozatlan alakú klorotikus foltok jelennek meg a leveleken, majd hamarosan a fürtkezdemények is elpusztulnak. A beteg levelek lassan leszáradnak, és idő előtt lehullanak. A fiatal bogyók fokozatosan összetöppednek. Ilyenkor a tőkék a metszés okozta sebeken fertőződnek. A fertőzés helyétől függően szerencsés esetben csak egyes hajtások, máskor viszont az egész tőke is károsodhat. A betegség – megjelenését követően – évről évre egyre nagyobb károkat okoz, a tőke a fertőzés után még több évig él, és lassan pusztul el. A gombafonalak csupán az idős fás részek szöveteit károsítják, éppen ezért ha a tőkét időben visszavágjuk az egészséges részig, akkor még akár újjá is nevelhetjük.

A gyors lefolyású változat megjelenése esetén a betegség első tüneteként július-augusztus folyamán a levélzet hirtelen hervadásával kell számolnunk.

A gyors lefolyású gutaütés ellen közvetlenül nem lehet védekezni. Az idősebb részek levágásakor viszont fontos a megfelelő sebkezelés, ha ezt szakszerűen alkalmazzuk, akkor a részben elhalt tőkék még újranevelhetők.

A kémiai védekezést ősszel, a szüret befejezése után réztartartalmú szerrel végezzük el!

Tavasszal, március elején ezt a kezelést meg kell ismételnünk. Mindkét permetezést bő lémennyiséggel, lemosásszerűen hajtsuk végre!