Ebből ugyanis, mintegy 25 értékes alkaloid (morfin, narkotin, papaverin, tebain, kodein stb.) nyerhető ki, amelyek a gyógyszeripar nélkülözhetetlen alapanyagivá váltak. A mákot évszázadok óta Kínában, Indiában, Perzsiában és Törökországban kifejezetten csak ópium kinyerése céljából termesztik nagy mennyiségben úgy, hogy a tokot megkarcolják, és a kicsorgó tejszerű nedvet (ópiumot) megszikkadás után összegyűjtik.

A drogok élvezetének világméretű és nemkívánatos előretörése hazánkba is begyűrűzött az elmúlt évtizedben. Ez indokolta, hogy a máktermesztésben korlátozásokat és szigorú ellenőrzést vezessenek be, amelyet a 94/1997 (VI.5.) Kormányrendelet tartalmaz. A máktermelő felel azért, hogy a termeltetővel kötött szerződés értelmében elszámoljon a kapott vetőmag mennyiséggel, és a kábítószer alapanyagnak minősülő teljes terméssel. A termés eltulajdonítása, hanyag kezelése vagy illetéktelen birtoklása kábítószerrel való visszaélésnek minősülhet. A termelő tehát szigorú elszámolásra kötelezett, és a virágzás befejeződésétől kezdve gondoskodnia kell a máktermő terület folyamatos őrzéséről, amelyet a termeltető és a hatóság jogosult ellenőrizni. A máktermesztésre vállalkozó termelőknek tehát meg kell ismerni a termelés szabályait, amelyről nyilatkozatot kell aláírni, továbbá pontos nyilvántartást kell vezetni a tenyészidőszak alatt történt eseményekről.

Minderről készségesen tájékoztat Prikler György az ICN Magyarország észak-dunántúli körzeti felügyelője és beavatja az olvasót a máktermesztés nem is olyan ördöngös, de szakmai felkészültséget igénylő folyamataiba.

Jó kezekben a termeltetés és feldolgozás

A megkötések és a szigorú szerződéses fegyelem ellenére szerencsére a termelői kedv az utóbbi években egyre nőtt, ami az ICN Magyarország Rt. – amely a ICN Pharmaceuticals nemzetközi gyógyszergyártó nagyvállalat tagja – máktermelési rendszerének köszönhető. Szerződéses termeltetésben ma 15-16.000 ha-on folyik máktermesztés szerte az országban, hat termelési felügyelő szakmai felügyelete mellett.

A Tiszavasváriban található gyárat Kabay János gyógyszerész alapította 1927-ben Alkaloida Vegyészeti Gyár néven. Kezdetben zöld mákból nyerték ki a morfint, később azonban ő fejlesztette ki – és egyben szabadalmaztatta is – a száraz mákgubót hasznosító módszert, amelyet ma is világszerte alkalmaznak. A rendkívül sikeresen működő gyárat 1948-ban államosították, majd a `60-as években kezdődött el a kész gyógyszerek előállítása nemzetközi cégekkel kötött licenc-szerződések alapján. Az 1996-os privatizáció során a ICN Magyarország Rt. részvényeinek 99%-át az ICN Pharmaceuticals – szerezte meg, míg 1% kisrészvényeseké lett. Az Rt. fő tevékenysége napjainkban gyógyszer hatóanyagok (morfin-alkaloidok, kodein és származékai, malária ellenes klorokin-sók és a nyugtatókhoz felhasználható fenobarbitál), intermedierek (pl. anti-epileptikus imino-dibenzil) és mintegy 60-féle gyógyszer késztermék előállítása. A nagy hagyományokkal rendelkező tiszavasvári gyár, kutatási, termelési és értékesítési tapasztalatai nem vesztek el a világcégbe történő integrálódással. Sőt az alkalmazottak szakértelme és szellemi alkotó kapacitása, az amerikai befektetők tőkeerejével egyesülve, ill. a ICN Pharmaceuticals kutatási, fejlesztési és piacgazdasági felkészültségével kiegészülve kiváló szakmai alapokat és garanciát biztosít további gazdasági és szakmai sikerek eléréséhez.

Korrekt technológiával segítik a termelőket

Az ICN Magyarország Rt. a biztos termelői bázis megteremtése érdekében áldozatokat is hozott. Ilyen intézkedés a körzeti felügyelők bevonása, akik minden szakmai vonatkozású kérdésben a termelők rendelkezésére állnak. Emellett a vetőmagot idáig térítésmentesen biztosították a termelőknek, amelyet kifejezetten az ipari céloknak megfelelően nemesítettek. A vetőmagvakat háromféle kiszerelési formában – normál, sugárkezelt magkeverék és drazsírozott – vehetik át vetésidő előtt a szerződéses partnerek. A fajták termőképessége az évjárattól és a technológia betartásától függően 1-2 t/ha között lehet. Jellemzően a 1-1,5 t/ha átlagos terméssel lehet országos viszonylatban számolni. Ehhez persze a tápanyag visszapótlásról is gondoskodni kell, ami 300 kg/ha kb. 1:1:1 arányú N:P:K hatóanyagot jelent. Ezt a mennyiséget a növény nagyon meghálálja a terméshozamokkal. A hagyományosan jó termelési körzetekben – az Alföld egyes részein, a Kisalföldön stb. – évek óta jó terméseredmények születnek, a termelési kockázat kisebb, ezáltal a termelői kedv egyre nő. A termelés feltételei adottak, jól tervezhető a termelési folyamat. A felvásárlási ár a szerződésben előre meghatározott és stabil, nem kell tartani a világpiaci és szezonális áringadozásoktól, az árletörő külső hatásoktól.

A mák termése sem vész kárba

A máktermesztés tehát elsősorban ipari alapanyag előállítás céljából folyik, persze melléktermékként kezelt mák mennyisége és értéke sem elhanyagolható. A feldolgozás során kinyert étkezési mák a kereskedelmi forgalomba kerül, amely – különösen az ünnepi időszakokat megelőzően – nagyon keresett, gasztronómiai finomságok, cukrászati, sütőipari termékek és az ünnepi beigli nélkülözhetetlen alapanyaga. A termelők által maximum 10 cm-es szárral letört máktok üzemi feldolgozásánál különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a máktermést kíméletes módon nyerjék ki, és a száraz máktok alkaloidokat tartalmazó pora ne tapadhasson a mákszemekre. A feldolgozás során szigorú technológiai fegyelemmel biztosítható, hogy a kereskedelmi forgalomba juttatott mák minden tekintetben megfeleljen az étkezési szabványnak. A kiskertekben korábban gyakori máktermesztés szemmel láthatóan visszaszorult, hiszen a rendszerben – térségenként integrációban – megtermelt mák mennyiségileg elegendő, jó minőségű alapanyaggal látja el az ipart és melléktermékkel közvetve a fogyasztókat is. Az elmúlt évben 6.380 tonna kifosztatlan tokos mákot vásárolt fel az ICN, amiből 21 tonna morfint állítottak elő. Ez igen tekintélyes hányada a világ – mintegy 300 tonnás – morfintermelésének. 2003-ban kb. 7.000 t tokos mák felvásárlását tervezi a gyár, amelyből mintegy 25 tonnára kívánják növelni a morfintermelést.

A kézi művelésre is szükség van

A profi máktermelők tudják, hogy a technológia terén nincs megalkuvás, és a kézi munkaerő sem nélkülözhető a jó minőségű és nagy termés elérése érdekében. Éppen ezért a termesztés minden részletére kiterjedően kell megtervezni a munkát. Kalászos, esetleg burgonya elővetemény a legjobb, de várhatóan nagyobb gyomosodás mellett szóba jöhet mustár, repce és cukorrépa is. Nagyon fontos szempont a jó és következetes talajelőkészítés, ami a jó minőségű magágy előfeltétele. A mákvetés technikailag is igényes munkát kíván, hiszen pl. a normál kiszerelésű mákmagból mindössze 0,6-0,7 kg-ot kell vetni hektáronként, speciális aprómag vetőgépekkel (pl.: Nibex, Amazon, Akkord) de a sugárkezelt keverék vagy a drazsírozott vetőmag elvetése is nagy odafigyelést és precíz beállításokat igényel. A termesztéstechnológia természetesen rendelkezik a gyomirtásról, és a preemergens (kelés előtti), valamint a postemergens (kelés utáni) kezeléshez engedélyezett szerek sorát ajánlja. Ennek ellenére a tenyészidőszak alatt nem minden esetben sikerül megvédeni az állományt a gyomosodástól, így gyakran a mechanikus gyomirtáshoz kell folyamodni.

A kórokozók és kártevők ellen lépni kell

A baktériumos (Pseudomonas-, Erwinia-fajok), gombás megbetegedések (Fusarium, Peronospora, Pleospora, Alternaria, Erisiphe Communis) ellen is évjáratonként változó mértékben, de védekezni szükséges. Nem kímélik az állati kártevők sem a mák kultúrát, amelyek közül tőlevélrózsás állpotban legveszedelmesebb a mák-gyökérormányos lárvája.

A zöld részeken a fekete répa-levéltetű, az őszibarack levéltetű károsít, szívogat, amelyek ellen is jól bevált, hatékony szerek állnak rendelkezésre. A legveszedelmesebb kártevő mégis a máktokbarkó, amely megfúrja a zöld máktokot és belerakja a tojásait. A kikelő lárvák a mákszemeket rágják és ürülékükkel szennyezik azt. Emellett a tokon fúrt lyukkal utat nyitnak a máktok-szúnyog és -légy hasonló károsításának is. Május közepétől figyelve az állományt, eredményesen védekezhetünk ellenük az engedélyezett rovarölő szerekkel. Természetesen nem mindig támad minden kórokozó és kártevő, ezért nem egyformán kell fellépni ellenük. A növényvédelmi munkák mennyisége, a prevenciótól és a veszélyforrások mértékétől függ.

Kézi szedés és jövedelmezőség

Az érettségi állapot helyes megállapítása után következhet a kézi szedés, ami maximum 10 cm-es szárrésszel történhet. A tok színe ilyenkor szalmasárga vagy szürkés-sárga a fajtára jellemző módon, és nedvességtartalma 12-16% között van. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a betakarítás csak száraz időben történjen, a harmat felszáradása után. Semmiképp nem célszerű az érett mák szedését halogatni, mert túlérett állapotában törékenyebb, nagyon kitett a korompenész fertőzésnek, és az alkaloidok kimosódása is fennállhat.

A máktermesztés tisztességes árbevétellel kecsegtet azok számára, akik a technológia szerint járnak el a termelési folyamat teljes időszaka alatt. A költségek – elsősorban a jelentős kézimunka ráfordítás miatt – elérik, esetenként meghaladják hektáronként a 150.000 forintot. Ezzel szemben normál körülmények között könnyen elérhető az 1-1,5 t/ha termésátlag. Idén, akár 200-300.000 Ft/ha nyereséget is elkönyvelhettek a termelők, ami a termelhető növények sorában tiszteletet parancsol. Mindez kiegészül a szerződéses termelés és értékesítés biztonságával, ami a mai piaci viszonyok között szintén nem elhanyagolható szempont. A máktermesztés nem olyan zárt rendszer, amiben csak kiváltságos termelők vehetnek részt. Minden olyan termelő részt vehet, aki a feltételeket elfogadja és a szerződésben foglaltakat, teljesíteni tudja.