A magyar növénynemesítők február 18-19-én az MTA Székházában adtak számot eredményeikről. Az 52 előadás és 103 poszter tartalmi bizonysága volt a ma még fellelhető sokszínűségnek. A plenáris előadásokban azonban sorskérdések is felvetődtek. Ugyanis itt már napjainkban is a multinacionális cégeket felvonultató világválogatottal kell a magyar csapatnak (szegedi gabonakutató, martonvásári kutatóintézet, egyetemi kutatóhelyek stb.) megmérkőznie. Íme néhány igaz és igaznak tűnő megállapítás: „Egy ország akkor erős, ha tisztában van értékeivel. A nemesítőknél a fajták önmagukért beszélnek. … A magyar genetikai érték komoly alapja a helytállásnak. A verseny kimenetele azonban jelentős mértékben a technológiákon áll vagy bukik. … A hazai növénynemesítési kutatásoknak a jövőben sem kell megszűnniük, bár a privatizáció során egyes fajoké kicsúszhat a kezünkből. A lényeg a tudományos háttér megmaradása, melynek záloga a magas színvonalú egyetemi képzés és továbbképzés. Erre példa, hogy a gödöllői egyetemről évente 10-12 frissen végzett nemesítő lép a pályára. … A funkcionális genomika a növénynemesítésben egyre nagyobb teret nyer. Gyakorlati eredmény, hogy a világ tudósainak mára sikerült a rizs 50 ezer génjét feltérképezni. Más növények esetében is jelentős az előrehaladás. E precíziós technika sikerrel kecsegtet többek között a szárazságtűrés, vízhasznosítás vagy az élelmiszerek minőségi összetétele terén. …

Uniós bőség

Az Európai Unió növénynemesítésében az utóbbi három évtizedben állami támogatással végbement a privatizáció. Ez olyan extrém esetet is produkált, hogy Olaszországban például meg is szűnt a növénynemesítés nemzeti jellege. Az újonnan belépők közül Csehországban már most egy multinacionális cég uralja a terepet. Magyarországon is érezhető a külföldi cégek aktivitása, ugyanis sorra hozzák létre itteni kutatási bázisaikat. A hatalmas felhalmozott értéket képviselő hazai nemesítési programok sorsa azon áll vagy bukik, hogy az állam megtartja-e azokat, illetve lesz-e fellendülés az agráriumban? Ehhez azonban előbb a magyar mezőgazdaság egészének s ezen belül a sikerágazat lehetőségét magában hordozó magyar vetőmagtermesztés jövőképét kellene felvázolni. A termelők számára is egyre nehezebb az eligazodás, amikor vetőmagot vásárolnak. A szántóföldi növényeket termesztők már most 1300 fajtából választhatnak. Májustól az uniós lista már ennek tízszeresét nyújtja elméleti választékként. Ezen belül csak hibridkukoricából 4200 fajta lesz a terítéken a ma sem szűkösnek mondható 336-tal szemben. E tény is megerősíti az ajánlati fajtalista bevezetésének fontosságát, hogy több éves korrekt és kiterjedt hazai tesztelésen menjenek át az itt forgalmazni kívánt fajták, hogy a választásnál csökkenjen a termelők kockázata. Ez a fajtatulajdonosok közötti tisztességes piaci versenyt is szolgálná, s nem az úgynevezett ügyes kereskedelmi fogások dominálnának az értékesítésben.

Ami mindebből leszűrhető: a magyar nemesítő cégek, s ezzel együtt az évtizedek alatt itt kifejlesztett értékek sorsának további alakulása ma egy sokismeretlenes, de nem megoldhatatlan egyenlethez hasonlítható. S a sorskérdéseket tekintve az élelmiszergazdaság más területein is van hasonlóan sokismeretlenes feladvány.

Közútjaink

Február második fele a gazdatüntetések jegyében telt. Az országos demonstrációban résztvevők a magyar mezőgazdaság akut problémáira (elsősorban a tej-, sertés- és baromfiágazat tarthatatlan helyzetére) kívánták látványos módon felhívni a figyelmet, s egyben azonnal kormányintézkedéseket követeltek a válság megoldására. A főutakra vonult mezőgazdasági járművek, erőgépek okozta félpályás útlezárások, a forgalomlassítás okairól többek között a Magyar Nemzet Online 16-i összefoglalója villant fel néhányat.

„Elfogyott a türelmünk, már nem tántorítanak el senkit a tüntetéstől az újabb kormányzati ígéretek. Elegünk van a különféle bejelentésekből, most már a garanciákra és a konkrét intézkedésekre vagyunk kíváncsiak. A tét a gazdák számára nem kevesebb, mint a túlélés. A mai nap sok ezer termelő vonul az utakra, országszerte megkezdődik a tizenkét naposra tervezett agrárdemonstráció – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke. …

Németh Imre földművelésügyi miniszter a Kossuth rádió Krónika című műsorában bejelentette: a 68 forintos irányár meghirdetésével megoldódhat a tejtermelők gondja. A tárca ugyanis rendeletében vállalta: ha a feldolgozó kifizeti ezt az összeget az alapanyagért, az állam saját költségére vállalja a tejfelesleg átvételét és porítását. Emellett literenként négyforintos kiegészítő támogatást is fizet, így a tehenészetek a kért 72 forintot kaphatják meg egy liter tejért. …

A három legfontosabb állattenyésztési ágazatban már egy esztendeje veszteséges a termelés, ami azért drámai, mert pont a tehenészeteket, a sertéstenyésztőket és a baromfitartókat teszi leginkább próbára az uniós csatlakozás. Hamis az a kormányzati állítás, hogy az utak szélére a versenyképtelen, piaci helytállásra képtelen kistermelők vonulnak ma ki. A válság mostanra elérte a versenyképes, modern technológiával felszerelt nagyüzemeket, amelyek egy csőd bekövetkeztével még többet veszíthetnek. A kérdés mindenki számára ugyanaz: sikerül-e talpon maradni május elsejétől az uniós megméretésben.

Függőben

Lapzártánk idején, február 20-án még mindig függőben voltak a tárgyalások. A Népszabadság Online eképp foglalta össze a fejleményeket: „Tegnap délután megkezdődtek az agrártárca és a demonstrálók képviselői közötti szakmai tárgyalások. Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára elmondta: bár a követelések folyamatosan változnak, valószínű, hogy kétharmad részükben egyezségre tudnak jutni. Kormányközeli információink szerint puhatolózó tárgyalásokat kezdtek a multinacionális feldolgozókkal a gazdák követelésének hatásairól. A gazdák és a kormányzat eddig egyetértett abban, hogy a demonstrációt politikamentessé kell tenni…

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke munkatársunknak elmondta, hogy szerdai elnökségi döntésük szerint a szövetség szolidáris a hétfő óta 13 megyében demonstráló szarvasmarha-választmányuk tagjaival. A MOSZ is részt vesz a minisztériummal tegnap megkezdett tárgyalásokon. Nagy Tamás szerint az agrárrendtartás keretén belül újra kell gondolni a szabályozást, s választ adni a szarvasmarhatartóknak arra, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedő alkotta termékpályán ki mekkora árréssel dolgozik, s miként lesz a termelő 60 forintos tejéből a boltokban 200 forintos áru. Nagy Tamás leszögezte: nem a fogyasztók rovására akarnak több pénzhez jutni, hanem arányosabb jövedelmet szeretnének kapni a kialkudott és érvényes árakból. A kereskedők a tejtermékek esetében 17-42 százalékos árrést érhetnek el – tette hozzá. A szövetkezetiek azt is fontosnak tartják, hogy módosítsák az áfatörvényt, s az állami támogatás áfáját újra visszaigényelhessék a gazdák."

Ültetvények

Február közepén a támogatási lehetőségek közül végre egy konkrétum is megjelent, mégpedig az FVM pályázati felhívása az egyes gyümölcsfajok és szőlőültetvények telepítéséhez igényelhető támogatások elnyerésére. A határidő igen rövid, az illetékes földművelésügyi hivatalok március 15-ig fogadják szőlő, alma, körte és őszibarack gyümölcsös ültetvények telepítésére vonatkozó pályázatokat.

Alapkövetelmény, hogy a telepítés a pályázó saját tulajdonú vagy legalább a termőre fordulást követő öt évig érvényes haszonbérleti szerződéssel bérelt területen történjen. Az árutermelő ültetvény vissza nem térítendő telepítési támogatása az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb negyven százaléka. Hegyvidéki, 15% feletti lejtőn lévő szőlő telepítésére ennél 5 százalékkal, üzemi törzsültetvények telepítése esetén 10 százalékkal több az állami szerepvállalás. A támogatás felső határa hatvanmillió forint, hegyvidéken tervezett szőlőtelepítés esetén hetvenmillió forint.

A számításba vehető lényeges költségelemek: tervezés, terület-előkészítés, tápanyag feltöltés, szaporítóanyag beszerzése és telepítése, éves ápolások, támberendezés, kerítések. Ezen felül a pénzügyi intézménytől legfeljebb tíz éves időtartamra felvett, az idevágó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő, legfeljebb 150 millió forint éven túli lejáratú beruházási hitel után számított kamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe.

A vissza nem térítendő támogatás felvételét lehetővé tevő, sikeres ültetvénytelepítési pályázatnak számos feltétel teljesüléséről kell számot adni. Így többek között a 25% saját erő meglétén felül megkövetelt az érvényes telepítési engedély, talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvélemény, igazolt származású, vírusmentes szaporítóanyag, nyilatkozat a leendő termék feldolgozásának és elhelyezésének biztosításáról. Csak a pályázat mellékletében felsorolt növényfajok felelnek meg (pl. borszőlő, meghatározott fajtájú alma). Gyümölcstelepítésnél igazolni kell a termőhely ökológiai alkalmasságát. A minimális területnagyság szőlő esetében 1500 m˛, egyéb gyümölcsöknél 3000 m˛. Borszőlőre csak borvidéki, bortermőhelyi területekre adható támogatás a hegyközségi tagnak, de csak az adott helyen engedélyezett fajtákra.