A gazdaság piaci viszonyainak és a mezőgazdasági termelés biztonságának garantálása érdekében a kormány az 1993. évi VI. törvény keretében rendelkezett az agrárpiaci rendtartásról azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari valamint erdészeti termékek előállításával és feldolgozásával foglalkozó piaci szereplők számára esélyeik, lehetőségeik előre kiszámíthatóak legyenek valamint azért, hogy a szabályozott agrárpiacot megteremtse. A mezőgazdaság fejlesztésének középtávú tervei között kiemelt fontosságot kapott a termelés versenyképességének javítása, a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése valamint a jövedelemszerzés ösztönzésével a vidék lakosságmegtartó képességének javítása.

Arról, hogy a fenti célokat az elmúlt időszakban milyen mértékben sikerült megvalósítani, számtalan fórumon hangoztak és hangoznak el a mai napig pozitív és negatív kritikák egyaránt.

2004. májusától azonban a megváltozott keretek között kell majd a nehézségeket leküzdeni, és az adódó lehetőségeket kihasználni. Mert a rengeteg kedvezőtlen előjel ellenére lesznek lehetőségek a magyar gazdák és mezőgazdasági vállalkozások számára a csatlakozást követően is.

Az alábbi ismertetőnek a célja ezeknek az elkövetkezendő lehetőségeknek a rendszerbe foglalása, valamint olyan, a mezőgazdasági termelők számára eddig „nélkülözhető” fogalmak rövid áttekintése, mint a Strukturális alapok, vagy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program.

A Strukturális Alapok az EU gazdasági és társadalmi politikájának elsődleges eszköze, aminek segítségével igyekeznek mérsékelni az előnyös és a hátrányos helyzetű régiók fejlettségi különbségeit.

Az Európai Unió megalakulása óta a gazdasági mutatók azt sugallták, és napjainkban is azt mutatják, hogy az egyes tagállamok gazdaságai fejlettségi szintjüket tekintve nem feltétlenül közelítenek egymáshoz. Mindez különösen nyilvánvaló az új tagállamok felvétele során. A gazdaságok közelítése nélkül az Európai Közösség egységének megvalósítása elképzelhetetlennek tűnik.

A Strukturális Alapok leegyszerűsítve egy pénzügyi kassza, amit az Uniós tagállamok pénzügyi befizetésiből töltenek fel, hogy azt követően a leginkább rászorult régiókban használják fel ismételten.

A Strukturális Alapok négy európai pénzalap összefoglaló neve:

1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Feladata az Európai Unió régióin belüli termelő beruházások támogatása, különös tekintettel az alapvető infrastrukturális, oktatási és egészségügyi beruházásokra, valamint a kis- és középvállalkozások, a kutatási és fejlesztési (K+F) és környezetgazdálkodási projektek támogatása.

2. Európai Szociális Alap (ESZA). Feladata a munkanélküliség csökkentése (pl. fiatalok és a munkaerő-piacról kiszorultak integrációja, az iparban bekövetkező változásokhoz való társadalmi alkalmazkodás segítése, az oktatás és (át)képzés.

3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), a mezőgazdasági struktúraátalakítás és vidékfejlesztés támogatását szolgálja

4. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE). Új, a Strukturális Alapok 1993-as felülvizsgálata során létrehozott pénzalap a halászat segítésére a hajópark modernizációján és átszervezésén, a vizes kultúrák fejlesztésén, a halászati termékek marketingjén és a kikötői létesítmények modernizációján keresztül.

Ahhoz, hogy az előbbiekben felsorolt „pénztárcákból” származó euró milliárdokhoz az egyes tagállamok – köztük Magyarország is – hozzáférjenek, előre meghatározott követelményeknek kell megfelelniük. Az Európai Unió a 2000-től 2006-ig terjedő tervezési időszakára három általános kritériumot – célkitűzést – állított fel.

A célkitűzéseknek irányvonalán haladva Magyarországnak is, mint a többi tagállamnak ún. Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készíteni, amely a nemzetgazdaság ágazatainak helyzetfelmérését, valamint az ezek fejlesztésre vonatkozó lehetséges irányokat tartalmazza. A Nemzeti Fejlesztési tervhez szervesen kapcsolódnak az egyes ágazatokra vonatkozó operatív programok.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) már nemcsak általános terveket fogalmaz meg, hanem a mezőgazdasági termelők számára elérhető konkrét támogatási lehetőségeket foglalja össze. Az AVOP pályázati jogcímei, amelyek majd a csatlakozás után nyílnak meg számunkra az alábbiak lesznek:

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

Állattartó létesítmények fejlesztése:

Szarvasmarhatartás, Sertéstartás, Juhászat, Baromfitartás, Egyéb állattartás (kecske, házinyúl, méh) ágazataihoz kapcsolódóan

• Állattartó épületek, épületgépészeti, technológiai berendezésekkel együtt;

• Állatállomány első beszerzése és magas genetikai értékű tenyészállatok vásárlása az állomány minőségének fejlesztése céljából;

• Tartástechnológia modernizálása, ideértve gépek beszerzése, az épületek, építmények, a kiszolgáló szociális létesítmények – mint például öltözők, mosdók stb. – és az épületfejlesztéshez kapcsolódó telepen belüli infrastrukturális létesítmények. Takarmánytárolók, valamint a trágya kezelését és elhelyezését szolgáló létesítmények, továbbá az extenzív tartási feltételeinek biztosításához szükséges létesítmények kialakítása, korszerűsítése.

Növénytermesztést szolgáló építési beruházások

• Magtárak, raktárak, géptárolók, szemes- és szálastakarmány, valamint műtrágya-és növényvédőszer tároló létesítmények, silók, takarmánykeverők, terményszárítók;

• növényházak, hűtőházak, szőlőfeldolgozók, bortárolók, palackozók, faiskola-, szőlőiskola-épület, zöldség-, gyümölcs-, burgonyatárolók, gombatermesztés létesítményei, termékmanipuláló, osztályozó, csomagoló létesítmények, ezek épületgépészeti, technológiai berendezéseivel és a telepen belüli infrastruktúrális létesítményekkel együtt.

Minden agrárágazatot érintő új erő- és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések

• Olyan új erő- és munkagépek, valamint technológiai berendezések – beleértve önálló, építéssel nem járó komplett öntözőberendezések –, továbbá informatikai berendezések és programok beszerzését, amelyek a gazdaságok eszközellátottságának növelését, a technológiai színvonal emelését, valamint a termelés-irányítás és a piacrajutás megkönnyítését szolgálják.

Alma, körte és őszibarack ültetvénytelepítések fejlesztése Ültetvények:

• pótlás jellegű telepítése,

• fajtaszerkezet változtatást, korszerűsítést eredményező újra-telepítése,

• igazoltan meglévő felvevőpiacokat kiszolgáló bővítő jellegű telepítések, (Beleértve a talaj-előkészítést, tápanyag-utánpótlást, szaporítóanyag beszerezést, a támberendezést és a vagyonvédelmi kerítést.)

Gazdaságon belüli víztakarékos öntözési rendszerek kiépítése és fejlesztése

• Az öntözésfejlesztési beruházások az öntözési célú új építmények, berendezések építés jellegű beruházások megvalósítását, a meglévők értéknövelő felújítását irányozzák elő, beleértve az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges technológiai gépeket és berendezéseket is. Támogatható öntöző-víz hasznosító építménynek minősülnek a rizstelep építményei és műszaki berendezései, hígtrágya öntözés esetében az állattartó technológiához kapcsolódó, öntözővíz-szolgáltató és hasznosító építmények.

Gazdaságon belüli meliorációs beavatkozások

a) vízháztartást szabályozó építmények

• nyílt vízelvezető csatorna, vagy árok;

• kis vízfolyások árvízcsúcs csökkentő kisvíztározói, egymillió köbméter térfogatig;

• talajcsövezés és létesítményei (beleértve az átemelő-szivattyútelepeket és azok technológiai, gépi szerelését);

• talajcsövezéshez a kiviteli tervdokumentációban előírt mélylazítást;

• műtárgyak (átereszek, átemelő építmények).

b) területrendezés építményei:

• tereprendezés;

• vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése;

• táblák közötti földúthálózat kialakítása

A halászati ágazat strukturális támogatása

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

• Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése, felújítása, halkeltetők korszerűsítése és a halgazdálkodással kapcsolatos korszerű technológiák bevezetése

• Halastavak (beleértve a telelőt, halágyat, haltároló medencét, lehalászó helyet), és geotermikus energiával üzemelő intenzív haltermelő rendszerek építése, illetve azok és a halkeltetők értéknövelő felújítása a hozzájuk tartozó telepi infrastruktúrával együtt.

• Halgazdálkodással kapcsolatos korszerű technológiák bevezetése (kísérleti projektek)

• Termelői szervezetek és más termelői csoportosulások kollektíven megvalósított akcióinak támogatása

• Termelői szervezetek támogatása

• Halfeldolgozók építése, felújítása

• Hagyományos természetes vízi halászat eszközeinek beszerzése

Fiatal gazdálkodók induló támogatása

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

• új gazdaság létesítésekor a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlása, építése, felújítása, korszerűsítése – kivételt képez a nem tanyás lakóingatlan építése, vásárlása,

• a nyugdíjkorhatárt meghaladó, vagy a korai nyugdíjazást igénybevevő, gazdálkodását megszüntető gazdálkodótól való gazdaság teljes körű átvételéhez, az átvett gazdaság termelési kapacitásainak felújítása, korszerűsítése,

• saját tulajdonba és használatba kerülő földterület vásárlása,

• használatba kerülő földterület bérlete a gazdaság indítása évében,

• új technológiai berendezések beszerzése – kivéve erő- és munkagépek,

• a gazdaság méretének és adottságainak megfelelő, a termékek minőségét javító, nagy biológiai értékű alapanyagok (tenyész-, és haszonállat, fémzárolt vetőmag), takarmány, növényvédő-szer, műtrágya gazdaság indításához szükséges beszerzése,

• az alapvető környezetvédelmi, állatjóléti, higiéniai követelmények megteremtése, javítása, a biztonságosabb munkafeltételek kialakítása, valamint számítástechnikai, adatátviteli eszközök, nyilvántartási rendszerek beszerzése.

A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

Támogatott ágazatok listája:

• Húsfeldolgozás, -tartósítás

• Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

• Tejtermék gyártása

• Baromfihús feldolgozása, tartósítása

• Tojásfeldolgozás

• Egyéb állati termékek feldolgozása

• Malomipari termék gyártása

• Nyers olaj gyártása

• Finomított olaj gyártása

• Haszonállat-eledel gyártása

• Bortermelés

• Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

• Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás

• Fűszer, ételízesítő gyártása

• Méztermelés

• Biológiai ecet gyártása

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

• hatékony termelési üzemméretek kialakítása a termelőkapacitások növelésével és a felesleges kapacitások párhuzamos leépítésével,

• szakosodást elősegítő fejlesztések.

• elavult technológiák korszerűsítése, gépek, berendezések cseréje,

• új, hatékony technológiák bevezetése (a jobb anyag-, hely-, energia-, víz- és élőmunka felhasználás érdekében),

• a kapacitás összhang megteremtését szolgáló hűtők, fagyasztók, szabályozott hőmérsékletű tároló és raktárkapacitások kialakítása,

• technológiához kapcsolódó elsődleges melléktermék kezelő, feldolgozó kapacitások korszerűsítése, létrehozása,

• a biztonságos és gazdaságos üzemvitelhez szükséges mérő-, ellenőrző- és regisztráló rendszerek kiépítése,

• integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetése,

• új termékek előállítását szolgáló környezetkímélő technológiák bevezetése, korszerű gépek, berendezések üzembeállítása,

• új, korszerű csomagolási rendszerek alkalmazására irányuló fejlesztések,

• a vállalati innovációs tevékenységet segítő fejlesztések,

• az élelmiszerek biztonságos előállítási körülményeit szolgáló beruházások (nem technológiai berendezések és eszközök beszerzése, tér-, fal- és egyéb burkolatok, üzem-átalakítások, különös tekintettel a Jó Higiéniai Gyakorlati Útmutatónak való megfelelésre),

• a termékek (egyes összetevők) azonosítását, nyomonkövetését, viszszahívhatóságát biztosító rendszerek bevezetése, a minőségtanúsítás technikai feltételeinek megteremtése,

• nyersanyagminősítés technikai feltételeinek megteremtése, javítása,

• minőségi és élelmiszerbiztonsági vizsgálatok elvégzését szolgáló üzemi laboratóriumok kialakítása, fejlesztése, mérő és ellenőrző készülékek, idegenanyag érzékelők beszerzése.

• a levegőbe, vízbe, talajba kibocsátott szennyezés és a zajterhelés megelőzését, csökkentését,

• a hulladékok keletkezésének megelőzését, minimalizálását,

• a hulladékok kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló beruházások.

• a munkavégzés biztonságát, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét, a munkakörülmények javítását szolgáló beruházások,

• a munkaerő vállalaton belüli szakmai képzését/továbbképzését szolgáló fejlesztések.

Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

• emlős (sport, hobby és egyéb célú, kivéve prémjükért tenyésztett állatok)

• madár (élelmiszer, sport, hobby és egyéb célú,)

• vadhús előállítás (őz, szarvas, fácán, fogoly, vaddisznó, nyúl, vadkacsa, vadlúd, szalonka, stb)

• gyógy-, fűszer-és aromanövények (gyűjtése és termesztése) (kivéve fűszerpaprika

• gomba (gyűjtés, árukészítés)

• csiga

• erdei melléktermékek (gyűjtés),

• tájjellegű, vagy a helyi adottságokhoz jól illeszkedő, kiváló minőségű mezőgazdasági alapanyagokat élelmiszer és/vagy nem élelmiszer céllal feldolgozó kisüzemek kialakítása, fejlesztése

• termékfejlesztés, a mezőgazdasági termékek minőségének, piaci megjelenésének, kiszerelésének javítása (csomagolástechnológiai fejlesztések, termékarculat kialakítása, javítása) a Magyarországon és az EU-ban egyaránt elismert minőségtanúsítási rendszerek követelményeinek való megfeleltetés érdekében.

• minőségtanúsítási rendszerek által elismert termékek piaci értékesíthetőségét elősegítő – folyó dologi kiadásnak nem minősülő – eszköz és/vagy szolgáltatás beszerzésének támogatása

• minőségi mezőgazdasági és kézműipari termékek értékesítését végző árusító helyek és azok hálózatának kialakítása,

• minőségi mezőgazdasági termékek népszerűsítése kiállítások, bemutatók vásárok rendezése, azokon történő részvétel, egységes kiadványok, kiállítási installációk készítése által.

• kézműipari vállalkozások eszközfejlesztése, termékfejlesztés,

• a piacra jutás, értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése (bemutatkozó anyagok, kiadványok stb.),

• bemutató üzemek, műhelyek kialakítása.

• meglévő falusi magánszálláshelyek/vendéglátóhelyek bővítése, komfortfokozatának fejlesztése,

• új falusi magánszálláshelyek/vendéglátóhelyek kialakítása,

• A falusi magánszállásadói/vendéglátói tevékenységhez vagy mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó falusi turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a kínálat bővítése új szolgáltatások bevezetésével, különös tekintettel a következőkre: tradicionális falusi vendéglátás/minőségi gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése, működési szabványoknak való megfeleltetése,

• horgászturisztikai szolgáltatások,

• borturizmus fejlesztése (borutak infrastruktúrája, kóstoló helyek kialakítása, reklám anyagok).

• egyéb sport és szabadidős lehetőségek fejlesztése.

A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

Mezőgazdasági vízkészlet gazdálkodás

• Öntözőrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások

• Öntözővíz biztosításához vízi létesítmények építése, bővítése, korszerűsítése keretében a termőföld víz- és energiatakarékos öntözéséhez a vízbeszerzést, szállítást, szétosztást és kormányzást biztosító vízi létesítmények létrehozása, felújítása, beleértve a stabilan beépített gépek és eszközök szerelési munkáit, villamos energia ellátás esetén a szekunder vezetéket és szerelvényeit is.

A mezőgazdáság fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

• Kimondottan mezőgazdasági és erdészeti célokat szolgáló szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, felújítása

• Pormentesített, vagy szilárd burkolatú, csak helyrajzi számmal rendelkező külterületi utak építése, felújítása. Árkok, padkák, rézsűk, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények építése, felújítása. Tervezés, engedélyeztetés, forgalomba helyezés.

Mezőgazdasági vállalkozások korszerű energiaellátásának kialakítása/fejlesztése, elsősorban a megújuló energia használat fejlesztése mezőgazdasági üzemek által

• Telephelyen történő energiaelőállítás és -szétosztás eszközeinek, gépeinek, berendezéseinek beszerzése, működésbe helyezése. Hálózatos energiaforrás telephelyre juttatása, bevezetése, szétosztása, amely esetén azok a fejlesztések is jogosultak támogatásra, ahol a kialakításra kerülő infrastruktúra (vezeték, elosztó,) nem kerül a pályázó tulajdonába, hanem szolgáltató tulajdonában marad, amely esetben a pályázó jogosult a jelzálogot más, a saját tulajdonában lévő vagyontárgyára terhelni. Kapacitásbővítés, hálózatfejlesztés, tervezés, engedélyeztetés.

Helyi piacok és felvásárló-helyek felújítása, átalakítása, bővítése és újak létrehozása

• Új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése. Fedett és fedetlen elárusítóhelyek, egyéb üzlethelyiségek, raktárak, szociális és hatósági helységek, hulladéktárolók, egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helységek kialakítása és eszközök, gépek, berendezések beszerzése (mérlegelés, ki és berakodást segítő eszközök). Szükséges kiegészítő infrastruktúra megteremtése: (például: energiaellátás, víz, parkoló út). Engedélyeztetés, tervezés.

Földterület fejlesztés, melioráció

• Több termelő összefogásával (például: TÉSZ, BÉSZ) megvalósítandó, művenként több gazdálkodó területét érintő, a mezőgazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét, vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása. Ilyen beruházás többek között: meliorációs földúthálózat, út menti árkok és műtárgyaik, talajcsövezés és létesítményei, műtárgyak létesítése és felújítása, vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése, teraszolás, mezővédő erdősávok ültetése.

Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

Támogatásban részesíthető fejlesztések:

• A településképet rontó, a jelenleg is közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső és belső felújítása, többfunkciós épületek létrehozása a funkció megtartásával, új funkciók betelepítésével (kivételt képeznek a kötelezően ellátandó önkormányzati funkciók, valamint lakófunkció),

• Leromlott állapotban lévő, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) stílusjegyek megtartásával történő külső felújítása. Egységes, rendezett településkép kialakítása,

• Műemléki és egyéb kulturális értéket hordozó, és helyi védettség alatt álló épületek, építmények, történelmi és régészeti értékek felújítása,

• Természeti értékek, táji elemek rendbetétele, védelme, erre irányuló tevékenységek inspirálása, tájképmegőrzés (például: fasorok, teraszok, felújítása, helyi ökoszisztémák vízfolyások, patak/folyómedrek helyreállítása), játszóterek, közösségi terek, közösségi használatú zöldfelületek létrehozása, felújítása, egységes településkép kialakítása.

***

Hasznos tudnivalók a területalapú támogatások igénybevételének feltételeiről

A magyar gazdák számítanak az évek során megszokottá vált területalapú támogatásra, amely az uniós csatlakozás után is elérhető lesz. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, de először összefoglalva – a 4/2004 (I.13.) FVM rendeletben szabályozza az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerét.

A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásai (Good Agricultural and Environmental Condition)

Talajerózió (a talaj védelme megfelelő intézkedések révén)

• Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények előtt talajvédelmet szolgáló talajfedettség biztosítása.

• Erózióval veszélyeztetett területen rétegvonalas talajművelés alkalmazása.

• Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.

• 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos.

• Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése.

Talaj szervesanyag-tartalma (a talaj szervesanyag-tartalom szintjének fenntartása megfelelő módszerekkel)

• Vetésváltás alkalmazása a térség agro-ökológiai adottságainak figyelembevételével.

• Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.

• A tarló égetése tilos, kivéve növény-egészségügyi hatósági elrendelés esetén.

Talajszerkezet (a talajszerkezet fenntartása megfelelő gépek használatával)

• Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.

• Periodikus mélyművelés alkalmazása.

Művelés minimális szintje (a művelés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek, a biológiai sokféleségének megőrzése, fenntartása)

• Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása.

• A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.

• A természetes gyepterületek megőrzését biztosítani kell.

• Nemkívánatos lágy- és fásszárú növények mezőgazdasági területeken történő megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

• A gyeptípusnak megfelelő kaszálással vagy legeltetéssel történő hasznosítás, illetve legalább évente egyszeri tisztító kaszálás végzése.

• A gyepterületek természetes termőképességéhez igazodó legeltetést kell folytatni.

A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai (Good Farming Practice)

1. Szántóföldi növénytermesztés

• Monokultúrás termesztést kerülni kell.

• Legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni a vetésváltásban.

2. Gyepgazdálkodás

• Az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg:

– szarvasmarha, juh, kecske és vad esetében az 1,8 állategység/ha,

– szabadtartású baromfi esetében az 1,4 állategység/ha,

– szabadtartású sertés esetében az 1 állategység/ha.

• A bálázást és a széna lehordását legfeljebb 30 napon belül el kell végezni. Gyepek égetése tilos.

3. Tápanyag-gazdálkodás

• Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni.

• A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során a természetileg érzékeny, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem haladhatja meg.

• 5%-nál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett lehet használni.

• Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.

• Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.

• Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.

• A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalék víz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása.

• Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap időtartamra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartása mellett.

• A gazdálkodó hígtrágyát, trágyalevet, csurgalék vizet és silólevet kizárólag csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhat, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja.

4. Növényvédelem

• A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett.

• Tilos a növényvédelmi tevékenység során a vadon élő szervezetek veszélyeztetése.

• Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni.

• Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken.

• Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről.

• Csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók fel a növényvédelmi tevékenység során.

5. Természet- és tájvédelem

• Tilos a természetes vagy természet közeli élőhelyek, valamint a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítása, tájelemek elmozdítása a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során.

• Tilos a védett természeti értékek károsítása.

6. Állattartás

• A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.

• Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

• Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni.

• Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.

7. A gazdaság területének rendben tartása

• A gazdálkodónak a használatában lévő utak, szegélyek, csatornák, árkok, gazdasági épületek, telepek, szérűk, tárolók stb. környezetének, szegélyének tisztán tartásáról, ápolásáról is gondoskodni kell.

8. Kötelező nyilvántartások

• A gazdálkodónak a mezőgazdasági művelés alá vont táblákon történő tevékenységekről táblatörzskönyvet kell vezetni.

• A gazdálkodás során felhasznált növényvédő szerekről és termésnövelő anyagokról, valamint az azokkal való tevékenységekről a gazdálkodónak nyilvántartást, permetezési naplót kell vezetnie.

• A gazdálkodónak a tevékenységével összefüggő, előírt nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább 5 évig.