Ez lett volna pedig a főpróba, hiszen májustól ennél szigorúbb és bonyolultabb pályázati feltételekkel lehet a strukturális alapokból meríteni ahhoz, hogy a kiélezett versenyben ne menjenek az első évben tönkre a vállalkozások. Alig két hónap, és vége a SAPARD-nak, vége a felzárkózást szolgáló támogatási pénzalapok igénybevételének. Folytatása persze lesz némi átfedéssel, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) révén, amely, intézkedéseit tekintve, annál lényegesen bővebb lesz. (ld.: 12-19. oldal)

Májustól tehát – természetesen a kifizetések időhatáraival együtt – változik a támogatás rendje, amihez kinek-kinek legjobb tudása szerint kell alkalmazkodnia.

Kevés a pályázó

Ami a pályázat útján elnyerhető támogatásokat illeti, ott a kisüzemek, egyéni és családi gazdaságok lehetnek leginkább a vesztesek – ez a sajnálatos prognózis a kevés megszerzett tapasztalat értékelése után. De vajon kiket lehet felelőssé tenni azért, hogy az előcsatlakozási program (SAPARD) beadott 2900 pályázata közül csak 780 nyert? A mezőgazdaságnak mindössze kétmilliárd jutott a mg.-i vállalkozás-beruházás, az élelmiszer-feldolgozás és marketing, illetve a vidéki infrastruktúrafejlesztés pályázati lehetőségeiből. Az ország hét statisztikai régiója közül egyikbe sem került több 500 millió Ft-nál az uniós támogatásból.

Az elemzésekből kitűnik, hogy kevés a pályázó, mert a gazdák idegenkednek a jelzálog bejegyzéstől, a kötelező pénzforgalmi és marketing tervtől és a költség elismertetés nehézségeitől. Ennek a magyarázata pedig abban rejlik, hogy a kiírt pályázatok feltételei csak kevesek pénzügyi helyzetéhez illenek. A pesszimista felvezetés ott látszik igazolódni, hogy ez a helyzet aligha változik meg a csatlakozási időpont elérésével. Pedig a pályázati helyzet csak bonyolultabb lesz, az ellenőrzések pedig jóval szigorúbbakká válnak. Hiába a több pályázati kiírás, a várható nagyobb pénzkeretek, a támogatási arány mégis csökkeni fog.

A gazdák igazán nagy gondja, hogy önállóan nem tudnak megbirkózni az uniós pályázatok elkészítésének összetett feladatával. Térítést nem igénylő segítséget az FVM és a MVH regionális szervei, a kamarai hálózat és az érdekképviseletek nyújtanak, amit mindenképpen ki kell használni. Ha ez nem elég, vagy ezzel a segítséggel az érintettek nem élnek, marad a költségtérítéses pályázás. Itt az egyre bővülő piaci lehetőségek sora kínálkozik, amelynél a megbízhatóság lenne a rendezőelv! A pályázatírás – ahogyan konjunktúra idején lenni szokott –, nagyon rövid idő alatt sokakat – felkészültségtől függetlenül – lázba hoz. Emellett az is tény, hogy szabályozatlan a díjazási gyakorlat, ami a szolgáltatói feketepiac melegágya. Mindez valószínűsíti, hogy nagy számban jelennek meg a szárnyukat bontogató szakmai hiénák. Vigyázat! Ebben a helyzetben a termelők hihetetlenül kiszolgáltatottá válhatnak, ha nem rendelkeznek pénzügyi és könyvelési ismeretekkel – és temérdek idővel. Utóbbi biztosan nincs, hiszen az alaptevékenység és a gazdaság ügyes-bajos dolgainak intézése emiatt nem állhat meg. A pályázatírásokkal összefüggő szakmai képzettség foka is nagyon változó az ország egyes térségeiben. Vannak olyan helyek, ahol már most valóságos iparággá fejlődött ez a munka, máshol pedig egy-két pályázatíró hitegeti az éppen hezitáló gazdák népes táborát. Mindkét variáció káros lehet a végeredmény szempontjából. A később finanszírozóvá előlépő – az önrész kiegészítéshez hitelt nyújtó – bankok szintén igyekeznek befolyással bírni a pályázókra, és pályázatíró vállalkozókat ajánlanak. Ez a gyakorlat a biztosíték megszerzése jegyében született, és a bank szempontjából mindenképpen kézenfekvő megoldásnak látszik.

Szakszerű pályázatírásra lesz szükség

A pályázatkészítő magánszemélyek vagy vállalkozások természetesen üzletet látnak ebben a munkában, a gazdáknak viszont valóban segítségre van szükségük. Ez a két dolog az esetek többségében találkozik is. A szakszerű pályázatírásra a későbbiekben még nagyobb szükség lesz az uniós viszonyok között, mint eleinte. Ezért érdemes minden gazdának lerakni egy hosszú távú együttműködés alapjait. Olyan szakmai kvalitású, munkájukat utólag is vállaló szakemberekre, vállalkozásokra van ehhez szükség, akik/amelyek az üzleti tervek és a pályázatok sikeres elkészítését felelősséggel végzik. Ez mindkét fél érdeke és az együttműködés lényege, amelyet célszerű szerződéssel – abban meghatározott egyértelmű feltételekkel – szentesíteni. A „kalandorok kíméljenek" táblát pedig érdemes a bejárati kapura kifüggeszteni, hogy minél kevesebb csalódott, becsapott gazda panaszait kelljen hallgatni.