Az idei tél – itt a mérsékelt égöv közepén – mindenki számára teljesen más képet mutatott, mint az általunk várt „igazi tél". Szinte minden héten volt tavasz és tél, legalábbis a hőmérséklet ingadozása ezt mutatta. Szegény áttelelő növényeink sem tudták eldönteni, hogy mikor is jön az igazi tavasz...

Az orgonavirág és a mogyoróbokrok rügyei már február elején duzzadtak voltak, a repcetáblák pedig leszáradtak. A „bűzös rothadás" februárban ugyan még nem volt érezhető, mert néhány nap alatt megint hidegebb lett, de az őszi levelek szárazan sodródtak az erős szélben a táblák szélén.

A repce szárormányos már február közepén ott „dolgozott" a táblán a növény szárában, a következő meleggel pedig kelnek a tojásokból a lárvái. Ezért mihelyt lehetséges, azonnal védekezzünk lehetőleg minél hosszabb hatásidejű drasztikus szerrel! A szer megválasztását a pénztárcánk és a gyorsaság dönti el, mert a gyomok még nem virágoznak, és a méhekre sem kell tekintettel lenni.

Optimális esetben erre az időre a javasolt műtrágya első részét már kijuttattuk, a növényvédő folyadékba pedig ne feledjünk lombtrágyát tenni, hogy az állandó mikroelemhiány ne akadályozza a korai fejlődést!

Most kell kitennünk a sárgatálakat is állandó megfigyelőnek, mert ilyen enyhe tél után hamar felemelkedhet a hőmérséklet 14-15 °C-ra.

A március hónap a tél utáni egészségügyi sétákra is alkalmas, amikor lehajolhatunk a bimbókezdeményekhez, és kereshetjük az első megjelenő fénybogarat. Azonnal védekezzünk, ha 4-5 imágót látunk, mert ilyenkor teszi a legnagyobb kárt a növény fővirágában, nem pedig virágzáskor (tudniillik a virágkezdeményben egymáshoz nagyon közel vannak az egyes virágocskák, és sok bibeszálat fúr át egy-egy cm-en). A virágzáskori méhkímélő védelem már a becőormányosnak és a becő gubacs-szúnyognak szól.

A második növényvédő permetezés előtt szedjünk levélmintát, és vizsgáltassuk meg. A mikroelemet ez alapján adjuk, lehetőleg a növényvédő permetezéssel együtt, így csak az anyagköltség lép föl plusszban, és a döntésben a szakemberek is a segítségünkre vannak. Természetesen az a legjobb, ha a szükséges növényvédőszerek, valamint makro- és mikroelemtrágyák a raktárainkban vannak, mert így tudunk igazán gyorsan segíteni a repcén, s szezonon kívül talán még olcsóbban is be tudjuk szerezni a szükséges anyagokat.

Ne feledjék soha, hogy az EU repcetermesztő gazdáival kell versenyeznünk már az idei évben, ők ezeket a kis lépéseket 40-50 éve gyakorolják, és azonnal cselekszenek, ha szükséges. Nekünk sem szabad lemaradnunk!

Az első védekezéssel együtt adjuk ki a Caramba, Folicur, Atonik, Stabilán (CCC), Thiovit, illetve más gombaölő szereket is, mert az első rágások alkalmával keletkezett sebeken betegszenek meg a növények, és jön a gombás betegség, ami egyébként nem jellemző a repcére. A sejtekbe bekerül a micélium, és kész a fertőzés a szár alján – amelynek pedig később el kellene tartani kb. 1 m hosszú szártömeget, a virágokkal, becőkkel együtt.

Ezeknek a regulátoroknak a segítségével időben kivédhetjük a Phoma lingam (repce gyökérnyak és szárrothadás), az Alternária és a Sclerotiniás, a Botrytis és Cilindospóriumos megbetegedéseket.

Korábban a repcék nem voltak a betegségekre érzékenyek, de a fajtakeveredés, valamint a hibridek megjelenése (egyirányú szelekciós nyomás) mind nagyobb stressztűrést kívánnak a növényektől. (Különösen a stressztűrés növelése miatt kell ezeket a regulátorokat alkalmazni.)

Nem mindig elegendő a csapadék mennyisége sem, de az Atonik vagy Caramba átsegíti a növényeket a kritikus helyzeteken; illetve segítik a növény elágazódását (Atonik, Folicur) vagy a szár rövidítését (Stabilán), különösen a magas növésű hibrideknél. Persze ezeket a szereket sem adhatjuk tápanyag helyett! A mindenkor szükséges tápanyagoknak ott kell lenni, mert csak így tudnak ezek a regulátorok segíteni, illetve többletet adni. (Ne feledjük, hogyha nagyobb termést szeretnénk elérni, és részt akarunk venni az EU-s gazdák versenyében, akkor muszáj a repcének megadni a szükséges tápanyagokat!)

Azt se feledjük azonban, hogy bár az óceáni klíma alatt – Németország, Franciaország –, ahol jóval több a tavaszi eső, ugyanazoknak a fajtáknak, hibrideknek mindig nagyobb lesz a termése, mint nálunk. Az 1,6-1,9 t/ha eredményről azonban mindenképpen el kell mozdulnunk ahhoz, hogy megérje repcét termelni. Különösen azért, mert évek óta hiányzik a legtöbb táblán az istállótrágya, és azt valamivel pótolni kell.

A növénytermesztésnek feltétlenül szüksége lenne nagy tömegű szervesanyag maradványra, ehhez éghajlatunk alatt a legjobb a repce termesztése.

Azért, hogy mindenképp nagyobb termést érjünk el, a virágzás előtt még ne felejtsük el a jó öreg Nevirol permetezést sem. Amikor a nyugati szereket még nem hozhattunk „simán" az országba, már akkor is jó eredményeket értünk el a fővirágzás előtt kijuttatott magyar készítménnyel. Ma is rendelkezésre áll, és szakszerűen alkalmazva képes megnövelni a termést, megfelel az EU-s szabványoknak is. Természetesen a Nevirolt is lehetőleg növényvédő kezeléssel együtt jutassuk ki, hisz így anyagilag is jobban járunk.

Ezekkel a javaslatokkal hozzájárulhatunk a repcetermesztésben a szemléletváltáshoz. Tud annyit a magyar gazdatársadalom, amennyit a nyugati, csak nekünk gyorsabban, kisebb tőkeerővel, kedvezőtlenebb támogatási feltételekkel kell a teljesen megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. Bizonyítsuk be, hogy megfelelünk a kihívásoknak, mert a verseny élesedik!