A kémiai növényvédelem az integrált védekezés egyik fontos módszere is, amelynek során törekedni kell arra, hogy olyan szereket használjunk, amik a környezetet a legkisebb mértékben károsítják.

A növényvédőszer-fejlesztések során egyre hatékonyabb és környezetkímélőbb készítmények jelennek meg. Veszélyességük miatt alkalmazásukhoz megfelelő szaktudás szükséges, felhasználásukat rendelet szabályozza, amely a készítményeket 3 forgalmi kategóriába sorolja.

Az I. kategóriába tartozó készítményekkel bármely tevékenységet csak felsőfokú növényvédelmi végzettséggel rendelkező szakember irányításával lehet folytatni. A II. kategóriás szereket a szaktanfolyamot végzett, ún. „zöld könyvvel" rendelkezők vásárolhatják, használhatják. A III. kategóriába a szabad forgalmú szerek tartoznak, amelyeket bárki felhasználhat.

A készítmények fontos jellemzői

Minden növényvédő szer tartalmaz bizonyos hatóanyagot, valamely kémiai vegyületet, amellyel a hatást kifejti. Emellett különböző segédanyagok találhatók benne, amelyek a megfelelő kijuttatást, a tapadást segítik.

Minden növényvédő szer méreg, vagyis nem csak a károsítókra, hanem a felhasználóra, a környezetre is veszélyes. Mérgező tulajdonságukat az ún. LD50: értékkel jellemzik. LD50: Letális dózis (halálos adag) 50%-a: a növényvédő szernek az a kísérleti állatok testtömeg-kg-jára számított, mg-ban megadott értéke, melynek szájon át való adagolása során azok 50%-a elpusztul. Az adott készítmény LD50 értéke minél kisebb, annál veszélyesebb méregről van szó.

A mérgezések elkerülése végett kötelező betartani az élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási időket. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: Az a napokban kifejezett időtartam, amelynek az utolsó növényvédő szeres kezelés és a betakarítás között el kell telnie. Munkaegészségügyi várakozási idő: az a napokban megadott időtartam, amelynek letelte után szabad csak védőfelszerelés nélkül a kezelt állományba bemenni, és ott munkát végezni.

A rengeteg készítmény áttekintésére ajánlható az évente megjelenő Engedélyezett növényvédő szerek és termésnövelő anyagok című kiadvány, amely az adott évben engedélyokirattal rendelkező készítményeket tartalmazza.

• Ebben megtalálható az összes engedélyezett, kereskedelmi forgalomban lévő növényvédő szer.

• A növényvédő szereket abc sorrendben és hatóanyaguk szerinti csoportosításban is ismerteti a kiadvány, a várakozási idők, a szermaradék, halveszélyesség, méhveszélyesség, védőfelszerelés és a fontos technológiai elemek felsorolásával.

• Külön fejezetben foglalkozik az egyes kultúrák főbb károsítói ellen felhasználható fontosabb növényvédő szerekkel.

Felsorolja az integrált védekezésben használható ún. zöld, sárga és piros kategóriájú hatóanyagokat. A „zöld" listába azok a szerek kerülnek, amelyeknek alkalmazása környezeti és közegészségügyi szempontból kevésbé kifogásolható, így különösebb korlátozás nélkül felhasználhatók. A „sárga" lista hatóanyagai az integrált termesztésben csak a mindenkori korlátozások, technikai eljárások szerint alkalmazhatók. A „piros" lista hatóanyagait csak igen jelentős növényvédelmi kár elhárítása esetén szabad felhasználni, egyébként használatuk tilos.

• Ezen kívül ismerteti a mérgezési tüneteket, az elsősegély és kezelés módját.

A készítmények csoportosítása

A készítmények hatásuk szerint az alábbiak szerint oszthatók fel:

• rovarölő szerek,

• atkaölő szerek,

• csigaölő szerek,

• fonálféregölő szerek,

• gombaölő szerek,

• gyomirtó szerek

Hatásmód szerinti csoportosítás:

• A kontakt hatású szerek közvetlen érintkezés útján pusztítanak. Kijuttatásukkor fontos az egyenletes, levélfonákot is befedő permetlé borítottság.

• A mélyhatású készítmények behatolnak a növénybe, így a szívó kártevők ellen hatékony védelmet adnak.

• A felszívódó szerek felszívódnak a növényben, ott egyenletesen oszlanak szét, és emiatt általános védettséget nyújtanak.

Alkalmazás módja szerinti csoportosításuk:

• Csávázó szerek: A csávázás során a mag felületére kis mennyiségben nagy hatékonyságú készítményt juttatunk, amely megvédi a csíranövényt a különféle károsítóktól. A csávázó szerekkel szembeni elvárás, hogy jól tapadjanak, és tökéletesen fedjék a magot, széles hatásspektrummal rendelkezzenek, ne legyen csírázásgátló hatásuk.

• Permetező szerek: Vízben keverve kerülnek felhasználásra. Alapvetően két kiszerelési formában kerülnek forgalomba: a por alakú (jelölésük WP) és a folyékony (jelölésük EC) növényvédő szerek. A permetlé készítéséhez használt víz tiszta, semleges kémhatású, lágy legyen. Általában bő lémennyiséggel, 1000-3000 l/ha vízzel szokás kijuttatni. A permetlé mennyiségét a növényzet nagysága, zártsága határozza meg. Kijuttatásukkor fontos követelmény az egyenletes permetlé borítottság. A permetlevelet maximum két szer keverésével állítsuk elő, figyeljünk a keverhetőségre. Permetezésre legalkalmasabbak a reggeli, esti, eső- és szélmentes órák. Forró napsütésben, fagyban, szélben, közvetlenül eső után nem szabad permetezni.

• Porozó szerek: Felhasználási területük sokkal korlátozottabb. Ezeket a készítményeket adalékanyag nélkül lehet kijuttatni, porozógépek segítségével. Tapadóképességük gyengébb a permetezőszerekénél Javítani lehet rajta, ha a porozandó felületet nedvesítjük.

• Talajfertőtlenítő szerek: Talajfertőtlenítéssel a talajban élő, onnan támadó kártevők, kórokozók ellen védekezünk. Megelőző módszer, mivel a termesztés előtt hajtjuk végre. Fontos tulajdonság a gyors elbomlás, hogy a hatáskifejtés után minél előbb növény kerülhessen a talajba.

• Gázosító, füst- és ködképző szerek: Használatuk zárt termesztő berendezésekben elterjedt. A légtér nagyságának megfelelően kell adagolni mennyiségüket. Hatékony eljárás, hisz a hatóanyag minden károsítóval érintkezik. A légtérkezelés végeztével csak alapos szellőztetés, légcsere után szabad belépni a termesztőberendezésbe.

A növényvédő szerek kezelése, tárolása

A növényvédő szerek kezelése, tárolása nagy gondosságot igényel. Meg kell akadályozni a szerek elfolyását, élelmiszerbe, ivóvízbe jutását. A mérgezések elkerülése mellett a szerek tűzveszélyességére is figyelemmel kell lenni. A raktározási rendszabályokat fontos betartani. A növényvédőszer-hulladékot külön jelöléssel szintén a növényvédőszer-raktárban kell elhelyezni. A megfelelő tisztálkodási, elsősegélynyújtási lehetőséget biztosítani kell. A vegyszeres védekezés előkészítése és végrehajtása során a szernek megfelelő védőfelszerelés használata kötelező. A növényvédelmi munka közben enni, inni, dohányozni tilos.