A tóhoz közvetlenül kapcsolódó borvidékek a Somlói Borvidéket is bevették a szövetségbe. A balatoni borrégió hivatalos létrehozásáról és a szervezet alapszabályáról a helyi egyeztetések után határoznak. Az érintettek reménye szerint a borrégió segíthetne a fejlesztési tervek és a marketingmunka összehangolásában, a hatékony eredetvédelmi rendszer kialakításában és a balatoni borok piacképességének erősítésében.

A Balaton Borrégió hat borvidéket foglal magába; közvetlenül a tó déli oldalán a Balatonboglári, az északi part mentén a Balatonfüred-csopaki, a Somlói és a Badacsonyi Borvidéket; a Balatontól távolabb pedig a Balaton-felvidéki és a zalai részen fekvő Balaton-melléki Borvidéket.

A borvidék története

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra létezett a Badacsony környékén, sőt, feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort, és ennek megfelelően a szőlőtermő területeket valódi értékként kezelték. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.

A XVIII-XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval vetekedett.

A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.

A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot gris borát helyi különlegességgé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát, Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt, aszúsodhatnak is. Ekkor különleges, természetes csemegebor készülhet belőle. A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű.

A borvidék jelene

A Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület így csalogatja a borkedvelő közönséget:

„Természet és ember harmóniája itt ez a táj, hazája már évtizedek óta szőlőnek és bornak, amelyben a régiek szerint a kialudt vulkánok tüze ég tovább. Ez itt a Vulkánok Völgye, ahol a talaj és a napfény, a tó víztükre és a mediterrán jellegű éghajlat, az itt élő Emberek szőlő iránti szeretete és szakértelme csodálatosan harmonikus, tüzes, jellegzetes karakterű borok készítését teszi lehetővé. De ahány lanka, domboldal és völgy, anynyiféle íz, zamat varázsolja izgalmassá azokat, akik a Balaton-part észak-nyugati szegletében a Vulkánok Völgyének borait megkóstolják. Probus római császár és e varázslatos tájat otthonná választó magyarok hagyatéka ez a borvidék, amely túlélte a történelem viharait, a szőlőbe és borba vetett változatlan hittel, odaadással ontja évről évre folyékony aranyát. A hegyoldalak hűs, titokzatos pincéi, a hegyek lábainál megbúvó apró falvak rejtik a „vulkánok aranyát", s a többi értéket és kincset, amelyet örökül hagytak nekünk a századok. A legenda szerint a történelem előtti időkben, amelyre már csak a mesékből emlékezhetünk, valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A rég kihűlt, de máig kecses, méltóságteljes bazaltkúpok hűséges tanúi évmilliók eseményeinek. A borvidék nyugati sarkában vulkáni hegyek vigyázó sora várja, hogy a csúcsra felérő megfáradt vándor tágra nyílt, őszinte szemmel csodálja e mesebeli szegletét a Földnek. Amerre a szem ellát, a természet gigászi harcát szemlélhetjük, a véget nem érő csatát, amit a földtörténet során ezek a vidéken vívtak az elemek. A keleti oldal vöröshomokkő hegyei lágyan simulnak a Balaton partjához, hegylábaikat megmártva a hűsítő vízben. Ma már összhangban él itt hegy és völgy, szőlőtőkékkel borított lanka és a Balaton vize, különleges és sokszínű környezetet teremtve a Badacsonyi Borvidék fáradságos munkával megtermelt, zamatos borai számára."

A borvidék földrajzi elhelyezkedése

Révfülöptől Szigligetig – a Tapolcai-medencével – a badacsonyi borvidékhez tartoznak a parti települések és bazalthegyek szőlőterületei. A 3929 hektáros borvidéki területből 1829 hektáron művelnek szőlőt. Ez a 46%-os művelési arány mutatja, hogy a Balaton körüli hat borvidék közül egyértelműen itt van a legtöbb szőlő, és ez a táj még őrzi a borvidék jelleget. A borvidékhez Badacsony mellett a Szent György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Sabar-hegy, az Őrsi-hegy, valamint a parti települések: Révfülöp, Balatonszepezd, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Szigliget megmaradt szőlőterületei tartoznak.

Talaj és klíma – bazalttufa-sípok, verőfényes napsütés és a Balaton víztükre, mindez együttesen szükséges ahhoz a nektárhoz, amelyben a kihunyt vulkánok tüze ég tovább.

A badacsonyi borvidék bazalthegyeinek lejtőit helyenként lösz takarja, de a hegytető felé haladva a talaj mindinkább bazalttal és bazalttufa-törmelékkel keveredik. A bazalttörmelék a bor minőségében meghatározó szerepet játszik. Nappal elnyeli a nap melegét, az éjszakai lehűlésnél pedig ezt a meleget részben átadja a talajnak, részben pedig védi a talajt a nagyobb mérvű lehűléstől. Ugyanezt a szerepet töltik be a bazaltbástyák, ezért a kőtörmelékes és bazaltkőből épített támfalakkal szabdalt területeken jóval kisebb a hőmérséklet-ingadozás. A nagyobb hőmennyiség hatására emelkedik a borok extrakt- (szárazanyag) és finomsavtartalma.

Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Badacsonyi szőlő és bor

A Badacsonyi Borvidék igazán fajtagazdag szőlőtermő terület. Akad azonban néhány fajta, amely kiemelkedő minőséget, komoly élvezeti értéket mutat. Sőt, olyan kiváló fajta is megtalálható itt, amely sehol másutt a világon nem terem, csak Badacsonyban.

Ez a kivételes hungarikum a tüzes Kéknyelű. Ezt a bort ízlelve érezzük, hogy a zamatában megbúvó ásványos vulkánikus talajíz harmonikusan simul szép savaihoz. A fajta önmagában, növényként is különleges, hiszen a többi hímnős szőlőfajtával ellentétben porzó szőlő telepítését igényli. Termesztését a magas minőség és a kis mennyiség miatt mindig is úri passziónak tartották a helyiek.

A háttérben megbúvó porzó szőlőfajta a Budai Zöld, amelyet az utóbbi időben több gazda is önálló borként jelenít meg kínálatában; nem véletlenül, hiszen egy kimondottan elegáns, ízében a citrusfélékre emlékeztető, nemes ital nyerhető belőle.

Az Olaszrizling a borvidék legelterjedtebb fajtája. A rezeda virágillat, a keserű mandulára emlékeztető nemes utóíz, amely csak a Badacsonyi Borvidéken termett rizling sajátja, örök élményt nyújt, késői szüreteléssel pedig igazi különlegesség, a desszertek méltó kísérője.

A Szürkebarát a borvidék zászlós bora. A szőlő a francia Pinot Gris fajta. A Badacsonyban termő bor azonban nem csupán egy a Pinot Gris-k sorában, hanem annak teljesen egyedi változata. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, olajos nedű méltán vált a borvidék szimbólumává.

A fajtaösszetételt tekintve az Olaszrizling vezeti a sort, 880 ha-ral, ezt követi a Szürkebarát. Számottevő a Chardonnay és Sauvignon blanc ültetvények nagysága. Kisebb területen művelnek Zöld Veltelinit, Traminit, Ottonel muskotályt és Irsai Olivért. Elgondolkoztató, hogy a kiváló Rajnai rizling mindössze 3 ha-on található(!) – a híres Kéknyelű és Budai zöld területe pedig oly kevés, hogy nem szerepel a fajták szerinti kimutatásban, holott egyre többen telepítenek kisebb területen kéknyelűt!

A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, azaz magas az alkohol- és extrakt-tartalmuk. A borvidék borainak jellemzőit a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés adja. Ennek ellenére elterjedőben vannak a modern technológiák. A komoly pincészetekben lassan általánossá válik a terméskorlátozás, a hajtás- és fürtválogatás. Néhány pincében már a barique érlelési technológia termékeivel, a reduktív borkészítés módszertanával, az irányított erjesztéssel is foglalkoznak. Ezek az új trendek alapjaiban ugyan nem változtatták meg a borvidék stílusát, de mindenképp színesebbé teszik a kínálatot.

Borházak, kúriák

Badacsonyban, a Szent György-hegyen és Csobáncon még ma is áll néhány, a XIX. században épült borház. Badacsonyban a Malatinszky-kúria, az Ibos-kúria, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Központja, a Zirci apátság egykori villája, a Kisfaludy-ház, a Szegedy Róza-ház és Eltér kapitány villája. Csobáncon a Tolnay-villa, a Szent György-hegyen a Lessner borház, az Esterházy- és Tarányi-présház mind a régmúltat idézik – néhány épület közülük méltóképpen rendben tartva, a többi pedig a múlandóság állapotát tükrözve.

A balatoni szőlőművelés fénykorában, a 18-19. században egy korabeli szemtanú, Eötvös Károly így írta le a szeme elé táruló látványt:

„Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajkamra… Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék…"